Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)
A' Tenyésztés némelly Fővonásai
NK MELLY FAVONÁSAI. 135 kitalálja, hogy bizony a* lovat, mellynek csontja, ina, bátorsága 3s lelke felesleges nem lehet 3s mellyre ránézni 3s mellyet megenni nem czélunk ; hanem hogy ráüljünk vagy befogjuk , ugyan csak más utón kell nevtelni, és talán éppen a’ legellenkezőbben, mint a’ juhot, mellyet se nyargalni , se kocsiban hajtani nem akar senki ; hanem csak gyapját használni és húsával és zsírjával élni. Nem felejtem el soha, hogy valamelly Ménesesgazda , ki a’ Tenyésztés Professorának tartatott sokáig és talán annak tartatik még ma is, ki a’ lótenyésztésben a’ Bel fajzást tartja a‘ legczélarányosabbnak, és kivel mind ezeket messzebbrül közlöttem , nékem systemája védelmére , azt mondá Ha a’ közel Rokonok párosodása a‘ Birka nemesítését olly magasra vitte, miért ne volna az, a’ ló nemesítésére is a’ legbizonyosabb 3s legrövidebb ut ?, De mire neveljük a3 birkát , és mire a3 lovat ? A3 mi birkáinkat ugyan nem annyira a3 hizlalásra, mint a3 szőrök eladására, neveljük. Nem is volna azért czélarányos , hogy ha őket úgy párosítanánk , mint Angliában azon hizlalandókat, mellyekkil előbb szóllottam. Birkáinknak a 3 csont, az in szükséges , mert sovány legelőn kelletik sokszor, hogy keressék eledeleket. Az a 3 véletlen, és nem szorosan közel rokonoknak párosodása, mellyet aklainkban üzünk, éppen elegendő, birkáinkat valamennyire gyengíteni. És véletlen, itt igazán a’legjobb után megyünk.