Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)
Második könyv a Noé bárkájáról
94 Második Könyv: kékaz hivság múlandó, a kín pedig örökön tartandó. Sz. Péter első levelének harmadik részéből, huszadik verséből észre vehetjük, hogy azok közzűl is, kik Noé idejekor elsülyedtek , az örök tűztől sokan megmenekedtek : mert noha eleinten nem igen tartottak az Itteni fenyétéktól; de végtére mindazáltal lelkekre tértek, és igaz penitentziát tartottak. * De vessük azonban szemünket a Bárkára is. Felfogák azt az háborgó vizek, neki dülének a’ nagy forgó szelek, hányák , veték azt is, jóllehet veszedelem nélkül, oda is behatott a’külső veszélynek rettentő félelme, a szörnyű csattogások, és villámlások között, melyek az hajónak szelelő lyukacskáin be - beütöttek , megrendült annak minden része, megréműlt benne minden állat, ordít az egész csorda , amazok is tépik hajakat, siratják, jajgatják, mind magok , mind rokonságok sorsát, önnön maga is Noé Pátriárka a·* világnak illy szörnyű veszedelmén megréműle, ’s Urának, teremtőjének térdet, fejet hajtván nagy birodalom * I. Peti·, j. V. 19. ao. In quo & his, qui in carcere eram, Spiritibus veniens praedicavit. Qui increduli fuerant aliquando , quando cxpe&ababant DEI patientiam in diebus Noe , cum fabricaretur Arca. Tiri*. in Genef. c. 7. pag, $,