Dóczy József (szerk.): Európa tekíntete jelenvaló természeti, míveleti, és kormányi állapotjában 4. (Bécs, 1830)
Német Ország
I. Szakasz. I. Osztály. Német Ország átaljában. Kormányi alkotmánnyá. MNémet Ország ez előtt Királyság volt, régi Deák Germania neve alatt, mvattatott Római Imperiumnak is, de ez tsak ollyas tzím volt, mellyel az választhatatlanúl egybe kaptsoltatott. A’ magán-uralkodó tehát Római Tsászár, és Király volt Germaniában Ez egy igen szűk határú választás alá vetett Uradalom vala; és még 1805-ben száznál több tartományokból állott, mellyek nagyobb részint magán uradalmak, és még tsak kevés számban, köz kormányi-országok voltak; a’ kik egyszersmind a’ nagy Ország’ (Imperium) kormányzásában részt vettek, és az Országnak, annak fő kormányozója mellett, engedelmeskedtek, egyébbként pedig, kivévén a’ nagy ország öszveségét, magán uralkodók, és fő kormányozók voltak magok tartományyiban. A’ Tsászár a’ választó fejedelmektől, (Electores) kiknek közönségesen száma 7 volt, 5 Egyházi, u. m. a’ Mognntziai, Treviri, és Kolóniai Püspökök, ’s hertzegek, és 4 világi, u. m. a’ Tseh, Pfaltzi, * Szász, és Brandenburgi. Választatott, az arany Bulla törvénnyel szerént, a’ szavak többsége győzedelmével; és római, vagy is Német Királynak koronáztatott. A’ miólta a’ Tsászárt nem a’ Pápa koronázta Rómában, mint Római Tsászárt, tsak választott Római Tsászár nevet viselt. Mihelyest a’ válasz alkura, melly a’ koro n Palatinatus’1, 5