Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor és a svéd diplomáczia (Budapest, 1882)
Bevezetés
4 BEVEZETÉS. Ez a szövetséges pedig nem más leendett, mint sógora Gusztáv Adolf, a svéd király. A legtermészetesebb, mondhatni önkényt érthető dolog az, hogyha két oly kiváló szellem, mint Gusztáv Adolf és Bethlen Gábor sógorsági kötelékbe jön egymással, még ha két ország és egy tenger választja is el őket, érintkezzenek egymással. S valóban érintkeztek is. Némi nyoma maradt ugyan fenn ennek történetírásunkban, de alig több egy pár indiciumnál. Most Károlyi Árpád úr közvetítése folytán sikerült svédországi levéltárakból igen becses okiratokhoz jutni, melyeket dr. Taube kitűnő svéd történettudós másoltatott le, s melyek Bethlen Gábor összeköttetését Gusztáv Adolffal meglehetősen tiszta világításba helyezik. Szó sem lehet róla, hogy még így is teljes volna a kép, mert még ezek az okmányok is csak részei, töredékei nagyobb és hosszabb tárgyalásoknak. Mindjárt az első, a dirschaui resolutio nem egyéb egyszerű válasznál, melyben szerencsére bennfoglaltatnak ugyan Bethlen Gábor követelései is — de igen érdekes volna tudni, hogyan és mikor létettek az első lépések, ki volt Gusztáv Adolf, ki a Bethlen Gábor követe ? Még sajnos abban nélkülözzük Strassburgnak adott utasításait, ennek első jelentését, mely a Rousselle-féle tárgyalásokat írta le, s főként Bethlen Gábornak általa készített életszál. De ha a kétségtelenül nagy horderejű részleteket sajnosan nélkülözzük is, mégis kaptunk annyit, mennyi bővíti, módosítja, tisztázza eddigi tudásunkat, s melyek megérdemlik, hogy egy képbe foglaltassanak. Kísértsük meg, felhasználván e czélra azon adatokat is, melyeket Fraknói Vilmos a koppenhágai kir. levéltárból a Történelmi Tár 1881. évi folyamában, továbbá Marczali Henrik »Regesták a külföldi levéltárakban« czímű közleményében közzétették, Kuefstein kiadatlan jelentéseit (Egyetemi könyvtár) s végre azokat is, melyek a bécsi titkos levéltár »Polonica« czímű osztályában őriztetnek.