Győrffy István: Hajdúböszörmény települése (Szeged, 1927)
. Böszörmény város határa már az ókorban is lakott volt. A város fiatal múzeuma több szép tárgyat őriz a kőkorszakból. A nagypródi halmot Rómer Flóris 1882-ben megásatta. Kovakés, kővéső, kőkalapács darabokat találtak. „Ugyanakkor megásatott a nagypródi halomhoz nem messzire eső úgynevezett Kőudvar és Kövecses halom is. Mind a három helyen számtalan emberi csontot találtak.2) Mintegy 37 drb. keltakori bronz-pallos, -sisak, -edény került elő egy ízben ásatás közben, melynek egy része a debreceni kollégiumba, másrésze a Nemzeti Múzeumba került. Böszörmény határán az Ördögárok is átvonul. Ma is látható a böszörményi erdőn, sőt egyrészt határvonal Böszörmény és Hadház között. Innen a debreceni Nagyerdőn keresztül Nagylétának tart.3) Újabban H. Fekete Péter igazgató, a városi múzeum őre végzett sikeres ásatásokat, melyeknek során honfoglaláskori régiségek is kerültek elő. A fentiekből láthatjuk tehát, hogy Böszörmény határa már írott történelmünk előtt is lakott hely volt. Böszörmény városnak legrégibb történelmi emléke a neve. A „böszörmény“ szó a régi magyar nyelvben mohamedánt, muzulmánt, izmaelitát jelentett. E szóval okleveleinkben legelőbb 1325-ben találkozunk. „Kétségtelen, hogy nálunk izmaeliták már a XI. században, sőt Taksony alatt is voltak. Az izmaeliták részben kereskedők, részben földhöz kötöttek voltak. A kereskedők között nemzetiségre voltak (volgai) bolgárok, akik a mai Bulgáriából jöttek és egyéb levanteiak: arabok, szíriaiak, a földhöz kötöttek közt pedig kunok, bessenyők stb. ... A magyar böszörmény valószínűleg besenyő-kun-palóc jövevényszó s az átvett török alak büsürman vagy bisirman lehetett. Az sem lehetetlen egyébként, hogy az itt élő izmaelita bolgárok önmagukat büsürmannak hívták“.4) A Révay-Lexicon írója a város nevéről azt írja, hogy a „Böszörmény“ név valószínűleg a szerb „biszer máj" (egyön- 2) Bakóczy János volt böszörményi ref. lelkész kéziratos krónikája, melyet fia, Bakóczy Endre mostani ref. lelkész őriz, kínok e helyen mondok köszönetet a krónika kikölcsönzéséért. 3) Bakóczy i. m. 4) Gombocz Z., Melich J. Magyar Etymologiai Szótár 530.