Haan Lajos: Békés-csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára (Nagyvárad, 1845)
Chiyabának írják. Nevének eredetét illetőleg, leghelyesebb azt valamelly Csaba nevű régi birtokosától származtatni. Őseinknek ugyanis,— a’ mint a’ történetek könyvei bizonyítják, — szokásuk volt, azon földet, mellyet fegyveres kézzel elfoglaltanak, saját neveikről nevezni el, így kapta nevét Borsod Borstol, Szabolcs Zabolchtol, Buda Budától, Békés, — a’ u.váradi regestrum szerént, — Békés nevű vitéztől, é s talán Gyula is Gyulától vagy Gilátol. Régi szájon forgó monda szerént, e’ vidéken hajdan valami Csaba nevű vitéz tanyázott, — melly nevű vitézeket, kivált a’ magyar-pogány időszakból, többeket említettek a’ történetírók, — kitől e’ birtok is nevét vehette. — Lehetne Csabának nevét csobánoktol is, — melly tótul ökörpásztort jelent , ’s honnan származik a’ csoboly vagyis pásztori vízi edény szó is, — származtatni, mert illyenek hajdanra e vidéken nagy mennyiségben tanyáztak, ’s kútjok még 1715-ben, a’ mostani lakosok idejövetelekor ott volt, hol most az ev. nagy templom áll; valamint bizonyos az is, hogy a’ marhatenyésztő Podosiában és Lithvániában szinte sok Csaba vagy Csaba nevű helység találkozik. — Mások ismét azt tartják, hogy Békés és Csaba között temérdek békákat rejtő rétség vonulván el, amazt magyar lakosai Békésnek vagy Békásnak, ezt pedig az itt tanyázott tótok Csabának vagy Zsabának, — mi tótul békát jelent, — nevezték el. Azonban ezen utóbbi két véleményt elerőtleniti az, miszerént bizonyos dolog, hogy itt 1715 előtt tótok nem laktak, — ha csak az dákok azok nem voltak, — a’ helység pedig már régibb időkben e’ név alatt ismeretes volt.