Fölker József: Mohács története (Mohács, 1900)
I. Korszak. Mohács keletkezésétől 1526-ig, vagyis a török uralom kezdetéig
közé szorulva, városunknak, a mely XI—XIV. századokban egyszerű falu volt, összes történelme abból a hatalmaskodási esetekből állott, melyet lakói a szomszéd birtokosok, különösen a nyulszigeti apáczák és mások ellen elkövettek. Ilyen történelmileg följegyzett hatalmaskodási esetek pl. az alábbiak: 1323-ban a pécsváradi konvent levelet adott ki, mely szerint Mohács a pécsi püspöké. Ennek officiálisa Temok Egyed, Temok Péter testvére, Chuda Gergely, Dénes fia, Miklós, Kescecu fia, András és Mohács összes lakossága a nyulszigeti apáczák Cseley nevű birtokán hatalmaskodást követtek el, a mennyiben ez úrnők prokurátorát (meghatalmazottját) Sebereket megverték és azok halas tavait elfoglalták. 1331-ben a cselei birtok elleni ezen hatalmaskodás ismétlődik. A helyet az okmány «Mohach»-nak nevezi és Cselével szemben akként tünteti föl, mintha az a Duna túlsó partján feküdnék, azaz nem ugyanazon oldalon, mint Csele,a miből az látszik és következik, hogy Mohács azon időben még nem a Duna jobb partján, hanem a szigetben feküdt. Ugyanezt látszik igazolni az 1343-ban Bodrog megyében kelt egy közgyűlési határozat is. Ebből megtudjuk ugyanis, hogy Herczeg Péter, bodrogmegyei főispán ellen Gallics pécsi kanonok azon panaszt emelte, hogy nemcsak a maga birtokain szedett a pécsi püspöki alattvalóktól vámot, holott ezeknek általában vámmentességi joguk volt, hanem még Mohácsnál is a folyón vámot szed, mikor Mohácsra át és vissza akarnak menni. Vagy még valószínűbben azt következtethetjük, hogy Mohács a Duna mindkét partján épült volt és csak későbben épült egészen a jobb parton föl, ahol azt a XVI. században találjuk. A pécsi káptalan 1333-ban azt bizonyítja, hogy László pécsi püspök mohácsi jobbágyai a nyulszigeti apáczáknak egyik Miklós nevű jobbágyán elkövetett emberölésért járó vérdíjt megfizették. 1359-ben Beechey Tőtősnek (Teutus) fiai: Miklós és László, hatalmaskodást követtek el a pécsi püspöknek Mihály nevű mohácsi (Mohac) jobbágya ellen; ebből és egyéb hatalmaskodásokból később pör fejlődött, mely csak 1367-ben ért véget.5 1 Fejér VIII. 495. — 2 U. o. 525. - 3 Fejér IX. 1. 143. — 4 Dl. 2788. — 5 Zichy III. 328., 332.