Fényes Elek: Az ausztriai birodalom statistikája és földrajzi leirása (Pest, 1857)

Második osztály. Az ausztriai birodalom részletes földrajzi átnézete - D) Magyarbirodalmi koronaországok - 21. Magyarország

Baracs p., Czikola p., Czecze, Dája p., Duna-Pentele, Egres, Előszállás p., Fáncs p., F.-Körtvélyes p., F.-Töbörzsök p., Hantos p., Hatvan p., Her­­czegfalva, Jakabszállás p., Kálóz, Kis Hörcsök p., Kis-Perkáta p., Lók p.,­­ Mélykút p., Menyőr p., N.-Hörcsök p., Orzs p., Pázmánd p., N.-Perkáta, Rácz-Almás, Rétszilas, Sár-Keresztur, Sárosd, Sismánd p., Szabolcs p., Szarvas p., Sz.-Ágota p., Sz.-Miklós, Szolgaegyháza p., Vajta, Venyim p„ Nevezetesebb­ helyek : Adony, m. v. a Duna jobb. partján. Itt állott hajdan „Vetus salinum“ nevű romai gyarmat. Duna-Pentele, a régi „Ana­­maria“ helyén. Előszállás, a cistercita rend zirczi apátjának nagyszerű gaz­daságával és ménesével. Perkáta, szék kastélylyal és angolkerttel. Szolga­­egyháza puszta Maries és Nedeczky urak kastélyaival, mellyek mindeniké­­hez egy egy 60 holdnyi angol­­s gyümölcsöskert tartozik. Alap pusztán igen hires keserforrások fedeztettek fel, mellyeknek vizei a csehországiakkal vetekednek. 5. Csongrád vármegye. Kiterjedése 5768­­ mfd. Népessége 156,629 lélek. Elosztatik 4 já­rásra, mellyek következők : 1. szegedi, 2. csongrádi, 3. szentesi, 4. holdme­­zővásárhelyi. Közigazgatás és megyetörvényszék székhelye : Szeged. 1. Szegedi járás. Közigazgatási székhely : Szeged. Hozzátartozó helységek : Algyő, Büdzsék p., F.-Pusztaezer p., Homok p., Homokmajor p., Hantházmajor p., (Pecsora, Sasü­lés és Kőtöréssel) , Horgos, Kis-Telek, Kovázd p., Kis-Hor­gos p., Levelénház p , Ötömös p., Sövényház p., Szent-Péter, Pozgány, Tápé, Tóhajlati csárda. Szeged, régi és nevezetes város a Tisza jobb partján, átellenben a Ma­rosnak ebbe szakadásával, egy sík térségen, Pesthez délre 24 mérföldnyire, mellyel vasút által köttetik össze. Épületei középszerűek, utczái nem köve­zettek. Népessége 50,000 lakos, kik sok és szép szarvasmarhát,­ jeles lova­kat, igen sok juhot és sertést tartanak , dohányt termesztenek, hires szap­pant csinálnak, jeles hajókat építenek, marhával, gyapjúval, gabonával, szappannal, nyers bőrrel élénk kereskedést folytatnak. Van egy kartono s festőgyára, szódagyárai megszűntek. Kath. főgymnasium a piaristák fel­ügyelete alatt. Tápé, gyékényeket készít, azokkal kereskedik. 2. Csongrádi járás. Közigazgatási székhely : Csongrád. Hozzátartozó helységek : Bűd p., Csányp.,Édeskert p., Felgyő, Fehértó p., Gója csárda, Mária csárda, Mind­szent, Siróhegy p., Tömörkény p., Vidratírok p., Ujmajor p. Csongrád, m. v. a Tisza jobb partján, Pesthez 14 mfdnyire. A város­sal átellenben a hármas Körös folyó ömlik a Tiszába. Népessége 16,000 lé­lek, kik főleg földmivelésből, marhatenyésztésből és szőlőmivelésből élnek. Határában, melly nagy részt homokos, sziksó sepertetik. 3 Szentesi járás. Közigazgatási székhely: Szentes. Hozzátartozó helyek : Belső-Derek­­egyháza, Csere-Sz.-László, Hegyes p., Héthalom p., Kórógy-Sz.-György p.,

Next