Budai Ésaiás: Magyar ország históriája a mohátsi veszedelemig (Debrecen, 1805)
Hunnusok históriája
2 Hannusok ize fekszik a’ Tiszáig, a’ Göthösöké volt, ezenkívül a’ Fekete Tenger mellett is, az Északra fekvő Tartományoknak egy része. Megkülümböztetődnek pedig ebbenn a’ Nemzetbenn, az Ostrogothusok, a’ i Vesztgothusoktól vagy a’ Vízigothusoktól; az első név Napkeleti, az utolsó pedig Napnyúgoti Gothusokat jelentvénn; mivel a’ Visigothusoknak lakása, későbbi időkben a Napnyúgotra (Weszt), az Ostrogothusoké pedig, a’ Visigothusokhoz Napkeletre ( Oszt ) esett. §· 3-A’ Hulmnusok tehát 376-dik Esztendőbenn, a’· Dácziábann lakó Ostrogothusokra ütöttek, kiknek a’ Királlyok Ennenerich vagy Armanarich volt; a’ ki midőnn látta hogy a’ Hunnusok rajta erőt vesznek, a’ mint Ammianus Marcellinus mondja Lib. XXXI. Cap. 3. maga magát megölte , ’s így osztánn a’ Hunnusok az Osztrogothusokat könnyenn hatalmok alá hajthatták. Azutánn a’ Visigothusokra akartak menni, a’ kiknek két királlyok volt: az egyiket hívták Athanaricusnak, a’ másikat pedig Fritigeniusnak. Mellyet mikor a’ Visigothusok meghallottak, annyira megrémültek, hogy seregenként a’ Duna partjára gyülvén, Valens Császárt kérték , hogy botsássa által őket a’ Dunánn. Fritigeniust által is botsátotta a’ maga népével ( a’ Tasfalusokkal) de Athanaricust, nem , a’ Tervingekkel, mivel ellensége volt Válensnek, és kevéssel az előtt hadakozott is véle, így hát kéntelen volt Athanaricus innen a’ Duniáim ma