Borászati Lapok – 43. évfolyam – 1911. 1-26. sz.

1911-04-16 / 16. sz.

1 . SZÁM. 43-IK ÉVFOLYAM: a borszőlő fejlődik, irtja évről-évre a vadszőlőt; ilymódon észrevétlenül alakul át házi lugasa a kivánt formára. IRODALOM. Der Württembergisché Weinhandel einst und jetzt. (Württemberg borkereskedelmének múltja és jelene.) Egy, a mi szempontunkból is érdekes gazda­sági tanulmány hagyta el fenti czímmel a sajtót, amelynek szerzője dr. Wilhelm Evertmann. Szerző maga is tevékenyen vett részt Württem­berg, illetőleg Délnémetország borkereskedelmi életében és így a viszonyokat alaposan ismeri. De következtetései arról is tesznek tanúságot, hogy általános nemzetgazdasági tekintetben is meg tudta ítélni azokat a szempontokat, ame­lyek a borkereskedelemmel kapcsolatosak. A könyv két fejezetre oszlik. Az első fejezet­ben a württembergi borkereskedelem múltjával, a második jelenével foglalkozik. Az utóbbi az érdekesebb és jelentősebb, különösen az a része, amely a kereskedőnek a termelőhöz való vi­szonyát tárgyalja. Ebben hangsúlyozza, hogy az ország szőlőtermelése javarészt kisgazdák kezében van, akiknek természetesen nincs tő­kéjük. Ezt a helyzetet kihasználja a borkeres­kedelem, mert ő gazdaságilag az erősebb és lehetőleg olcsón igyekszik beszerezni áruit. Lénye­gesen más a termelői szervezetek (pinczeszövet­kezetek) és nagytermelőkhöz való viszonya. Ezek egyenrangú küzdőfelei, amelyekkel szemben az árat már a borok jobb minősége miatt sem állapíthatja meg egyoldalúlag. A szerző javaslata az, hogy a württembergi borkereskedők egye­sülete hasson oda, hogy tagjai lehetőleg pinc­e­szövetkezetektől szerezzék be szükségletüket, a szövetkezetek pedig viszonzásul elsősorban a kereskedők egyesülete tagjainak adják el borai­kat. Végeredményben megállapítja, hogy a würt­tembergi borkereskedelem mai helyzete nem valami kedvező. Nagy a verseny és különösen az árt neki, hogy sokan egyenesen a termelők­től szereznek be bort és megkerülik a borkeres­kedelmet. Jelentős szerepe azonban ma is van, mert nemcsak áruközvetítő, hanem készlettartó és hitelező is. A könyv ára 2­80 márka, kapható a „Pátria" könyvkereskedésben Budapest, Köztelek. KÜLÖNFÉLÉK. Az oltványok helyes ültetése. Hogy szüleink jól tenyészszenek, annak első feltétele, hogy a fiatal oltványtőkét helyesen kezeljük és ültessük. Az e tekintetben elköve­tett hibák többnyire okai a rossz megeredésnek. A fiatal oltvány mindenekelőtt nagyon érzé­keny úgy a szárazság, mint különösen a hideg iránt; tudnunk kell ugyanis, hogy a földben 20—30 fok hideget is elbír, míg a szabad levegőn 2—3 fokú hideget sem visel el káro­sodás nélkül. Azért legyen gondunk a fiatal oltványokra és ne engedjük meg azt, hogy könnyelműség vagy azon tévhit folytán, hogy a vadalanyon álló oltvány jobban viseli el az idő viszontagságait mint más növény, kárt szenvedjen ültetvényünk. Kiültetés előtt a legfontosabb dolog az, hogy az összes talpgyökereket megmetszszük, a hajtást pedig két jó szemre metszszük. A gyökereket többnyire 10—12 cm.-re kurtítjuk meg, hogy ültetésnél ne kelljen túlságos nagy gödröket csinálnunk. Igazán megbocsáthatatlan, hogy a dohánytermelés hulladékának értéke­sítése. Minthogy a növényi ellenségek ellen védelmül szolgáló nikotinoldatoknak forgalomba kerülő mennyisége nem elégíti ki a franczia szőlős­gazdák szükségletét, a szaksajtó azt követeli, hogy a dohánytermelés hulladékait használják fel nikotin előállítására. Francziaországban meg­hagyja a kincstár a dohány gyökér- és szár­részeit a termelőknek, akik ezt az anyagot trágya előállítására használják fel. Fabre H. (Montpellier) a „Progrès agricole et viticole"-ben a nikotin kg.-jának mai 33 frank forgalmú érté­két alapul véve, az 1 ha.-nyi területről származó gyökér- és szárrészekben foglalt nikotin bruttó­értékét 435 frankra teszi és azt ajánlja, hogy a nikotin elválasztására vagy a Barral vagy a Debize-féle eljárást alkalmazzák. Barral eljárása szerint a dohánymaradékokat megsavanyított vízzel (só- vagy kén­savval) kilúgozzák (4 1. víz elég 1 kg. dohányhulladékhoz), a kivonatokat kissé konc­entrálják és azután mészszel desztil­lálják. A nikotint tartalmazó szürletet hígított kénsavba vezetjük, kénsavas nikotin képződik és a kénsavfelesleget szódával semlegesítjük. Debize eljárása szerint a szárított és elaprózott dohány­hulladékot mészszel keverjük és gőzáramban desztilláljuk a nikotint a meghigított kénsav­oldatba. 389 némely gazda miként kezeli a gyökereket, vagy egészen bekurtítja, vagy fonattá csavarja azokat össze és bedugja azután egy szűk lyukba, amelyet az ültetőfúróval készített. Ha a gyöke­rek fölfelé állanak (ahelyett, hogy vízszintesen vagy inkább lefelé állanának), sőt fonattá vannak összesodorva, akkor a legjobb tulajdonságokkal bíró, legszebb oltvány sem fejlődhet. Csak gyenge tőkéket, amelyeknek egész rövid a gyökérzete, ültethetik lyukba kecskelábfúróval. Igaz, hogy ez a munka gyorsan végezhető, azonban első­rendű gyökeres oltványoknál mégis érdemes kis gödröket ásni, hogy a gyökereket természetes helyzetüknek megfelelően kiteregethessük. A talpgyökereknek is a legnagyobb figyelmet kell szentelni, mert ezeknek fejlődésétől függ az egész szőlőtőke élettartama; azért irgalmat­lanul szedjük le a felső (harmat) gyökereket a szőlő későbbi munkálatainál is, mert ezek a talpgyökerek rovására fejlődnek, azonban nem bírják ki a szárazságot, hideget stb., mint a talpgyökerek. Az elültetendő oltvány annál­ biztosabban fakad, minél több nedvességet tartalmaz a saját testében. Azért igen előnyös az oltványokat ki­ültetés előtt egy-két napra vízbe állítani, ülte­tésnél pedig a sorra kerülő példányokat nedves szövetbe csavarjuk; továbbá jó, ha kiültetés előtt egy tehéntrágya és agyagból álló pépbe mártjuk az oltványokat, hogy a finom föld szo­rosan simuljon a gyökerekhez és új gyökerek fejlődését előmozdítsa. Magánál az ültetésnél vigyáznunk kell arra, hogy az oltvány egyenesen, azaz függőlegesen kerüljön be a földbe. A félig dúlt ültetés tel­jesen elvetendő; vegyünk inkább rövidebb olt­ványokat, ha a talaj alkata miatt a gyökerek mélyebbre való sülyesztése hátrányos volna. Ez többnyire csak a gondolkodásra lusta em­berek eljárása, amely eljárásnak a mai műve­lési mód mellett már semmi előnye nincs. Ugyanaz áll arról az eljárásról, amely szerint két oltványt ültetünk együtt; vegyünk mindig csak egyet és az egyes oltványokat a körülmé­nyekhez képest megállapított távolságban ültes­sük el egymástól. Végül fontos az oltás helyének a magassága. Ennek nyáron át a föld felszíne felett kell állania, télen át azonban 5—10 cm.-re az alatt. 1911. márczius hó 26. és minden egyéb HÜTRÁ69AFÉL£HET is is ajánl ii­tt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ellenőrzése mellett működő Hírlüpl Ém­étolle Szövetkezet Budapest 0., fMHilczi I. SÜL HIVATALOS ÜGYEK. Igazgató-választmányi ülés. A MSzOE. igaz­gató-választmánya f. hó 21-én (pénteken) d. u. 4 órakor az OMGE. székházában választmányi ülést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. Jelentés a m. hó 20—24-ig tartott szőlészeti előadások lefolyásáról. 2. Előterjesztés a dohány­kivonat kedvezményes beszerzése iránt. 3. Az igazgató-választmány jelentése a közgyűlésnek. 4. A rendes évi közgyűlés idejének és tárgy­sorozatának megállapítása. 5. A közgyűléssel kapcsolatos kirándulás terve. 6. A hivatalos egyesületi közlöny kérdése. 7. Indítvány az olasz­országi tanulmányutból kifolyólag. 8. Uj tagok felvétele és halálozások bejelentése. 9. Igazgatói bejelentések. 10. Esetleges indítványok. Új tagok jelentkezése. Egyesületünk igazgató­választmánya legközelebbi ülését f. hó 21-én tartja, miért is felhívjuk mindazokat a t. szőlő­birtokosokat, borkereskedőket és a hazai szőlő­termelés iránt érdeklődőket, akik vagy maguk óhajtanak belépni, vagy — már tagok lévén — másokat akarnak ilyeneküt bejelenteni, hogy be­jelentésüket mielőbb tegyék meg, hogy a leg­közelebbi igazgató-választmányi ülésen már fel­vehetők legyenek. Egyesületünk közgyűlése alkal­masint május elején lesz, mely alkalomból a fővárosba való utazáshoz és lakóhelyükre való visszatéréshez kedvezményes jegy váltására szol­gáló igazolványt kapnak. A közgyűlés alkalmából kirándulás is van tervbe véve, jelentékenyebb hazai pinczegazdaságok megtekintése, mely tanul­ságos kiránduláson természetszerűen csakis tagok vehetnek részt. Az olaszországi tanulmányút eszméje egye­sületi tagjaink körében élénk visszhangra talált. Tekintettel arra, hogy Olaszország magas szín­vonalon álló szőlészetét és borászatát közvetlen szemléletből csak kevesen ismerik szőlőbirto­kosaink közül, kívánatos lenne, ha gyakorlati szakférfiaink közül ezen minél többen vennének részt. A 16—18 napra terjedő tanulmányút egy fiumei palermói tengeri úttal kezdődnek és a 7 IMfl0TVI I Mff­lés és pinczegazdászat keretébe vágó összes eszközök, gépek és felszerelések a 9 &M­­I I I • IV legelőnyösebben kaphatók a főherczegi udvari szállitói TOMLOK nemkülönben GEITTNER és RAUSGH czégnél Budapest, VI., Andrássy-út 8­ BL, wmmm. TM IWB 1% a SZőlömive- BT Arteamékkel voszv árall­nlattal szívesen orolszállnik díjmentesen. "%­•

Next