Fiume és a magyar-horvát tengerpart (Magyarország vármegyéi és városai, 1897)
Fiume lakossága - Összes lakosság - Népszaporodás - Bevándorlások - Anyanyelv
24 Fiume lakossága. 23 kel szemben mindjárt az 1891-iki népszámlálás megejtésekor Fest Aladár foglalkozott behatóan ezzel a kérdéssel, kiterjeszkedve nemcsak a különböző anyanyelvűek statisztikájára, de azok topográfiai és társadalmi elhelyezkedésére is. Kimutatta, hogy sem az olasz, sem a horvát anyanyelvű lakosságnak nincs abszolút többsége Fiuméban, a relatív többség pedig az olaszé. A lakosság anyanyelv szerint következőleg oszlik föl. Külön vizsgálat tárgyává téve a belváros és az alközségek nyelvviszonyait, a következő eredményre jutunk: A belvárosban az olasz elem van túlsúlyban, amennyiben a lakosság 56%-át teszi, a horvátok ellenben csak 24%-át, tehát nem egészen negyedrészét. A magyar itt kevéssel több a városi átlagnál, nevezetesen 4%. Az alközségekben ellenben a horvát elem a túlnyomó, még pedig 56%, míg az olaszok csak 26° 0-át teszik a lakosságnak. Az olasz elem haladó arányban fogy a belvárostól való távolsággal. Legerősebb Plasséban, melynek még ezerhétszáz olasz anyanyelvű lakosa van; Cosaldban még közel ezer (977) vallja anyanyelvének az olaszt; Vrenovában már csak tizennégy. A más nyelvűek az alközségekben valamivel gyengébb számmal vannak képviselve. (Vend 8 4%, német 4/o, magyar 3°/o). Drenovára már Olasz 13,012 vagyis 44 1%. Horvát (illir) 10,698 36-6 „ Szlovén (vend) 2,780 9-4,, Német 1,495 5-0 „ Magyar 1,062 3-6 ,, Egyéb 347 1-3 „ Összesen . . 29,494 vagyis 100°/o. FIUME, A RECSINA ZÚGÓJA GROHOVONÁL.