Gömör-Kishont vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1903)

IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - Terhes Sámuel - Terhes Sámuel - Terray Gyula - Terray Pál - Teschler György - Tompa Mihály

401 Irodalom, tudomány, művészet, sok nélkülözést szenvedett, de hogy pályája folytatásában az anyagiak hiánya miatt fennakadása ne legyen, egy évig Sárbogárdon (Fehér m.) taní­tóskodott, majd ismét visszatért az Alma Mater karjai közé. A sárospataki diákélet folyama alatt költői lelke kibontotta szárnyait, verselni kezdett a Bajzától képviselt iskola modorában. Első költeménye, a Mohos váromladékon" czímű román­cza 1841 -ben jelent meg az Athenaeum­ban s ezáltal megelőzte Petőfit, ki csak egy év múlva juthatott a nyilvánosság elé. Ez időtől kezdve sűrűbben jelen­tek meg költeményei a szépirodalmi lapokban, neve már ismerős lett s a szépreményű fiatal költő már azzal foglalkozott, hogy költeményeit egy kötetben kiadja. Költészetének legsa­játságosabb alkotásait, a Népregéket és Mondákat még tanulókorában írta s e költeményeknek népies tárgya, fel­fogása, hangja, országszerte oly feltű­nést keltettek, hogy midőn 1846-ban kiadta, a közönség 14 nap alatt az összes példányokat elkapkodta s ha­marjában másodszor is sajtó alá kel­lett adnia. Tanulmányait 1845-ben fejezte be Sárospatakon, de mielőtt jövendő életpályája felől véglegesen határozott volna, Eperjesen nevelői állást vállalt. Itt kötött barátságot Kerényi Frigyessel, az Athenaeum egyik jónevű lírikusával s megismer­kedett Petőfivel. A három költő e találkozásának emlékét őrzi az ,,Erdei lak" czímű költemény. 1845-ben ment Pestre, hogy ügyvédi pályára készülhessen és hogy Nép regéinek kiadásáról személyesen gondoskodjék s egyúttal az akkori jele­sebb írókkal ismeretséget köthessen. Az itt töltött két év Tompa pálya­futásának legváltozatosabb szaka. A szabadságharczot megelőző időszak nagy politikai és társadalmi kérdései, az új íróktól képviselt liberális nemzeti iránynak a konzervativizmussal való küzdelme, az Ifjú Magyarország mindent átalakító törekvései, a fővárosban pezsgő életet teremtettek, mely­nek élén az írók állottak s a természeténél fogva inkább melancholikus kedélyű Tompát is magukkal ragadták. Sűrűn írt a lapokba, részt vett a Tízek társaságában s megjelent a Kisfaludy-társaság pályázatán is, mely alka­lommal Szuhay Mátyás czímű költői elbeszélése Arany Toldija mellett kitüntető elismerésben s mellék jutalomban részesült s egyúttal alkalmat adott arra is, hogy a társaság tagjai sorába beválasztassék. 1847 elején beteg lett, kórházba került (hat hétig feküdt a Rókusban), Petőfivel is meghasonlott, s e körülmények a mélabús kedélyű s a lelki benyomásokra fogékony fiatal költőben a csendes magány után való vágya­kozást ébresztették föl. Ez időben hívta meg Beje község lelkipásztorául s ő az ügyvédi pályáról lemondva, a meghívást elfogadta s 1847 tavaszától kezdve haláláig papi és költői kettős hivatásának élt. A nemzeti szabadság iránt való lelkesedése rövid időre őt is kicsalta magányából s 1848 őszén a gömöri önkéntesekkel együtt részt vett a szerencsétlen schwechati ütközet­ben, melynek balsikere annyira lehangolta, hogy ettől kezdve a nagy nemzeti eseményeknek csak szemlélője volt. De azért a forradalmat lelkében egészen átélte, s jóllehet az ő lágyabb zengésű lantja a fegyverek zörgése s a poli­ (Barabás képe, a költő ifjabb korából.) Magyarország Vármegyéi és Városai: Gömör-Kishont vármegye. 26

Next