Temes vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1914)

IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Kalmár Antal - Kernuch Károly Adolf - Kohn Emil - Ladányi Zoltán - Láng Nándor - Lendl Adolf

211 Irodalom, tudomány és művészet Kalmár Antal, m. kir. posta- és távirda-felügyelő, szül. 1853. Ligeten. Közép­iskoláit elvégezvén, a műegyetem hallgatója volt, majd táviró-tanfolyamot végezvén, államszolgálatba lépett. 1890-ben a posta- és távíró-tanfolyam tanára, 1892-ben főtiszt, 1895-ben felügyelő lett, 1896-ban Kassára helyezték át, hol a távíró­építési osztály vezetője. Számos elektrotechnikai czikke jelent meg a szaklapokban. Nagyobb munkája : Az elek­tromosság. Budapest, 1893. Kernuch­ Károly Adolf­ ág. ev. lelkész, szül. 1845. Temesvukováron. A pozsonyi liczeumban a theológiát elvégezvén, a jénai és hallei egyetemeken tanult, honnan hazajővén, antalfalvai segédlelkész, majd Sándorfalván rendes lelkész lett. Mun­kája : A bánáti ágost. hitv. esperesség monográfiája. Temesvár, 1886. Kohn Emil dr., a „Versecz és Vidéke" czímű politikai hetilap felelős szer­kesztője, orvos. A szegedi árvíz miatt szüleivel együtt Verseczre menekült és ott állandóan letelepült. Rövid ideig állami trachomaorvos volt a szegedi alsótanyán és hosszabb czikket írt a trachomáról és a trachoma elleni védekezéséről. Katonai szolgálata után Lukács György, Békés vármegye akkori főispánja a békésgyulai megyei közkórházhoz alorvosnak nevezte ki. Gyulán intenzív írói munkásságot fejtett ki. Alorvosi állásáról lemondva, visszament Verseczre és ott megkezdte orvosi önálló működését, mely alatt élénk public­isztikai működést fejtett ki. Dolgozatai közül kiemelendők: ,,A baba", „Február 4-e", „Cornelia" (novella), „Az életből merített mulatságos episodok", „A gazember". Az első segélynyújtásról írt tanulmánya az „Egészség" czímű szaklapban jelent meg, német fordításban pedig a „Werschetzer Volksblatt"-ban. A vörheny szérummal való gyógyítása („Werschetzer Gebirgsbote"), A tüdővész elleni védekezés („Versecz és Vidéke"), A városi közkórházügy (ugyanott). 1908-ban alapította meg Verseczen az első magyar politikai hetilapot, Ladányi Zoltán, kir. törvényszéki biró, szül. 1871. 1900-ban a fehértemplomi kir. törvényszékhez aljegyzővé, majd ugyanott 1904-ben jegyzővé, 1905-ben albiróvá, míg 1908-ban biróvá nevezték ki. Költeményei 1907-ben Singer és Wolfner kiadásában jelentek meg „Költemények" czím alatt. 1909-ben a részvénytársaságok és szövetkezetek részére kézikönyvet írt „Czégügyi Útmutató" czímmel. 1911-ben az Arany János társaság rendes tagjává választotta meg. Láng Nándor dr. archaeologus, egyetemi m. tanár, a Tud. Akadémia tagja, szül. 1871 jan. 3-án Delibláton. A gimnáziumot Fehértemplomban végezte 1888, 1888/9- 1891/2. a budapesti egyetemen, 1894—5. a párisi főiskolában hallgatott philologiát, archaeologiát és művészettörténetet, 1893- 4. helyettes tanár lett a nagyszebeni főgimnáziumnál, 1895/6- 1909. az I. ker. főgimnáziumnál rendes tanár Budapesten, 1909 szept. óta a tanárképzőintézeti gyakorló főgimnázum vezető tanára. 1908 óta budapesti egyetemi magántanár az archaeologiából. Tanulmány­utakat tett Német- Franczia-, Angolországban, Belgiumban és Hollandiában és több ízben Itáliában, Görögországban és Kisázsiában. Részt vett a pergamoni ásatásokban is. 1903 nyarán a középiskolai tanároknak adta elő szünidei tanfolyamon az antik művészettörténetet, 1911 nyarán a polgári isk. tanárok szünidei tanfolyamán álta­lános művészettörténetet. Művészettörténetet tanított egy évig a Ludovika-Akadémián. Az Országos Régészeti Társulat igazgató-választmányának és a középisk. tanárvizsg. bizottságnak tagja. 1911-ben a M. Tud. Akadémia levelezőtagjává választotta. Irodalmi működése (1902 óta). A görög művészet története (A Beöthy féle „Művészetek története" I. kötetében), Budapest, 1900.­ Odysseus hazája. Budapest, 1902. — A görög műveltség emlékeinek fölkutatása. Budapest, 1906.­­ Epidauros (Egy. Phil. Közlöny, 1902). — Az ősgörög műveltség és Homeros (Beöthy-Emlékkönyv, 1908). — Figurális terrakották az aquincumi múzeumban (Budapest régiségei, IX. köt). — A Pecz-féle Ókori Lexikon összes archaeologiai czikkei 11 lexikális ív terjedelemben (Budapest, 1902- 4). — Ugyane Lexikon illusztratív szerkesztője. — A Révai Nagy Lexikonba írja az archaeologia czikkeit. Számos czikket, közleményt, bírálatot irt a magyar- és németországi szakfolyóiratokba (a „Budapesti Szemle". ..Egy Philologiai Közlöny", „Berliner philologische Wochenschrift", „Wochenschrift für klass. Philologie" stb. folyóiratokba). A berlini „Archäologischer Anzeiger" magyar biblio­gráfiai szakreferense ; hivatalos bírálatok a ..Hiv. Közlöny"­ben ; (a középiskolai normáltanszer jegyzékek közül összeállította a class. philologiai, görögpótló és művészettörténeti normál­felszerelési taneszközök hivatalos jegyzékét), írt tárczákat budapesti magyar és német napi­lapokba és folyóiratokba, részben Makár álnéven. 1905 óta szerkeszti az Egy. Philologiai Közlöny class. philologiai részét. Segédszerkesztője a Beöthy-féle .Művészetek Történeté"-nek. Len­dl Ad­olf dr., tanár, hírneves zoológus, szül. 1842 máj. 6­ Orczyfalván. Közép­iskolai tanulmányait Temesvárott elvégezvén, a budapesti egyetemen tanári oklevelet szerzett és a műegyetemen assistens, majd az állattani tanszéken magántanár lett. Egy évi tanulmányútról visszatérve, a Nemzeti Múzeum állattárának segédőrévé !­s ! Kalmár Antal Kernich Károly Adolf Kohn Emil Ladányi Zoltán Láng Nándor Lendl Adolf

Next