Temes vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1914)
IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Kalmár Antal - Kernuch Károly Adolf - Kohn Emil - Ladányi Zoltán - Láng Nándor - Lendl Adolf
211 Irodalom, tudomány és művészet Kalmár Antal, m. kir. posta- és távirda-felügyelő, szül. 1853. Ligeten. Középiskoláit elvégezvén, a műegyetem hallgatója volt, majd táviró-tanfolyamot végezvén, államszolgálatba lépett. 1890-ben a posta- és távíró-tanfolyam tanára, 1892-ben főtiszt, 1895-ben felügyelő lett, 1896-ban Kassára helyezték át, hol a távíróépítési osztály vezetője. Számos elektrotechnikai czikke jelent meg a szaklapokban. Nagyobb munkája : Az elektromosság. Budapest, 1893. Kernuch Károly Adolf ág. ev. lelkész, szül. 1845. Temesvukováron. A pozsonyi liczeumban a theológiát elvégezvén, a jénai és hallei egyetemeken tanult, honnan hazajővén, antalfalvai segédlelkész, majd Sándorfalván rendes lelkész lett. Munkája : A bánáti ágost. hitv. esperesség monográfiája. Temesvár, 1886. Kohn Emil dr., a „Versecz és Vidéke" czímű politikai hetilap felelős szerkesztője, orvos. A szegedi árvíz miatt szüleivel együtt Verseczre menekült és ott állandóan letelepült. Rövid ideig állami trachomaorvos volt a szegedi alsótanyán és hosszabb czikket írt a trachomáról és a trachoma elleni védekezéséről. Katonai szolgálata után Lukács György, Békés vármegye akkori főispánja a békésgyulai megyei közkórházhoz alorvosnak nevezte ki. Gyulán intenzív írói munkásságot fejtett ki. Alorvosi állásáról lemondva, visszament Verseczre és ott megkezdte orvosi önálló működését, mely alatt élénk publicisztikai működést fejtett ki. Dolgozatai közül kiemelendők: ,,A baba", „Február 4-e", „Cornelia" (novella), „Az életből merített mulatságos episodok", „A gazember". Az első segélynyújtásról írt tanulmánya az „Egészség" czímű szaklapban jelent meg, német fordításban pedig a „Werschetzer Volksblatt"-ban. A vörheny szérummal való gyógyítása („Werschetzer Gebirgsbote"), A tüdővész elleni védekezés („Versecz és Vidéke"), A városi közkórházügy (ugyanott). 1908-ban alapította meg Verseczen az első magyar politikai hetilapot, Ladányi Zoltán, kir. törvényszéki biró, szül. 1871. 1900-ban a fehértemplomi kir. törvényszékhez aljegyzővé, majd ugyanott 1904-ben jegyzővé, 1905-ben albiróvá, míg 1908-ban biróvá nevezték ki. Költeményei 1907-ben Singer és Wolfner kiadásában jelentek meg „Költemények" czím alatt. 1909-ben a részvénytársaságok és szövetkezetek részére kézikönyvet írt „Czégügyi Útmutató" czímmel. 1911-ben az Arany János társaság rendes tagjává választotta meg. Láng Nándor dr. archaeologus, egyetemi m. tanár, a Tud. Akadémia tagja, szül. 1871 jan. 3-án Delibláton. A gimnáziumot Fehértemplomban végezte 1888, 1888/9- 1891/2. a budapesti egyetemen, 1894—5. a párisi főiskolában hallgatott philologiát, archaeologiát és művészettörténetet, 1893- 4. helyettes tanár lett a nagyszebeni főgimnáziumnál, 1895/6- 1909. az I. ker. főgimnáziumnál rendes tanár Budapesten, 1909 szept. óta a tanárképzőintézeti gyakorló főgimnázum vezető tanára. 1908 óta budapesti egyetemi magántanár az archaeologiából. Tanulmányutakat tett Német- Franczia-, Angolországban, Belgiumban és Hollandiában és több ízben Itáliában, Görögországban és Kisázsiában. Részt vett a pergamoni ásatásokban is. 1903 nyarán a középiskolai tanároknak adta elő szünidei tanfolyamon az antik művészettörténetet, 1911 nyarán a polgári isk. tanárok szünidei tanfolyamán általános művészettörténetet. Művészettörténetet tanított egy évig a Ludovika-Akadémián. Az Országos Régészeti Társulat igazgató-választmányának és a középisk. tanárvizsg. bizottságnak tagja. 1911-ben a M. Tud. Akadémia levelezőtagjává választotta. Irodalmi működése (1902 óta). A görög művészet története (A Beöthy féle „Művészetek története" I. kötetében), Budapest, 1900. Odysseus hazája. Budapest, 1902. — A görög műveltség emlékeinek fölkutatása. Budapest, 1906. Epidauros (Egy. Phil. Közlöny, 1902). — Az ősgörög műveltség és Homeros (Beöthy-Emlékkönyv, 1908). — Figurális terrakották az aquincumi múzeumban (Budapest régiségei, IX. köt). — A Pecz-féle Ókori Lexikon összes archaeologiai czikkei 11 lexikális ív terjedelemben (Budapest, 1902- 4). — Ugyane Lexikon illusztratív szerkesztője. — A Révai Nagy Lexikonba írja az archaeologia czikkeit. Számos czikket, közleményt, bírálatot irt a magyar- és németországi szakfolyóiratokba (a „Budapesti Szemle". ..Egy Philologiai Közlöny", „Berliner philologische Wochenschrift", „Wochenschrift für klass. Philologie" stb. folyóiratokba). A berlini „Archäologischer Anzeiger" magyar bibliográfiai szakreferense ; hivatalos bírálatok a ..Hiv. Közlöny"ben ; (a középiskolai normáltanszer jegyzékek közül összeállította a class. philologiai, görögpótló és művészettörténeti normálfelszerelési taneszközök hivatalos jegyzékét), írt tárczákat budapesti magyar és német napilapokba és folyóiratokba, részben Makár álnéven. 1905 óta szerkeszti az Egy. Philologiai Közlöny class. philologiai részét. Segédszerkesztője a Beöthy-féle .Művészetek Történeté"-nek. Lendl Adolf dr., tanár, hírneves zoológus, szül. 1842 máj. 6 Orczyfalván. Középiskolai tanulmányait Temesvárott elvégezvén, a budapesti egyetemen tanári oklevelet szerzett és a műegyetemen assistens, majd az állattani tanszéken magántanár lett. Egy évi tanulmányútról visszatérve, a Nemzeti Múzeum állattárának segédőrévé !s ! Kalmár Antal Kernich Károly Adolf Kohn Emil Ladányi Zoltán Láng Nándor Lendl Adolf