Borsod - Miskolci Értesítő, 1875 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1875-01-14 / 2. szám
Miskolcz, január 14. 1875. 2-ik szám. Kilenczedik évfolyam. BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő : Bélyegdij: Fél évre . . . . 2 ft. ukr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. 50 szóig k . . . . 50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek Egész évre . . . 4 „ — „ Nyilt-tér sorsa . . 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — „ a kiadó-hivatalhoz intézendő J. imicminim Megyei hivatalos közlemények. 1875. január 8-án Borsodvármegye központi választmánya részéröl Miskolczon tartott ülés jegyzőkönyvének kivonata. 14. Az összeíró küldöttségi tagságról való lemondásokat levélben jelentették. A mezőkeresztesi választó kerületben Kiszely József elnök. Helyette elnökké Csizik János választatik. 15. Ugyanazon kerületben Bornemisza József küldöttségi elnök. Helyette elnökké Sebestyén Ferencz választatik. 16. A m.csáthi kerületben Kis Péter küldöttségi tag. Helyette a 11-ik küldöttségbeli póttag Édes Elek választatik. 17. A szirma-bessenyei kerületben Spilka Zsigmond küldöttségi tag. Helyette rendes taggá Czinner Jakab póttag választatik. 18. Az edelényi kerületben Berzeviczy írnok küldöttségi elnök. Helyette az elnökséggel Kisházy Kálmán bizatik meg, s Ragályi Béla póttag rendessé tétetik. 19. A dédesi kerületben Támár József küldöttségi elnök. Helyette az elnökséggel Kisszely Sándor bizatik meg s rendes tagnak Rácz Ferencz, póttagnak pedig Fáy Manó választatik. 20. A m.-kövesdi kerületben az alkalmasabb működhetés végett az I-sö küldöttségből Wesselényi József a 11-ikba, Hebron Alajos pedig a 11-ikból, az 1-sőbe tétetik által. Miről a közönség a „Borsod“ utján, az illetők pedig jegyzőkönyvi kivonaton értesittetnek. Kelt mint fent. Kiadta Lévay József, mint a közp. választmány jegyzője. 1875. január 8-án a borsodvármegyei központi választmány részéről Miskolczon tartott ülés jegyzőkönyvének kivonata. Arra nézve, hogy melyek legyenek azon szomszéd községek, amelyekből a törvény 4. §-a értelmében az adóval legkevésbé megróttatt úrbéri telek veendő, olyan községek lakosait illetőleg, amelyekben úrbériség nem létezett, a levéltárban levő Mária Terézia féle urbáriumnak megtekintése és közvetlen tudomásunknak is igénybevétele után a következőleg határoztunk: Gelejre nézve — mint ahol urbériség nem létezik , a szabályozó község lesz Nagy Mihály. Papi, Igriczi és T.-Keszi községekre nézve a szomszéd Mező-Csáth. Nyékre nézve Mályi, Felső-Győrre nézve Diós-Győr. Ecsegre nézve Sajó-Keresztur. Czenterre nézve S.-Németi. Domaházára nézve Sikátor. Járdánházára nézve Nádasd. Lénárd-Daróczra nézve Mogyorósd. Monosbélre nézve Szent-Márton. Senyére nézve S.-Vámos. Mivel az összeíró küldöttségek elnökei sürgősen értesittetnek, s e határozat a „Borsod“ útján is közhírré tétetik. Kell mint fent. Kiadta Lévay József, a közp. választmány jegyzője. A bőrbetegségek. Rendszeres és okszerű kezelés mellett bőrbetegségeknek nem szabad előfordulni apinczében! ez az ujabbkori borászok jelszava s igazuk is van; mióta az ez irányban tett tudományos vizsgálatok kiderítették, hogy a bornak majdnem minden betegségét a levegőben úszkáló csizmagvak s a borban levő legény tartalmú anyagok együttes működése okozza, félre lehet vetni a számos recepteket, melyeket eddig a bor különféle betegségei ellen mint csalhatatlant ajánlottak; egy kis figyelem és minden bőrbetegséget ki lehet kerülni, a netán számlázottakat orvosolni, a nélkül, hogy valami idegen anyagot hoznánk orvosszerként a borba. — Mint látni fogjuk, a betegségek leginkább a gyenge borokat támadják meg, s várjon miért ? A bőrbetegségek legnagyobb része abban áll, hogy a borban levő legényvegyekhez a levegő csizmagvai hozzájutnak, ott tápanyagra találván, megkezdik tenyészetüket s ez által a bor összetétele, szesztartalma, a pincze hőmérséke és végre a légeny vegyek minősége és mennyisége szerint, virágosodást, zavarosságot, nyúlósságot, keseredést vagy megtörést idéznek elő, vagy végre eczetessé és poshadttá tehetik a bort. Légenytartalmú anyag — fehérnye — érett és éretlen szőlőben majdnem egyenlő mennyiségben van jelen, mert a legényvegyek a növények közvetlen alkotói, a czukor pedig csak tartalékanyag, így tartalékanyag csak akkor kezd kiválasztatni, ha már a többi a növény életére szükséges anyagok készen vannak; a gyenge bor tehát most korában kevesebb czukortartalomra aránylag több fehérnyét tartalmaz, mint az erősebb bor mustja. De mint tudjuk, kevesebb czukor kevesebb élesztőt igényel az erjedésre, kevesebb élesztő pedig kevesebb fehérnyét használ fel salakit seprűvé; könnyű tehát megérteni, hogy e szerint a gyenge borban több fehérje marad oldatban, mint erős boroknál , s igy a gyenge borok a betegségeknek jobban vannak kitéve. Ha még meggondoljuk, hogy erős boroknál kevesebb fehérnje tartalom mellett több szesz is van, s azt, hogy a szesz még egyrészről az erjedést akadályozza s töményebb állapotában maga sem könnyen szenved változást, rögtön beláthatjuk, hogy az erős borok legalább a növények által okozott betegségek ellen meglehetősen védve vannak. Azáltal, hogy a bort a levegőtől leaknázás által elzárjuk és igen hideg pinczében tartjuk, korántsem óvtuk meg borainkat a betegségektől, csak eltartóztattuk azokat; az ily bor a pinczéből kihozatván vagy nyitott edényben tartva, rögtön beteggé lessz, szállításra pedig teljesen alkalmatlan. Az eddigiekből kifolyólag, a bornak a betegségektől megóvása legczélszerűbben a fehér nyersanyagok eltávolítása által eszközölhető. Ezért a must szellőztetése, az ujboroknak a levegő teljes hozzáférhetése melletti rendes lefejtése és a borok megérése előtt a pamutos cső használata el nem mulasztandó. — Igen ajánlatos eljárás továbbá a „pasteurizálás“ — a bor felmelegítése. Ezek azon egyszerű és mégis biztos óvszerek, melyek a bőrbetegségeket távol tartják, s ezen eljárás mellett nem lesz szükség sem kénezés, sem más természetellenes szerek alkalmazására. Régészeti és történeti levelek megyénkről. XVII. Ónodi járás a török hódoltság korában 1641-ig. Ónod, Aranyos, Harsány, Nyárád, Alsó-Ábrány és Geszt községek. Ónadi nemes ember Bekén János, az erdéli fejedelem ő nagysága ónadi kapitányának vallomásából tudjuk, hogy az „egri pogánság több szomszédival együtt Ónad alá becsapván sok ízben, szám nélkül való rabot vitt és levágott; de kivált 1639. esztendőben 10. oktob. virradóban három vagy négy óra között reggel az egri basa több szomszéd törökökkel ostrommal megvevén, rabot vitt harminczhetet, tűzben égett meg és az kit levágtak ma. 10. Császár urunk e ő felsége Onodban levő két falkon ágyúit, egy veres taraczkot, szám nélkül való szakácosokat elvittek, és több böcsülhetlen házbeli és jószágbeli károkat, prédálásokat tevén, elvittek Ónodból.“ Aranyos. Az aranyosi biró 1641- ben Melczer János volt, ez hit alatt a töröknek következő zsarolását beszéli el: „Itt Borsodvármegyében nem tudok, hogy falut hódoltatott volna az török, mivel mind holdoltak (1615 előtt.) Győr és Onad alá tudom, hogy egy nehánszor ment csatára