Borsod - Miskolci Értesítő, 1884 (18. évfolyam, 1-53. szám)
1884-09-17 / 38. szám
Tizennyolczadik évfolyam. Miskolcz, 1884. szeptember 17. «38-ik Szálll. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg• Előlegesen fizetendő: Bélyegdij: Két évre .. . 2 frt — kr. Negyed évre . . . . 1 frt 20 kr 50 szóig .• . — frt 50 kr. minden hirdetéstől 30 kr, melyek a Egész évre • • ^ · ‡ Nyilt-tér sorsa ... , 25 , 50-től 100-ig . . . 1 . „ kiadó-hivatalhoz intézendők. (A városok csatornázásának fontosságáról !*) A vizek szabályozásának szoros összefüggésénél fogva a város csatornázási műveletével nem leend érdektelen ez utóbbiról is némely álalánosságban megemlékezni, s némileg a közfigyelmet azon főbb alapelvekre felkelteni, s melyek a vízszabályozás és a csatornázás közötti szoros öszszekötő kapcsot képezik. A jelenkor csatornázásainál két fő rendszert különböztethetünk meg, olyat, mely a városok közelébeni folyók felhasználása által önmagában öblögettetik, és olyat, mely a gyűjtő rendszer alapelvei szerint a beömlő peeze anyagot nagyobb térfogatilartányokba összegyűjti. Az első volna városunkban is a czélnak megfelelőképen alkalmazható és kiválóan előnyös, hogy ha a vizek szabályozási tervezetében megállapított s kidolgozott összhangzatos csatornahálózati terv is illesztetett volna be, amelynek kivitele a későbbi időkben és bármikor is eszközöltethetnék. Ámde városunk fejlesztési műveletei hogy nem a kellő irányban indíttattak már a kezdetben, logikailag bizonyítható s gyakorlatilag is igazolható, ugyanis: az életbölcsesség az emberiségnél két fő jellemvonásában tűnik ki leginkább, mert biztos, tántorithatlan úttörő léptekkel halad előre az élet ösvényén a genie ; — mig a számitó ész fontolva keresi lassú, de biztos lépteinek a szilárd alapot, szorgalmasan gyűjti és értékesíti a tapasztalati adatokat, és czéljainak elérésére használja azokat, — s miután sem egyik, sem másik elv szerint nem adatott meg városunk fejlesztési műveletének alapja, jogosan mondhatjuk, hogy téves irányt követ az. De gyakorlatilag is figyeljük meg s hasonlítsuk össze a rendszert, mely naponta ismétlődik szemeink előtt minden európai rendezett város fejlesztésénél, s tapasztalandjuk, hogy mennyire elütő az az általunk követelt módtól ; ugyanis a műszaki bizottság szakismeretétől függ az anyagi áldozatok üdvös befektetése, s ezért minden rendezettebb város nem csak végrehajtó közegül, de döntő szavazókat is a lehető legnagyobb mérvben veszi fel a műszaki bizottság tagjai közé a technikai erőket. A város és környezetének azon része, mely a szabályozás keretébe vonandó, oly pontos felmérés alá vettetik, mely a tudomány mai haladásának megfelel, és abban áll, hogy a térkép minden egyes adata jegyzőkönyvbe lévén igtatva, abból a térkép egészen, vagy annak bármely része bármikor és bárminő mértékre felrakható, s így ha asphaltrozás, kövezés, csatornázás, víz, vagy légszesz vezeték készítése czéljából valamely utcza vagy városrész térvázára szüksége van, az azonnal oly nagy mértékre a legpontosabban felrakható, hogy a Szerk. munka vezetésével megbízott pallér körző nélkül, csupán czollstokjával leolvashatja a neki szükséges adatokat, s ezen egy mérés minden egyes létesítendő munkálat alapjául szolgálhat. Ez után a tervezeteknek minden lehető változásai kidolgoztatnak, megbiráltatnak s a műszaki bizottság megállapítja a fejlesztési munkálatok általános átalakítási tervezetét és ezután kezdetnek meg a részleges munkálatok kivitelei, s ezen mód szerint élő példákban látjuk, hogy a polgárok fáradságos keresményéből összerakott fillérek áldásosan termik meg gyümölcseiket. 1. Miért szükséges a városok csatornázása ? A tisztaság legfőbb feltétele az egészség fentartásának, a tisztátlanság pedig leginkább összehalmozódik nagy városok talaján, hol aránylag csekély térfogaton túlságos népesség él, részint azok ürülékei, részint szükségleteinek hulladékai, mint rothadó anyag , telítik a talajt s áthatják, kigőzölgésük által megvesztegetik a levegőt, beszivárgás által a kutak vizeit, miáltal kézzel fogható magyarázatot nyer azon körülmény, hogy oly nagy városok halandósága, hol a város csatornázása létesittetik s vízvezetékkel is elláttatik, tetemesen csökken. A London város által 1847—48-ban kiküldött egészségi bizottság azon véleményt mondta ki, miszerint az epidemikus betegségek nagy része a hiányos csatornázásnak következménye , a növényrészek rothadása által keletkezett légtisztátlanságok idegláz és más ragályos betegségek szülő okai. A franczia kormány által az 50-es években kiküldött egészségi bizottság oda nyilatkozott, hogy a táborokban annyi pusztítást okozó vérhas oka az árnyékszéli gödrök rész berendezése, s hogy a szegények kórházaiban a betegek, kik szenvednek, érmérséklet és szellemi állapot következtében kevésbé képesek ártalmas behatásoknak ellenállni, a megmérgezés ezen neme által majdnem mindég legyezetnek. A Berlin csatornázására vonatkozó jelentésében Virchow azt mondja, hogy az idegláznak oka azon vegybomlásokban keresendő, melyek a földben történnek, ha tisztátalan organikus anyagok, különösen emberi ürülékek szivárognak be s az ily helyeken lakók a káros befolyásoknak kisebb-nagyobb mértékben ki vannak téve. Mennyiben mérsékli a halandóságot a csatornázás, azt élő példákban láthatjuk megállapítva némely városoknál, különösen angol népszámlálás által, u. m. Lübeckben 1866-ban a cholera fenyegetése folytán a legnagyobb erőfeszítéssel a csatornázás keresztül vitelét eszközölték a járvány által leginkább látogatott városrészeken, minek következtében a hamburgi hajókon behozott járványnál alig merült fel 61 ragály eset. Kissházy Gyula: Nevezett Halandóság csatornázás előtt 1/o -ban Nevezett Halandóság csatornázás után °/o -ban Mei thyrben 33’, Merthyr 26-a Cardiffben 332 Cardiff 22fi Croydonban 23 7 Croydon 190 New port ban 31'8 Newport. 21*7 Londonban 42 London 20. * Ezen minden vonatkozástól eltekintve is kitűnő czikksorozatra annyival inkább felhívjuk olvasóink figyelmét, mivel az most, midőn városunk a csatornázás eszméjével megbarátkozott és arra a térre lépett, minden bizonynyal kiváló hatással fog bírni. A mész az építményeknél. (Folytatása és vége.) A fentebbiek nyomán megtaláljuk immár a nyitját annak is, miért ártalmasak az útonépült és újonnan meszelt lakások az egészségre. Bármily sokáig szellőztessenek is az általunk jelzett helyiségek, mégis, hogy ha azokat lakják, rövid idő alatt kiüt bennük a nedvesség. Sajátságos mészszag fejlődik ki, az ablakok folyton izzadnak, a bútorok fája megvetemedik, az elzárt szekrényekben megpenészedik minden s az embert kiállhatatlan mészszag üldözi, mely öszszevegyülve a levegő nedvességével, azt nehézzé, fojtóvá és veszedelmessé teszi. Hogy honnan származik ez a nedvesség, előttünk most már világos. A szénsav, melyet az ember lefekzés közben kifejleszt, a vizet kihajtja a vakolatból, ahonnan azután előállanak az említett hátrányok. A nedvesség foka természetesen nem egyforma a lakóhelyiségekben az esztendő minden szakában. A nyár folyamában a legcsekélyebb, télen és tavaszszal a legnagyobb. Minthogy e baj forrását ismerjük, orvoslása sem jár nehézséggel. Helyezzünk el ugyanis izzó faszénnel, vagy kokszszal teli medenczéket vagy más tűzálló edényeket a szobában, azután zárjuk el a külső levegőtől, amennyire csak lehetséges. A szobában levő levegő ez által megfosztatván elenyétöl, ennek helyét szénsav foglalja el, mely a mésztől sóvárogva beszívatik, és ennek következtében a levegő megtelik nedvességgel. Idővártatva azután nyissuk ki az ajtót, de ne menjünk be mindjárt a helyiségbe, hanem csak úgy egy óra múlva, amikor azután nyissuk ki az ablakokat is, hogy erős léghuzam támadjon. E kísérlet ismétlése által, melynél a szén elégése folytán kifejlődött meleg egyúttal a falak kiszáradását is elősegíti, a szobát egy hét alatt teljesen kiszáríthatjuk. E czél biztosan elérhető, ha minden szobában kétszer-háromszor 6-10 fontnyi szenet elégetünk és azután a szobákat még néhány napig léghuzamnak kiteszszük. Más égőszerek itt nem alkalmazhatók, mivel ez elégés következtében tetemes mennyiségű vízgőzt és sokkal kevesebb szénsavat fejlesztenek ki. A közönséges vakolat, míg meg nem keményedik, nem áll ellent a víznek, sőt inkább azt feloldja és elmossa. Azért sok építménynél, nevezetesen valamennyi vízi építménynél (hidak, hajótatarozó helyek, kőpartok, vízfogók, világító tornyok st.) teljesen hasznavehetetlen. Itt más vakolatot használnak, melynek az a tulajdonsága, hogy a víz alatt rövid idő múlva erős, fel nem oldható anyaggá keményedik. E vakolatot 13-20 százaléknyi agyagot tartalmazó mészkövek szolgáltatják. S míg a közönséges vakolatot légvakolatnak nevezik, a vizi építményeknél használt — épen alkalmazásánál fogva — hydrauli mész vagy czement nevet visel. Feltalálása (1818.) Vicát jeles franczia mérnök érdeme és hogy gyártása csakhamar virágzó iparággá nőtte ki magát, ennek érdeméből is őt és