Borsod - Miskolci Értesítő, 1886 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1886-06-03 / 22. szám
Miskolcz, 1886. junius 3 22-ik szám. Huszadik évfolyam. BORSOD. MiSEÖL€IÍ ÉRTESÍTŐ. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap, Borsodmegye és a „borsodmegyei gazdasági egylet“ hivatalos közlönye. Megjelen minden csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : a „Borsod“ Gazdasági melléklapjával együtt: Helyben és vidékre: Fél évre........................2 frt—kr. Egész évre...................4 » » Rendkivülileg : Negyed évre . . . . 1 frt 20 kr. Nyilt tér sorsa ... »25 kr. BEIGTATÁSI DÍJ : Előlegesen fizetendő: 50 szóig...................—frt 50 kr. 50-től 100-ig .... » » Bélyegdij : mindeni hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó-hivatalhoz intézendők. A »Gazdasági rovat * külön egész évre 1 frt. jegyei hivatalos közlemények. 2192. alisp. 1886. Pályázati hirdetmény. A moson-győrvármegyei szigetközi (dunai ártér) érdekeltsége, mint alakulófélben levő árvédelmi társulatnak előmunkálati végrehajtó bizottsága által a Duna folyam és az úgynevezett Kis-Dunaág által határolt »Szigetköz« Győr és Moson-, esetleg, ha az egységes árvédelem igényli, Pozsony vármegye területére is eső részének ármentesítéséhez megkívántató általános és részletes műszaki tervezetnek előméretek és költségvetésnek, valamint helyszínrajznak és holdszám szerinti összeírás elkészítésére pályázat hirdettetik, a következő feltételek alatt: 1) Az új védtöltés — a már létező védtöltések nem kifogásolható vonalának lehető megtartása mellett — a végrehajtó bizottság közreműködése mellett kitűzendő és a vonal végleges megállapítása után egymástól 100 méter s ott, hol szükséges, legalább 10 méter távolra eső szelvényekben felveendő. 2) A védtöltés vonalának lejtmérése annak két végpontján egyidejűleg kezdendő meg, mi végből vállalkozó mérnök által jártas segéd, illetve társ alkalmazandó. 3. A műveletnek a következő okmányokat kell tartalmaznia: a) a töltésvonal helyszínrajzát az egyes községek és puszták mentesítendő területeinek kitüntetésével 1°, 400° mértékben szerkesztve ; b) az egyes érdekeltségek határonként és egyénenkénti részletes kimutatását holdszám szerint; e) az összefüggő hossz-szelvényt a mellékterep, legmagasb vízállás és a tervezett töltéskoronának az adriai tenger színéhez viszonyítva számjelzendő magassági függőivel ellátva 1 cm.=50 m., illetve 1 cm.= 1 m. mértékben; d) a tervezett védtöltés és közvetlen mellékének felrajzát 1 cm.=50 m. mértékben ; e) keresztszelvénylapokat a hoszszelvényen foglalt összes szelvény pontokról 1 cm.=1 m. mértékben ; f) a 2004 hosszméterenként állandósítandó vezérpontok (fix panele) tüzetes leírását; g) tömegszámítási feltöltések és kásásokról szelvényenként, határonként és az egyes megyék szerint csoportosítva; h) a töltés és anyaggödrökhöz szükséges területek egyéni részletes kimutatását, végre isműleírást, különleges feltételeket, hiteles munka- és árjegyzéket, előméreteket és költségvetést. 4. A védtöltés koronája a Duna magas árvizének lejtszínével azonos lejtszínnel és azt mindenütt egy méterrel meghaladó magasságban, 4 méter korona szélesség, 1 : 1 arányú belső és 1 : 3 arányú külső lejtővel tervezendő s ott, hol magassága a belső terepszintől számítva a 2 métert meghaladja, 3 méter széles padkával látandó el s az anyaggödrök a víz felöli oldalon szabályos alakban, a hálózattól legalább 10 méter távolságban tervezendők. 5) Mindennemű fuvar- és napszám költségek, valamint a felvételhez szükséges czövetkék stb. beszerzése a vállalkozót terheli. 6) A fenti pontokban körülírt munkálatok a szerződés aláírásától számítandó 4 hó alatt minden részleteiben teljesen befejezendők. A munkadíj 4 egyenlő részletben és pedig az első részlet a külső munkálat megkezdésekor, a második a küső munkálat befejezésekor, a harmadik a munkálatnak az érdekeltség, illetve a társulat által lett elfogadása s végre a negyedik részlet a m. kir. közmunka- és közlekedési miniszter által lett jóváhagyása után fizettetik ki. Felhivatnak tehát az e szakmában már jártas okleveles mérnök urak, hogy ezen ármentesítési munkálatokért akár kilométerenként, akár pedig átalány összegben teendő zárt ajánlataikat a szabályozási, vagy ármentesitési munkálatokban való jártasságukat igazoló okmányok kíséretében Győr vármegye alispánjánál folyó évi junius hó 15-ik napjáig benyújtsák. Az ajánlatok fölött ezen pályázatot hirdető bizottság fog határozni s a munkálatok kivitelével azon mérnök fog megbizatni, kinek ajánlata a bizottság által elfogadtatott A vállalkozó mérnök részére kidolgozott részletes utasítás Győr vármegye alispánjánál a hivatalos órák tartama alatt betekinthető, ki is bárkinek a pályázók közül, ki akár írásban, akár szóval hozzáfordul, kérdésben forgó munkálatokra nézve útbaigazítást és felvilágosítást készségesen ad. Győr, 1886. évi május 22-ik napján. Az előmunkálati végrehajtó bizottság nevében: Laszberg m. k. Györvármegye alispánja. 2551. Borsodvármegye alispánjától, ul. 1886 Györmegye alispánjának megkeresése folytán a mellékelt pályázati hirdetmény a »Borsod« czimű hivatalos lapban közzététetni rendeltetik. Miskolcz, 1886. május 29. Melczer Gyula, alispán. Igen higgadt drákói hang adott kifejezést érzelmeinek és meggyőződésének az iskolai nevelés feleségeiről városunkban, melyet úgy könnyen venniök a nevelés és tanítás terén működő férfiaknak nem volna ildomos; azért hát mint a neveléssel városunkban foglalkozó szerény munkás, a felszínre hozott kérdéssel és a hiányosaknak talált intézkedésekkel foglalkozni akarván, kérem a szerkesztő úr becses engedelmét. Sok oldalról emeltetett panasz és sok ízben a növendékek túlterheléséről az iskolákban, úgy, hogy komoly aggodalom kelt, a szülők szívében gyermekeik testi és lelki meg- vagy elbénulása miatt. És ez a panasz szerintem is jogos és alapos volt a szülők részéről; ez ellen azután megindult az áramlat, amely még ma sem nyert kellő megoldást. De már ez régebbi dolog, kezd feledésbe menni. Az intéző körök a szellemi képzés mellett, a testire is kiterjesztették figyelmüket, amely a torna, játék, kirándulások eszközlése tekintetében és az okos pihenők létesítésében gátat akar vetni a szellemi megerőltetésnek. Íme ez ellen már, mint olyan ellen, mely a nevelési szabályokkal ellenkezni látszik, nyugodt, de hangos szó emeltetik. Ugyanis a B. 21. számában »középiskoláink fegyelmi és nevelésügyéről» szóló czikkben épen ez irányban emeltetik panasz, hogy „a nevelésügyre fektessenek annyi súlyt, menynyit ennek nagyobb fontossága megkíván.“ Ha az itt vázolt túlterhelés ellen az óvintézkedést el nem fogadják, akkor miképpen vélnek a bajon segíteni ? Vagy talán könnyítve van a gyermeken az által, hogy nap nap után kivétel nélkül iskolában van a gyermek és az élet iránt teljesen közömbös és meghalt legyen? Ez a másik túlság, amibe beleszorítani vágyik az ifjúságot a nevezett czikk. Szabad, öntudatos fejlesztés a nevelési ideál, ahol a tanító a nevelés és tanítás minden fokozatán az ifjúság lelki erejéhez, szükségleteihez szól; nevel és nem tanít pusztán; irányt ad, példát mutat, eszmecserére alkalmat nyújt, véleményt mond és véleményt kér, a szellemi gymnastikát gyakorolja; de a mai eszmeszegény, illetőleg anyagi korban a testről sem felejtkezik meg. — Ha ilyen szabad, ily öntudatos a nevelés, — és én merem mondani, hogy e város kifogásolt iskoláinak egyikében ilyen, hogy pedig a többiben is erre törekesznek, fölteszem és hiszem, akkor nyugodtan hajthatják pihenőre fej őket az aggódók, mert az ifjúság ily nevelés mellett ideálokért is képes lelkesedni és eszményekért küzdeni. Hogy azután akadnak olyanok, akik élő képei, mint ideált, bálványoznak, azt ne a tanárban és az iskolai nevelés hiányában, hanem családi és társa Egy kis felvilágosítás.