Borsod - Miskolci Értesítő, 1889 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1889-05-02 / 18. szám
Melléklet a „B°rs°cl“ 1889-ik évi 18-ik számához. zése. Mint tudva van, e tárgyban a polgármester gondoskodása folytán a közgyűlés már egykét hónap előtt megbízta a pénzügyi bizottságot, hogy javaslatot terjeszszen elő arra nézve : mily módokat talál legczélszerűbbnek, hogy e hiány fedeztessék. A bizottság előadta jelentésében, hogy lelkiismeretesen meghányva-vetve a dolgot, legczélszerűbbnek találta, miszerint a kérdéses hiány közvetett adók behozatala által fedeztessék. E végből ajánlja az idegen helyről behozott borok megadóztatását, továbbá az új épületek megadóztatását is, melyekből összesen 8000 frt remélhető , e mellett azonban kénytelen ajánlani a rendes pótadó felemelését is. Az ügy fontosságához mérten természetes, hosszas és élénk vita fejlett ki a gyűlésen. A képviselő-testület leghivatottabb tagjai szólottak a tárgyhoz. Voltak, kik a pénzügyi bizottság javaslatát az indirekt adókra nézve általában helyesnek találták, de más és több alapot kívántak hozzá venni. Mások a bizottság munkálatát kielégítőnek nem találták, s az ügyet újabb bizottsági tárgyalás alá kívánták bocsátani. Végül voltak olyanok, akik határozottan ellenezték az indirekt adókat és czélravezetőnek, de egyszersmind igazságosnak is csak a pótadó általi fedezetet találván, ezt ajánlották kisegítőül. Ez utóbbiak szószólója Bizony Ákos volt, s előterjesztett indítványában mindennemű közvetett adó behozatalát ellenezvén, csupán a pótadó felemelést tartá helyesnek, és ajánlá elfogadásra. A közgyűlés többsége csakugyan az ő nézetét fogadta el, s határozatilag kimondatott, hogy az előállandó hiány, mint más szükséglet, mindenkit egyaránt érintő pótadó által fog fedeztetni. Jól megfontolva a dolgot, csakugyan alig lehetett volna helyesebb megoldását találni a dolognak. Akárminő tárgyat adóztattunk volna meg, a legigazságosabbnak látszó eljárás mellett is egyik osztály méltán érezhette volna magát megterheltnek, míg a másik egyáltalán nem érintetett volna az újabb teher által. Márpedig a fedezendő hiány, mint közszükséglet minden polgárnak egyforma arányú viselésére vár. Ezen tárgyon kívül több apróbb ügy is fordult elő, így nevezetesen a polgári iskola segélyezésére vonatkozólag a miniszteri leirat felolvastatván, a gyűlés egy kissé zúgolódva, de mégis belenyugodott a kormány azon projectumába, hogy vagy adja meg a város az általa régebben felajánlott 2200 fétnyi évi segélyt, s ez esetben a kormány is fogja segélyezni az iskolát, s az egész polgári iskola mostani keretében felmarad s a fennebbi összegen felül többet nem lesz kénytelen fizetni a város ; vagy pedig, ha ezt nem teszi, akkor a kormány csak a leányiskolát fogja fenntartani s a fiú iskola egész fenntartási költségét a város leend kénytelen viselni. A kövezetvám- és reálhadis pénztárak számadása jóváhagyatott, s a megyéhez felterjesztetni rendeltetett. A Steinfeld és Mildner fogyasztási adó hivatalnokok azon kérelemmel járultak a közgyűléshez, hogy miután ők is a város hivatalnokai közé tartoznak, a nyugdíjintézetbe ők is felvétessenek. Tekintve azonban, hogy a fogyasztási adó bérlete csupán az ideiglenesség természetével bír, e szerint a nevezettek is mint a fogyasztási adót kezelő hivatalnokok jöttek a városnál alkalmazásba, s tehát állandó hivatalnokul nem tekinthetők, így mint a város szervezetébe nem tartozók a nyugdíjintézetbe fel sem vétethettek. * Mint hiteles forrásból értesülünk, azon helybeli pénzintézetek, melyek lapunk múlt számában említett alakban a betétkamatok leszállítása iránt tanácskoztak, e hó 25-én ismét értekeztek ez ügyben,de ezúttal a kamatleszállítás még nem határoztatott el s megmaradnak egyelőre az intézetek által eddig fizetett 1/C ok. Ezúttal azt is megjegyezzük, hogy téves volt azon múltkori közlésünk, mely szerint a miskolczi takarékpénztár a kamatláb leszállításához hozzájárulni nem akarna, mert a takarékpénztár ugyanezen értekezletre meg sem hivatott és így nem is nyilatkozhatott, hanem az értekezlet megállapodásának eredménye szándékoltatott a takarékpénztárral közöltetni, hogy annak hozzájárulása is kieszközöltessék. * A gyalogsági laktanya hivatalos átadása a katonaság részére ápril hó 25-én ment végbe. Átadattak pedig az összes helyiségek a kórház és a hadbirósági épületek kivételével. A legénység ennek folytán ápril hó utolsó napjaiban már elhurczolkodott és elhelyezkedett az új kaszárnya épületben. A vármegye és város részéről jelen voltak az alispán, polgármester, Melczer Béla kamarás, Dr. Markó László in. főorvos, Pataky Sándor rendőrfőkapitány, Dr. Gsáthy Szabó István és Ádler Károly. A katonaság részéről Goldschmiedt ezredes, Pelczer őrnagy intendáns, Madaczek őrnagy és Weber ezredorvos. A katonai bizottság némi csekélyebb jelentőségű munkálatokat kívánt még, emellett azonban teljes megelégedésének adván kifejezést, a helyiségeket átvette. * Halálozások: Kalas László m. főszámvevőt súlyos csapás érte, amennyiben neje, szül. Starczinger Terézia április 28-án hosszas szenvedés után, életének 48-ik évében elhunyt. Temetése 30-án délután ment végbe nagy résztvevő közönség jelenlétében. Az elhunyt 5 gyermeket hagyott hátra, kik elaggott atyjukkal mélyen kesergik a felejthetlen anya és hitves halálát. Ugyancsak április 28-án halt el városunkban Kerékgyártó Bertalan köztiszteletben és szeretetben álló szűcsiparos polgártársunk, kinek halála valódi veszteség az iparra és társadalmunkra. Az elhunyt még fiatalabb éveiben oly művészetre emelte az általa űzött iparágat, hogy neve nemcsak Magyarországon, de a külföldön is ismeretessé lett. Számos magyarországi, sőt külföldi világkiállítás is első rangú érmekkel tüntette ki az ő ipari készítményeit, miáltal nemcsak magának szerzett hírnevet, hanem megyéjének és városának is. Emellett azonban anyagilag is szépen gyarapodott. Több év előtt tüdőbetegség támadta meg, mely kikerülhetlenül vitte a sír felé. Betegsége miatt mesterségét és üzletét sem vihette oly kedvvel és erővel mint az előtt. Özvegyet és több kiskorú gyermeket hagyott hátra. Szintén ápril 28-án halt el özv. Tóth Pálné szül. Dakó Erzsébet, élete 64-ik évében, kinek több év előtt elhunyt férje egyike volt városunk legjobb módú és közbecsülésben álló iparosainak. Elhunytát leánya Kérészy Lászlóné kis leányával és fia Tóth Pál gyászolja. — Falvai Jenő egy fiatal reményteljes ifjú halt el ápril 29-én rövid szenvedés után. Elhunyta mély részvétet gerjesztett e család tragikus sorsa iránt érdeklődők szívében. Mintha valamely fátum lebegne e család felett, oly gyorsan és váratlanul követik egymást e családban a halálozások. Falvai Bernát az apa csak pár év előtt hunyt el. Egyik fiú Dezső, kinek tehetsége szép jövőt ígért a komoly érett ifjúnak, tavaly lőtte magát agyon Budapesten. A most elhunyt Jenő is minden betegség nélkül, úgyszólván, váratlanul halt el. Béke lengjen az elhunytak porai felett ! * Tisztiestély. A városunkban állomásozó «Lajos, Portugál király» nevét viselő 5. sz. gyalogezred tisztikara f. évi május 7-én a Dresdner szálloda helyiségében tánczestélyt fog tartani, melyre a meghívók városunk intelligens csapdáihoz már szétküldettek. Kezdete 8 órakor lesz. A rendezőség a hölgyeket egyszerű öltözékben kéri megjelenni. Ez alkalommal felemlítjük azon nem kevéssé érdekes dolgot, melyet a «Pesti Hírlap» vasárnapi száma közöl. A nevezett lap ugyanis dicsérőleg emlékezik meg az ungvári közös hadseregbeli tisztek és az ottani polgárok között fennálló jó viszonyról, mely a többek közt az által is kifejezést nyer, hogy a tisztikar a mulatságaira szóló meghívókat magyar nyelven szerkeszti. Nem egyébként jegyezzük ezt meg, csupán azért, hogy e tekintetben városunkat háttérbe szoríttatni ne engedjük. — Mert valóban a katonaság és a polgárság közötti jó viszony talán sehol sem oly méltó az elismerésre, mint nálunk,amelyet derék tisztikarunk a maga részéről épen oly telozitással táplál, mint akármelyik loyális polgár. A tisztikar meghívói nállunk is magyarul, vagy legalább — a dualismusnak megfelelően két nyelven szoktak szerkesztetni. * Dr. Holub Emil híres afrikai utazó felolvasását Miskolczon f. hó 14-én fogja megtartani. * Illetékes helyről felkérestünk annak kijelentésére, miszerint a borsodmegyei nőegylet javára e hóra tervezett műkedvelői előadás egy közbejött sajnos körülmény, gróf Pejácsevics Tivadarné, szül. Vay Lilla báróné gyengélkedése miatt bizonytalan időre elhalasztatik. * Gróf Degenfeld Lajos, gr. Gyürky Ábrahám és dr. Nyáry Jenő f. év május hó 5-én d. e. 11 órakor Pászthón tartandó értekezletet hívnak egybe, melynek tárgya : egy Pa. Selypen (Apcz Szánthó vasúti állomás mellett) Schosberger Henrik és érdektársai által építendő czukorgyár részére szükséges czukorrépa termelés megbeszélése, és ez iránti szerződések megkötése. A meghívókból kiemeljük, hogy a vállalkozók a czukorrépáért oly árt hajlandók megadni, mint eddig az épülőben levő czukorgyárak egyike sem adott. Különben is e tárgy gazdasági viszonyainkra oly fontossággal bír, hogy gazdaközönségünk jól felfogott érdekeit követi, ha ezen értekezleten mentül számosabban vesz részt. E felfogásunk mellett szól azon tény is, hogy legkiválóbb földbirtokosaink máris bejelentették jelenlétüket az intéző bizottságnak. * A főgymnáziumi ifjúság majálisa a rendezőség végmegállapodása szerint május 6-án fog megtartatni a lövöldében. Akik meghívói tévedésből nem kaptak volna, forduljanak a rendezőséghez. * A »Borsod miskolczi gőzmalom részvénytársaság« zárszámadása az 1888-ik évről közzétételen. E számadás szerint a zártmérleg a malom múlt évi tiszta nyereségét 54,416 frt 54 krban tünteti föl. Ebből osztalék gyanánt 23,712 frt 50 kr. fog kifizettetni és igy az egész részvényekre 25 frt, a fél részvényekre pedig 12 frt 50 kr. esik. A tartalék alap növelésére 25,000 frt fordittatik. A felügyelő bizottság a maga jelentésében megjegyzi, hogy a múlt év a malmokra nézve általában nem volt kedvező. A felmutatott sikert elősegítette a növekedő bizalom a vállalat iránt, továbbá a vezérigazgató erélye és a tisztviselők szorgalma. A malom összes múlt évi forgalma 327,024 frt 77 kr. volt. * Kedélyes piknik folyt le a múlt szombaton este a Dresdner szálló nagy termében, melyet szorosan zárt körben egy úri társaság tartott. Részt vettek benne : Melczer Gyula alispán és családja, Xifkovich Emil és családja, Hajós Kálmán, Soltész Nagy Kálmán és neje, Beniczki Aladár, Szepessy András és még többen a város és vidéke intelligenciájából. * A katonai laktanyák földterületének kisajátítása perében a legfőbb ítélőszék is meghozta már ítéletét. Ezen végérvényes határozat szerint a kisajátított földekből a Xitkovich féle s az ezzel egy vonalon álló telkeké lett a legmagasabb kisajátítási ár. Ezek négyszögölenként 2 frt 75 kr. értékben állapíttattak meg. A legcsekélyebb kisajátítási ár 50 krban lett megállapítva s ennyit kapnak azon tulajdonosok, kiknek földjeik a felső területen, vagyis a «Lovas kaszárnya» helyén voltak. Tekintve tehát azt, hogy az előbb említett telkek minden különbség nélkül egész területekben 2 frt 75 kr. értékben állapit-t tattak meg s az utóbbiak emezeknek úgyszólván közvetlen continuitását képezik, az ár arányosnak épen nem mondható. * Vád alóli felmentés. Lapunk múlt számában a «Köz és egyleti élet» rovat alatt említettük, hogy a miskolczi kir. törvényszék Teitelbaum Bertalan miskolczi lakost hamis bukás vádja miatt végtárgyalásra idézte. Nevezettnek igazolása végett meg kell említenünk, hogy a végtárgyalás a múlt csütörtökön megtartatván, vádlott a vád alól felmentetett. * A miskolczi a. fokú iparos-iskola vizsgálatai az I—III-ik osztályban, az evangélikus fiúiskola helyiségében az alább megjelölt sor és időrendben fognak megtartatni: május 5-én lesz d. u. 2 órakor a III. oszt., május 9-én csütörtökön este 6 órakor az I. A) és I. B) oszt., május 12-én d. u. 2 órakor az I. G) és II. oszt. vizsgálata. Ezekre a vizsgálatokra az érdeklődő t. közönséget tisztelettel meghívja az igazgatóság. * Az országos hirlap-könyvtár részére kerestetnek: a „Borsodmegyei Lapok“ 1888. évi 48., 50., a „Csirip-Csirip“ 1887. évi 107.,