Borsodi Bányász, 1983. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-06 / 1. szám
4 BORSODI BA MTAS* Tartós házasságban’’ 7/ о HANGÁCS. NYOMÁR — jelzi a helységnévtábla, amint letérünk a főútról. A magyar Ruhr-vidék (Miskolc és környéke) peremén járunk. Hosszasan rázódunk a bevezető úton. Szelíd hajlású dombok csöndjében fogad a két kis település. Hangács a nagyobb s az idősebb, a história tanúsága szerint már a 14. században létezett, Kécs néven. Az 1600-as évek elején 1279 lelket számlált. Ma társközségével, Nyomárral együtt nem éri el az 1200-at a lakosság száma. Aprófalvak az edelényi járás szélén. Halmokra épült, rangosodó házak, kanyargó kis utcák. A hangácsi tanácsházával szemben áll SzeráH István Edelény-aknán dolgozó bányász háza. — Úgy hatvanan-hetvenen járunk erről a vidékről a bányába dolgozni. Főleg Mákvölgyre — mondja Szeráfi István. — Tíz évvel ezelőtt jóval többen voltunk, de sokan elmentek nyugdíjba. — A keresőképes lakosság egy része tehát bányász. És a többiek? ■ — Szép számmal találtak munkát a környékbeli vegyi üzemekben is, mások a helyi téeszben dolgoznak. — Itt működik — teszi hozzá Szerafiné — a pesti Pamutnyomó kihelyezett részlege, ahol a nők zöme munkalehetőséget kapott. Mások az edelényi ruhagyárba járnak. A közlekedés jól összeköt bennünket a külvilággal. Kereskedői mi ellátásunk? Kielégítő. Ünnepek előtt megesik, hogy nincs elegendő hús, kenyér. Pedig a téeszünk sütőüzemet tart fenn Boldván. Egyébként két boltunk van. Zöldség, gyümölcs? Önellátásból megtldjuk Kilenc kisiparosunk elvégzi a legszükségesebbeket. S nálunk is bevált a putnoki к tsz „hozom— viszem” szolgáltatás. Járjuk az utcákat. Mindenfelé látszik a gondosság, a házak és az utcák szebbé tételére törekvő igyekezet. Igaz, a karbantartás, felújítás sok pénzüket emészti föl . Nem keveset áldoznak a környezetvédelemre, amelyben szép eredményeket értek el. Erről azt mondja Vozár István, a közös tanács elnöke: — A munkahely és az otthon levegője közti különbséget azok érzékelik legjobban, akik a bányában és a vegyi üzemekben dolgoznak. Úgy tartjuk, a mi községeink a Sajó menti iparvidék zöldövezetét képezik. Először kinevettek érte, csaknem tíz éve pedig elfogadott vélemény. • Milyen eredményeket tudhatnak magukénak az itt élők? Az elnök hozzáértő, rutinos szakember módjára veszi számba az eredményeket. — 1960—77 között „tespedtünk”. Nem volt fejlesztés. Az elmúlt öt-hat évet viszont a finamikus fejlődés jellemezte községeinkben. Megszűnt az elvándorlás, új házak épülnek, a meglevők korszerűsödnek. Közös összefogással játszóteret, jubileumi parkot létesítettünk. A megyei tanács tervpályázatát megnyervén, több mint kétmillió forintos beruházással 50 férőhelyes óvodát terveztünk. A tetszetős, korszerű épület eddig elkészült része 25 gyermek befogadására hivatott. A mostani létszám? — 34—36 körül mozog — válaszolja Szeráfi Ferenc tanácstag. — Nem mondhatjuk, hogy nincs kihasználva az óvoda. Ez évben folytatjuk a bővítését. Szolgálati, lakást ’81-ben építettünk az orvosunknak. Védőnőnk is van, az egészségügyi tanácsadó épülete most készül. Az idén szeretnénk megvalósítani egy áfész-boltot Nyomáron. Mindkét község kap ravatalozót. Lipták Gyula, aki szintén tanácstag, kiegészíti a fejlődést elemző beszédben elmondottakat: — Egy ideig problémát jelentett a pb-gázcsere. Hogy ne kelljen annyit várni a cserére — megépítettük a tárolót. Közös összefogással sok minden megoldható. Tűzoltókocsink is van. Gondok? Elsősorban az ivóvíz. A regionális vízhálózat megvalósítása távlati terv. Sokat vesződünk a vízelvezető árkokkal. Nekünk nemcsak belvíz-, hanem árvíz-veszéllyel is számolni kell. Gyanítom, mindezeket a gondokat előbb-utóbb megoldják. E Bódva-völgyi községek lakói többre törekvőek. S amit már elértek, arra büszkék. • Ilyen büszkeségük a Hangácson épült Petőfi Emlékkönyvtár. A költő születésének 150. évfordulójára meghirdetett tervpályázaton nyerték el. A vonzó épületben mintegy 6000 kötet áll az olvasók rendelkezésére. De vajon szeretnek-e olvasni a falu lakói? • — A lakosság egynegyede rendszeresen olvas — tájékoztat erről Janka Lajos ..mindenes” (tudniillik ő egyszemélyben az iskolavezető, a népi művelő, a HNF- titkár stb.). — Egy ember átlagosan 25—26 könyvet kölcsönöz ki évente. A könyvtár fejlesztésére pedig tízezer forintot fordítunk minden évben. — Milyen itt a közművelődési élet? — Tízéves pávakörünk van, mely országos hírnévre tett szert. Citerazenekar, témacsoport és színkör működik. De ha nem körzetesítettek volna, a felsőtagozatosokból még több művelődési kiscsoportot szervezhetnénk. Sok hátrány fakad a körzetesítésből. Tizenhét éve él „házasságban” Hangács és Nyomár. Jó a társközségi kapcsolatuk, tartósnak bizonyult a közigazgatási házasság, lokálpatriotizmusukban pedig nagy erő rejlik. Tamás T. Fotó: Pusztai L. A hangácsiák egyik büszkesége a Petőfi Emlékkönyvtár Korszerű óvodában kaptak helyet a gyerekek з с Hazatérőben... Kulturális ajánlat Elmés játékok. És természetesen játékos elmék is kellenek ahhoz a vetélkedőhöz, amelyet 8-án délelőtt 9 órától rendeznek a kurityáni gyermekek részére. Szánkóverseny. Erre is sor kerül Kurityánban, kicsiknek, nagyoknak egyaránt — feltéve, hogy lesz hó. A programot 15-e délelőttjén rendezik. Reneszánsz zene. Az emberiség egyik legnagyobb korszakának’ zene- és táncművészetével ismerkedhetnek 7-én, 13.30-tól az alberttelepi fiatalok. Az ifjúsági hangversenysorozatot a Hunyadi János Művelődési Ház szervezi; ezen az előadáson közreműködnek a Miskolci Fúvósötös tagjai és a színház énekesei, táncosai. A műsort Turcsányi Emil vezeti. Zenés klubest. 7-én délután 5-től az alberttelepi ifjúsági klub várja a szórakozni vágyó fiatalokat. Gyermekfoglalkozás. 8-án 10 órai kezdettel szabadszombatos gyermekfoglalkozást tartanak az alberttelepi művelődési házban. Vezeti: Bertalan Józsefné könyvtáros. Életmód: 12-én, 17 órától a felnőttek életmódjáról rendeznek vitát az alberttelepi művelődési ház klubjában. A „Felnőttnek lenni sors...” címet viselő vitát Papp András vezeti. Diavetítés. A 6« éves Szovjetunióról tart diavetítéses ismeretterjesztő előadást Pincés László 11 -én, 16 órától, a rudolftelepi ifjúsági klubban. Pótszilveszter: 15-én este 8-tól zenés szórakoztató műsort rendeznek a rudolfi művelődési házban. Közreműködik: a Smink együttes. Rajzfilmek: 12-én 18 órától gyermekeknek való rajzfilmek vetítésére kerül sor az edelényi bányászklubban. Közösségek: 7-én este 6- tól a jó közösségek kialakításáról rendeznek előadást és vitát Lyukóbányán a szállólakók részére. Kodály-emlékműsor. T1-én délelőtt 10-től a száz éve született Kodály Zoltán emlékére tartanak emlékműsort Parasznyán. Közreműködnek a miskolci színház művészei. Szerelem a világirodalomban. E címmel mutatnak be irodalmi összeállítást 15-én, 18 órai kezdettel Radostyánban. Felvétel — népi táncot kedvelőknek. Azoknak a fiataloknak, akik kedvelik a népi táncot, sőt, művelni is akarják, felvételt nyerhetnek a Borsod népi táncegyüttesbe. A művészeti csoportba a kazincbarcikai művelődési központban lehet. Az együttes — Kulcsár László vezetésével — hétfőnként és szerdánként 17.30 órától tartja próbáit a művelődési központ színháztermében. 1983. január 8. Asszonykórus J Öntevékeny művészeti csoportjaink egyik legjobbja a lénarddaroci asszonykórus. Az együttest másfél esztendeje hívta életre Igó István, nyugalmazott pedagógus. Kezdeményezésére a kis település dalszerető lakóiból, pontosabban asszonyaiból és leányaiból, kórus alakult, hogy a múltba süllyedt és az emlékezetben megmaradt dalokat fellépéseikkel átadják a dalkedvelőknek. Mindamellett komoly gyűjtőmunkát is végeznek. A feledésbe merülő szerelmes, summás- és bányásznótákat fölkutatják, s Igó István segítségével lejegyzik, illetve különböző alkalmakkor előadják. Az asszonykórus Bárdos Lajos nevét vette föl. Részint azért, mert az együttes tagjai is e történelmi múltú nevet viselik, részint pedig az, hogy maga Bárdos Lajos is — apai ágon —, e községből származik, s igen bensőséges kapcsolat fűzi a daróciakhoz. A neves zeneszerző 1947-ben személyesen vett részt a 300 éves Bárdos-évfordulón, mi több: vezényelte az akkori vegyes kart. Néhány népdalt is lejegyzett, s a „Gyöngyvirág”, című népdalkiadványt a daróciaknak ajánlotta, illetve dedikálta: „Lenárddaróci atyámfiainak”. Az emlékezethez és a dalszeretethez híven az asszonykórus tagjai dicséretes módon ápolják a népi hagyományokat. Igó István, nekézsenyi nyugdíjas pedagógus irányításával már számos helyen fölléptek, s nagy sikert, arattak. A helyi, Bárdos Attiláné vezette, községi művelődési ház tartja fenn a kórust. De a csoportnak támogatást nyújt a Farkaslyuki Bányaüzem és a daróci termelőszövetkezet is. A Bárdos-asszonykórus '81- ben Ónodon,, a népdalkörök minősítő versenyén az ott kiosztott díjak közül a legmagasabbat nyerte el: „Országosan jó” együttesnek minősítették. További terveikben még több népdal gyűjtése és sok-sok éneklés szerepel. (U) * A közelmúltban rendezett, rudolfi művészeti találkozón is nagy sikert aratott az együttes Ablak: .k'cU. A Stúdió két éve A közelmúltban volt 3» két esztendeje, hogy Stúdió '80 címmel új, kulturális hetilappal köszöntött be kedd este a televízió. Aztán a kétségtelenül nagy ívű vállalkozás heti hatvan percben folyamatosan, koncepciózusan összefogta a kultúra időszerű kérdéseit, eseményeit. Rávilágított a művészet, a művelődés körüli hiányosságokra, nemkívánatos jelenségeire is. A Stúdió — Érdi Sándor vezérletével — magasra állította a mércét. Az eltelt több mint két esztendő azt bizonyítja, hogy a műsor megtalálta a maga hangját és arcát. Sokszínű, okos hetilappá vált. Nézőszáma szinte mindig magasabb a másfél milliónál, de nemritkán eléri a két fél milliót is. Ami már önmagában jelzi: a főműsor után nem véletlenül maradnak a nézők a képernyő előtt. A Stúdió — szimpatikus sokoldalúsága, „látványossága” mellett — a szellemi frisseségnek, a gondolatok tágasságának is színtere. Mi több: következetesen vállalt szenvedélyes interjúival a gondolkodásunk demokratizálását is segíti. Mindamellett azt is bizonyítja tévébeli kulturális hetilapunk, hogy hazánknak igen gazdag művészeti, művelődési élete van. Hiszen a szerkesztők legnagyobb gondja éppen a válogatás: mi kerüljön be a Stúdió aktuális adásába? Nyilván a legfontosabbak. Jómagam — annyi rossz krimi és más műsor mellett — magát a Stúdiót tartom számon a legfontosabbak között. íta) E Csillag született gyszeri jelenség volt, megismételhetetlen! Mint az üstökös. Egyetlen hatalmas és töretlen ívelés. Szédületes mélységek és magasságok, együtt, egyetlen életben, huszonhat évben. Gyors, könnyű, egészséges lángolás. Neki kellett a világ. Élni és hatni akart. Cselekvő-alkotó zseni volt, vele kapcsolatosan Aiszkhüloszt, Homéroszt és Dantét, szokás emlegetni. Szerette a valóságot, tudta: ebből fakad minden vérünk, könnyünk. S azt is tudta: a többi csak frázis. Az ő világa azokban a dolgokban, melyek bizonyosan halhatatlanok, a hétköznapokban gyökerezett. És biztatás nélkül vetette magát a szilajodó események közé ez az „őszinteség-Etna”. Mert az volt: őszinte. Kíméletlenül. Ép lélek: nála egyenes az egyenes, és görbe a görbe. Ugyanolyan szenvedéllyel tudott haragudni és örülni, ütni és simogatni, sírni és nevetni. Tiszta tükör: rögvest visszaadta a látott képet. Éles, tiszta villanással. Magától értetődőn, egyszerűen s könnyedén. Mert „gyermek volt” — ahogy Ady írta róla. S a gyermek az elevenség, az öröm, a jövőbe látó ígéret, a bilincsbe nem vert ember. Ez a ..szilaj nagy gyermek”, diákos magyar Apolló” irgalmas volt és igazságtalan, tehát fényt tudott adni tizedrangú csillagoknak is. Gyermek volt, a „természet tövises vadvirága”. És kedves ember. Mert a gyermek tulajdonsága az, hogy kedves, hogy minden, amit művel, jól áll neki, hogy bátor. 160 éve, hogy a költő, Petőfi Sándor, 1823. december 31-én, az új esztendőre virradó éjszakán megszületett Petrovics István mészárosmester kiskőrösi házában. Vezércsillag született: hitünknek, ember Egünknek, igazunknak utal mutató példakép! T. T.