Szövetkezeti Élet, 1966 (5. évfolyam, 3-12. szám)
1966-03-11 / 3. szám
4 SZÖVETKEZETI ÉLET Hogyan látja a kereskedelmi osztályvezető az új gazdasági mechanizmust és az abból fakadó feladatokat Beszélgetés Demjén László iparcikk oszt. vezetővel Beszélgetést folytattunk Demjén László iparcikk osztályvezető elvtárssal Mezőkövesden. Első kérdésünk az volt: — Mit lát Demjén elvtárs a szövetkezeti kereskedelem szempontjából a legfontosabb feladatnak — figyelembe véve azt, hogy csak egy mutatós terv megvalósítását tűzték ki feladatul, mint kísérleti szövetkezet „az eszközök százalékban kifejezett nyereséget”? — Nekünk mint kísérleti smsz-nek a kereskedelem vezetőinek sok vonatkozásban több jogunk és lehetőségünk van, amit kellő felelősséggel kívánunk alkalmazni, de határozottan kijelentem, hogy nem azt tekintjük a legfőbb feladatnak és célkitűzésnek, hogy a nyereséget növeljük. A legfontosabb feladat a lakosság ellátása és ezt akarjuk ésszerűen, gazdaságosan végezni. Úgy vélem, hogy a többi fmsz is, ahol három mutatóval dolgoznak, „közületi forgalom, — béralap, — és gazdasági nyereség”, akkor cselekszenek helyesen, ha hasonlóképpen figyelembe veszik ezt. — Miként látja megvalósíthatónak az új pénzügyi rendelkezések betartását és a jó áruellátási tevékenységet? — Mindenek előtt az áruforgalom és hitelterv tárgyaláson hasznosítani fogjuk a több év tapasztalatát, az egyes negyedévek szezon jellegéből adódó eltéréseket, a készlet és forgalom változásait és azok kihatásait a forgási sebességre. Negyedévenként ugyanis másképpen jelentkezik egyes áruk iránt a kereslet és a szezonjelleg miatt is nagy eltérés lehet a forgási idő tekintetében. Ezért differenciáltan tervezzük a készleteket és arra törekszünk, hogy éves szinten profilonként beleférjen a meghatározott forgási időbe. — Hogyan érti Demjén elvtárs, hogy beleférjen a forgási időbe? Csak kedvezményes kamattal akarnak dolgozni? — Ha lehet, igen, de betervezzük a B sávot, vagyis a 6 százalékos normál kamatot is. Nem tervezünk ennél magasabb kamatot, de ez nem azt jelenti, hogy ha szükséges és a lakosság érdeke úgy kívánja, a felkészülés időszakában húsvét, karácsony előtt előfordulhat, hogy 18 százalékos kamattal is biztosítjuk az ellátást, különösen ha látjuk, hogy az árut egy hónap alatt forgalomba tudjuk hozni, ebben az esetben a 18 százaléknak 12-ed részének bele kell férnie az árrésbe. — Helyesnek tartjuk a választ, de mégis van aggályunk, mivel a boltvezetők előre megszabott zárókészlettel dolgoznak a tervszerű munka mellett is előfordulhat, hogy a beszerzett árut nem tudják realizálni a megadott időben és az új szezon új árukat igényel. Mit tesznek ekkor? — Erre a kérdésre úgy tudnék válaszolni, hogy a boltvezetőinket mindinkább a funkciójukba akarjuk helyezni és ezzel párhuzamosan a kereskedelmi osztály munkastílusát igazítjuk az új feladatokhoz. Azt akarjuk, hogy a boltvezetőink kereskedjenek, ne csak kiszolgálják a vevőket, hanem jobban ismerjék meg az smsz-i tagság, a tsz-ek igényét, a közületi terveket, — kutassák a lehetőségeket piackutatást alkalmazzanak és hasznosíthassák azt a munkájukban. El akarjuk érni, hogy a készletüket ne csak egy összegben szemléljék a zárókészlet szempontjából, hanem tanulmányozzák a készlet összetétel H, választékát. Ebben egyébként a bérezésnél érdekeltek. Másrészt a kereskedelmi osztály dolgozóinak, nekem és az előadóknak alaposan ismerni kell a pénzügyi konstrukciót, mert csak így tudunk kellő felkészültséggel részt venni a hitelterv tárgyaláson, tudnunk kell a kockázati veszteség alapképzését, felhasználását, ismernünk kell célpremizálási lehetőségeket. Ezek nélkül ma már egy fmsz kér vezetője sem tudja megállni a helyét. Nekünk külön nagy szerencsénk Mezőkövesden, hogy a kereskedelmi főosztály és főkönyvelőség között a kapcsolat jó, pénzügyi és tervezési vonatkozásban összhang van, közösen irányítunk. Minden lényeges kérdést megbeszélünk mielőtt döntenénk, hogy kihatásait egy-egy intézkedésnek szubjektíven is előre felmérjük. Ezt követően közösen teszünk erőfeszítéseket a megállapodások sikeres végrehajtásáért. Ezért tudunk és akarunk a jövőben is az egyes nagyker. vállalatokkal megállapodásokat kötni, pl. a szezonjellegű áruk cseréjére és egyéb akciókra. — így volt az elmúlt évben is számos rendezvényünkkel kapcsolatosan, szerintem nagy szövetkezeteknél másképpen nem is lehet, ha van, nem lehet jó. Megkérdezném, hogy a közeljövőben a soron következő feladatok közül mit tart fontosnak Demjén elvtárs a kereskedelmi vezetők részéről? — Most az árleszállításnak a jelentőségét igyekeztünk kihangsúlyozni minden községünkben, de már felkészültünk a téli vásárra is. Több nagyker. vállalattól vettünk át jelentős mennyiségű árut kockázatveszteségi alappal, ezeknek a forgalomba hozatalát készítjük elő. A termelőszövetkezeti zárszámadásokon a korábbi gyakorlat szerint kiállítást és vásárt szervezünk árleszállított árukból és a téli vásár cikkeiből is. Tervbe vettük több községbe a kitelepülést és a vidéki boltjainkat is felkészítettük. A Mezőgazdasági Könyvhónap sikerét is igyekszünk elősegíteni, szervezőnk felkereste az állami gazdaságok, tsz-ek vezetőit, kapcsolatot teremtettünk a járási tanácsok mezőgazdasági osztályával, a Mezőgazdasági Könyvbarátok Körét is igyekszünk bevonni. Minden bizományosnak küldtünk megfelelő mennyiségű könyvcsomagot. Megkezdtük a bonyolítását a falusi könyvtárak támogatására. Valamennyi könyvet, amit így juttatunk, belebélyegezzük, hogy a „Mezőkövesdi Frisz ajándéka”. A tényszámok azt bizonyítják, hogy szaküzletükben nagyobb a készletük, mint ahogy a normatíva szerint kívánatos, hogyan akarják levezetni? — A készleteket helyenként csökkenteni akarjuk, de az nem mehet a választék rovására. Sőt, ahol csak lehet a választékot bővíteni akarjuk. Mezőkövesden, mint nagy ellátási központban azt akarjuk, hogy az fmsz-i tagság megtalálja amit keres, más szóval a budapesti Rákóczi út választékait akarjuk megközelíteni. Mi elsősorban a miskolci nagyker. x vállalatok készletére támaszkodunk, de a választék bővítése érdekében budapesti nagyker. vállalatoktól is szerzünk be árut. Ezen kívül közvetlen kapcsolatot teremtünk a helyi ktsz-ekkel és olyan cikkek gyártatására kötünk velük megállapodást helyi árualap terhére, amivel tudjuk a választékot bővíteni. Mezőkövesden van ruházati ktsz, velük kapcsolatban állottunk a múlt évben is, a minőséggel azonban nem voltunk megelégedve, ragaszkodunk a szabványhoz és a mintadarabhoz. Szeretnénk a cipőipari ktsz szabad kapacitását is lekötni és az áruházon belül, mint márkát forgalomba hozni, annál is inkább, mivel az általuk gyártott termékek a helyi igényeknek megfelelőek, jó minőségűek és tudják követni a divatirányzatot is. A vasipari ktsz-el gyártatunk ereszcsatornákat, ha sikerül megállapodni az itt kedvelt vaskapukat is, továbbá szeretnénk, ha a KISZŰV kijelölné őket gépfonat gyártására is, mivel megfelelő gépekkel rendelkeznek. Az asztalosipari ktsz-el eddig gyártattunk sezlonokat, most ajánlatot kaptunk tőlük, nyerskonyhák és egyéb apró konyhabútorokra is, ha a mintadarabok megfelelnek az egységes árjegyzékben jóváhagyják, úgy a szabad kapacitásukat lekötjük. — Az elmúlt években igen sok kiállítást, vásárt, divatbemutatót tartottak az ellátási központhoz tartozó községekben. Mi a tapasztalatuk, mennyire volt ez hasznos, most a MÉSZÖV, hogy úgy mondjam ezt kötelezően nem írja elő, kívánják-e a tempót tartani? — Mi egy nagy smsz-nél dolgozunk, egy nagy ellátási központ áruellátási feladatát igyekszünk ellátni, ami jó volt az elmúlt évben, azt alkalmazzuk 1966. évben is. Nekünk amellett, hogy nagy szövetkezet vagyunk, pillanatnyilag két nagy problémát kell megoldanunk. Az áruház átépítés alatt van, ennek a nagy vonzó hatás kiesését kell pótolni. Bútoreladással foglalkozunk bútorbolt nélkül. Az elmúlt évben a tervet sem tudtuk volna teljesíteni, ha nem rendezünk több helyen korszerű lakberendezési kiállításokat és nem szervezünk több divatbemutatót és vásárt. Többször vállaltunk többletmunkát, többletköltséget, még akkor is, ha közvetlenül nem jelentkezett az eredmény. Közvetve annál inkább — 1965. évben minden tervünket teljesítettük és a rendezvényeinkkel igen nagy sikereket arattunk, később pedig az áruforgalomban realizáltuk. Ha lehet többet, jobban szervezni, úgy ebben az évben meg is tesszük. Hasznosítani akarjuk a tartós fogyasztási cikkek piackutatási anyagát, amit a múlt évben feldolgoztunk, ismerjük melyik községekben milyen az ellátási színvonal, tudjuk mi a teendő. Ebben az évben leszerelik a vezetékes rádiókat, erre is felkészültünk, már 1320 db levelezőlapot meg is címeztünk, amelyben konkrét árajánlatot tesz az fmsz vezetősége új rádiók beszerzésére, felhívja a figyelmet az OTP- akció lehetőségeire is. Ebben az évben a terelő propaganda még nagyobb hangsúlyt kap a tagszövetkezeteknél, de a járás területén is. Tudjuk, hogy jön a futball világbajnokság, ami megnöveli a tv-keresletet, amit fokozni kívánunk. Van több szocialista brigádunk, több kiváló boltvezetőnk, úgy érzem reájuk bátran támaszkodhatunk és akarunk is. Egyben megragadom az alkalmat, hogy kifejezzem a kívánságunk, mint kísérleti fmsz továbbra is igényeljük a MÉSZÖV Ker. Főosztályának hasznos tanácsait, időben alkalmazott bírálatát, mert az adott új lehetőségeket szeretnénk jobban alkalmazni és egyben bizonyítani, hogy a SZÖVOSZ és a MÉSZÖV bizalma nem volt hiábavaló — fejezte be Demjén elvtárs nyilatkozatát. Szijj Lajos Iparcikk oszt. vez. 1966. március 11. Napirenden: a hálózatfejlesztés terve A napokban tartotta kibővített ülését a MÉSZÖV Igazgatósága. Ezúttal a megye földművesszövetkezeti hálózatának tervét a gazdasági mechanizmus új szellemének megfelelően vitatta meg az irányító szerv. Az igazgatóság tagjai egyértelműen hangsúlyozták: a gazdaságirányítás megváltozott rendszerében elengedhetetlenül szükséges, hogy a beruházások vonatkozásában is nagyobb legyen az fmsz-i szervek önállósága, növekedjen a körzeti vezető testületeinek felelőssége, ugyanakkor a korszerű követelményeinek megfelelően kell tovább egyszerűsíteni az adminisztrációt is. Ezt teszi szükségessé az a körülmény is — hangsúlyozták az ülés résztvevői, — mely szerint a jövőben a beruházási kódex új fogalmak egész sorával gazdagodik. Ilyen például az eddig ismeretlen állóeszköz fenntartás, ugyanakkor a helyi forrású beruházások fogalma. Az előbbi együttesen tartalmazza az állóeszköz felújítását, tatarozását és karbantartását, melyek elszámolása az fmsz-i előirányzat szerint üzemági bontásban, költségszámlákon történik. Az utóbbi lényege, hogy függetlenül az összeghatártól, értékhatár alatti beruházásnak minősül. Az igazgatóság a fentiek figyelembevételével annak a véleményének adott kifejezést,hogy a beruházási gyakorlat új módszere minden eddigiektől nagyobb lehetőséget biztosít fmsz-eink részére, mivel 500 M Ft értékhatáron belüli építésjellegű beruházásokat a jövőben már saját hatáskörön belül végezhetnek el. Mint az a vita során kiderült, a beruházások irányításának és gyakorlatának ez az új rendszere még korántsem jelenti az ezen a vonalon idejét múlt kötöttségek teljes felszámolását, mert az építési munkálatokra a központi mutató rendszer továbbra is érvényben marad. Vagyis az smsz-ek — még a helyi forrású beruházásból is — építést csak a MÉSZÖV által biztosított mutatók erejéig végezhetnek. A MÉSZÖV Igazgatósága helyesléssel fogadta, hogy az új rendszerben történő bolti és vendéglátó kereskedelem hálózat- és állóeszköz fejlesztési harmadik ötéves és az 1966. évi tervek egyaránt a szükségszerűség és a rendelkezésre álló keretlehetőségek egybevetésével és gondos mérlegelésével készültek el. Például 1966. évben a realitás elvein alapuló keretek bontásából kitűnik, hogy a népgazdasági beruházási összeg a megye kiskereskedelmi hálózatának fejlesztésére mintegy kétmillió négyszáztízezer forintot fordítanak, s figyelembevéve a tervezett gépi és egyéb beruházások összegét is, a népgazdasági beruházási összeg meghaladja a hárommillió ötszázezer forintot. A vendéglátóipari hálózatfejlesztés limit alatti összege viszont még ennél több, vagyis közel hárommillió hatszázezer forintnak felel meg. Ezeken kívül természetesen jelentős helyet foglalnak el a megye beruházási tervében a kiegészítő, a helyi forrású, ugyanakkor az alapítási átszervezés célját szolgáló összegek, amelyek együttesen további kétmillió ötszázezer forintot tesznek ki. Az igazgatósági ülésen különös gonddal vetődött fel a helyi forrású beruházások segítésének a szükségessége, minek alapján olyan határozat született, hogy 1967. év végéig — figyelembe véve a tervezhető alaplehetőségeket — Göncön a kisvendéglőt, Szendrőn pedig az éttermet kell felújítani. Ezen túlmenően javasolja az igazgatóság, hogy a szövetkezet által 1966-ra javasolt és költségvetéssel rendelkező fontosabb felújítási munkálatok közül például Encsen szükséges korszerűsíteni többek között a cipő-, illetve papír-írószer boltot, a tiszalúci élelmiszerboltot, a boldvai üzletházat, nem utolsó sorban pedig — a népszaporulat és a növekvő forgalom követelményeinek megfelelően — a litkei és hernádbüdi vegyesboltokat. Hasonló feladat nagyon sok vár még megoldásra részeinknél — állapította meg a MÉSZÖV igazgatósága, s ezért — mint mondották — a megyei szerv még akkor is maximális segítséget kell, hogy nyújtson a körzeti smsz-eknek, ha saját hatáskörükben — értékhatárra való tekintet nélkül — önálló feladatkört biztosítunk. A rendszeres segítségnyújtás szükségessége mellett szól az is, mivel a megye földművesszövetkezeteinek különböző felújítások céljára mintegy 15 millió forintot kitevő összeg áll majd rendelkezésükre. Mondani sem kell, hogy ezen összeg célszerű felhasználásával rendkívül előnyösen befolyásolhatóvá lesz a szövetkezetek bolthálózatának kulturáltsága. Az igazgatóság nagy fontosságot tulajdonított a fehér foltok megszüntetésének, vagy legalábbis mind fokozottabb csökkentésének. Miután megyénk területén még mindig az alapvető ellátást végző egységek képezik a problémák túlnyomó részét, ennek figyelembevételével szükségessé vált előkészíteni néhány ellátási központ és más jelentősebb település szakbolthálózatának nagyobb volumenű fejlesztését, így pl. Sárospatakon új áruház, Mezőkövesden ABC Áruház építése, Tokajban pedig lakberendezési, illetve iparcikk áruházak átalakítása. Az illetékes fórum végül is kifejezte azt a meggyőződését, hogy a harmadik ötéves terv időszaka alatt elért eredményekre támaszkodva az idei és távolabbi évek beruházásai kedvezően fejlesztik majd megyénk szövetkezeteinek üzlethálózatát. A régi időkre jellemző szatócsboltok és kocsmák helyén a szocialista kereskedelem és vendéglátás fejlett, kulturált hálózata van kialakulóban. Ez ma már számos helyen a szocialista faluhoz méltó színvonalat biztosítja. Tóth Béla Lakásszövetkezeti taggyűlésen Az ózdi nyolc lakásszövetkezet közül a legfiatalabb — a VIII. számú — a közelmúltban tartott taggyűlést. Az igazgatóság nevében Bartók Ferenc elnök számolt be a népes taggyűlés előtt, majd Márkus Gyula a felügyelő bizottság elnöke és Bilák István szövetkezet könyvelője az 1965. évi pénzügyi mérleget ismertette. Ennek alapján megtudtuk, hogy több mint háromezer forinttal fizettek többet a múlt évben a lakásszövetkezet tagjai a ténylegesen felmerült közös kiadásoknál. Ezt az összeget a taggyűlés a lakótömbök lépcsőházainak csinosítására, szebbé tételére szavazta meg. Sőt született olyan határozat is, hogy az egyik épületben egy ezermester klubot fognak kialakítani. A MÉSZÖV ezúttal is bebizonyította segítőkészségét a fiatal szövetkezet iránt: Pucsok Sándor, a Szövetkezetek Járási Központjának kiküldötte a megyei szövetkezeti központ (MÉSZÖV) nevében húszezer forintot ajánlott fel a létesítendő klub berendezéseinek megvásárlására. Elmondta azt is, hogy szeretnék, ha e klub a lakók művelődésének is fontos bázisává válna. A taggyűlésen jelen volt a megyei tanács beruházási osztályának, s a kivitelező Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat képviseletében Bellér Béla műszaki ellenőr, illetve Molnár Lajos építésvezető is, akik, ígéretet tettek, hogy a jövőben is igyekeznek segítséget nyújtani valamennyi ózdi lakásszövetkezetnek. Bozó László tanácstag a városi tanács nevében garantálta a megfelelő támogatást. A VIII. lakásszövetkezetben tartalmas, pezsgő szövetkezeti élet kezd kibontakozni, ami azt bizonyítja, hogy sok kiaknázatlan lehetőség rejlik a fiatal lakásszövetkezetekben. Kár, hogy nem mindegyikben élnek ezekkel a lehetőségekkel, ami oda vezethető vissza, hogy a több szerv nyújtotta segítség, támogatás ellenére is kissé még mindig gazdátlanok lakásszövetkezeteink. (Faludi) A Hold és az eső Nemcsak a világóceánban idéz elő dagályokat a Hold vonzása, hanem az atmoszférában is. Lehet, hogy az év meghatározott napjaiban az atmoszférikus „dagályok” okozzák a nagy esőzéseket. Glenn Bryer, az amerikai meteorológiai hivatal munkatársa legalábbis erre a következtetésre jutott. Bryer azon okok tisztázásával foglalkozott, hogy miért éppen az új hold és a holdtölte utáni hetekben vannak bőséges esőzések és havazások. Az amerikai tudós kutatásaiból kitűnt, hogy az Egyesült Államok területén bizonyos meghatározott napokon a csapadék átlagmennyisége 20 százalékkal nagyobb, mint egyébként Ezek a fokozottan „nedves” napok két nappal azután következnek be, hogy a Hold, a Föld és a Nap egy vonalba kerül, vagyis teljes holdfogyatkozáskor. Ebben az esetben a csapadékmennyiség magnövekedése azzal magyarázható, hogy a Nap és a Hold vonzóereje, amely a levegőóceánban a dagályt kiváltja, összegeződik és nagyobb hatást gyakorol az atmoszférára. Ezt a következtetést először a Bryer által javasolt dagály-elmélet matematikai modellje alapján vonták le, majd az elméletet a statisztikai adatok is igazolták, Hogyan készüljünk fel a tavaszra? Első tavaszi gondunk legyen a mélyebben fekvő területeken tárolt takarmányok, almok magasabban fekvő területekre történő átszállítása. A tagság egy része most úgy is munka nélkül van, s a fogatok is kényszerpihenőt tartanak. Talán akad majd elnök, vagy főkönyvelő, aki tiltakozik a munkaegységek ily célú felszaporítása ellen, de gondoljanak arra, hogy sok tízezer forint értékű takarmányféleséget lehet az árvíz elől megmenteni. Másik nagyon fontos feladat az istállók fertőtlenítése. Árvizes, nedves időszakokban nagyobb a fertőzés veszélye, így már most meg kell kezdeni az átmeszelést, klórozást. Ezzel a munkával sok asszonytagot lehet munkába állítani, s ha visszagondolunk a tavalyi száj- és körömfájás járvány okozta sok milliós károkozásra, akkor hasznosnak tartjuk mostani néhány száz forintnyi munkaegység felhasználást is. E felsorolt gyors feladatok mellett a vezetőség alaposan boncolgassa a fogatokra és gépezőkre bontott éves tervet is. Ugyanis a termelési terv mellett a termelőszövetkezetek gazdaságos működésének legfontosabb tényezője a szállítási feladatok elvégzése, s ezen belül a szállítási munkák helyes megszervezése. A szállítási feladat két ágazatra terjedjen ki: a közös gazdaság üzemi, s a tagság háztáji szállítási ágazatra. A helytelenül tervezett szállítások a megtermelt termékek betakarításának elhúzódásához, s ezen keresztül népgazdasági és a közösség anyagi kárához vezetnek. Az erőgépek „bevetését” az útviszonyok és talajviszonyok szigorú figyelembe vételével kell megszervezni. Ládázott, vagy zsákos áruk szállításánál leghasznosabban alkalmazható az RS—C9-es erőgép szállító platója, ha rászerelt magasítóval látjuk el. Kapacitását így 40 százalékkal tudjuk növelni. Czagány Gyuri