Borsodi Szövetkezeti Élet, 1980 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
VU\' V ^ Eredményekben bővelkedő boldog új évet kívánunk lapunk olvasóinak! .. és ezúton is köszönjük azokat a jókívánságokat, melyeket lapunk szerkesztősége kapott az új esztendő alkalmából. Köztük volt Etiópiából az Obzsut házaspár, dr. Obzsut József és felesége, lapunk külső munkatársainak üdvözlő lapja is (címképünk), melyet január közepén Addisz- Abeba-ból kaptunk. Biztos útmutató... A kongresszusi irányelvek az OSZT ülésén A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az ipari, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek közös tanácskozó testülete, az Országos Szövetkezeti Tanács — az MSZMP KB felkérésére — megvitatta a XII. pártkongresszus irányelveit. A tanácskozáson részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A vitaindítót Rév Lajos, az OSZT soros elnöke tartotta. A hazai szövetkezetek több mint három és fél milliós tagsága nevében a többi között hangsúlyozta: az a gyakorlat, hogy a Központi Bizottság országos vitára bocsátja irányelveit, a párt demokratizmusának olyan példája, amely elősegíti a közéleti, s ezen belül a szövetkezeti demokratizmus szélesedését, elmélyülését is. A szövetkezetekben a már elvégzett munka értékeléséhez és a megoldásra váró feladatok kijelöléséhez, végrehajtásához egyaránt biztos útmutatóként szolgáló irányelvek valamennyi fejezete a magyar szövetkezeti mozgalom ügye is. Az OSZT megtisztelő feladatának tesz eleget, amikor, mint a szövetkezeti tagsággal együtt élő, a párt szövetkezetpolitikájának gyakorlati magvalósításában is tevékenyen részt vevő testület, a szövetkezetek sajátos nézőpontja alapján az elsők között fejti ki véleeményét és javaslatait, az MSZMP XII. kongresszusát megelőzően közzétett irányelvekről és észrevételeit eljuttatja a párt vezető szervéhez. A vitában felszólalt Szlameniczky István, a SZÖVOSZ elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke, Békés Miklós, a Gépipari Szövetkezetek elnöke, Bencze Ferenc, a Halászati Szövetkezetek Szövetségének főtitkára, Nagy László, a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, Szabó István, a TOT elnöke, Gyenes András, a Tolna megyei KISZÖV elnöke, Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára. Kiss József, a Somogy megyei MÉSZÖV elnöke. Csele Gusztávné, a lébénymiklósi Lenin Mgtsz. párttitkára. Somlai Miklós, a Skála-Coop osztályvezetője, lakásszövetkezeti elnök. A felszólalók egyetértésüket fejezték ki az irányelvekben meghatározott politikai, gazdasági, ideológiai célokkal. Elismeréssel méltatták, hogy a párt következetes, töretlen politikája — amelyben kifejeződik a munkás-paraszt szövetség erősödése —, a szövetkezeteket a társadalmigazdasági építőmunka fontos tényezőjeként tartja számon. Az irányelvekhez fűzött javaslatokból, észrevételekből is kitűnt: a szövetkezetekben erőteljes a törekvés a társadalmi és gazdasági előrehaladást, a termelést befolyásoló eszköztárak hasznosítására, aminek egyértelműen az a meggyőződés az alapja, hogy a szövetkezeti mozgalomnak hazánkban nemcsak múltja, eredményekben gazdag jelene, hanem további fejlődést ígérő jövője is van. Ezt erősítette meg felszólalásában Borbély Sándor, a KB titkára is .(MTI) V ÉVFOLYAM 1. SZÁM Ara: 3 Ft 1980. JANUÁr. Bízunk szövetkezeteink helytállásában A megyei szövetségek vezetőinek újévi nyilatkozata Dr. Németh Pál, Koltai Zoltán, Szunyogh János, a TESZOV titkára: — A mezőgazdaság termelési értéke 1979-ben országosan az 1978-as szinten alakult, nálunk, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mintegy tíz százalékkal emelkedett, a szövetkezetek bruttó jövedelmének növekedése elérte a 20 százalékot. Igaz, ebben főleg a melléküzemágak dinamikus fejlődése játszott közre, ennek eredménye azonban elősegíti az alaptevékenység fejlesztését. — Tudjuk, hogy 1980 sok tekintetben kiemelkedő jelentőségű esztendő lesz, mindenekelőtt a XII. pártkongresszus éve és felszabadulásunk 35. évfordulója miatt, de sor kerül a tanácstagi és országgyűlési képviselők újjáválasztására is. — Szövetségünk már 1979-ben igyekezett ráirányítani a termelőszövetkezetek dolgozóinak figyelmét belpolitikai életünk közelgő nagy eseményeire. Serkentettük, szorgalmaztuk a szocialista munkaversenyt, amely széles körű visszhangra talált szövetkezeteinkben. Megyénk 105 termelőszövetkezete. 6 szakszövetkezete és közös vállalkozása csaknem kivétel nélkül bekapcsolódott a kongresszusi és felszabadulási versenymozgalomba. A szocialista brigádok vállalásainak értéke közel százmillió forintra tehető. Teljesítésük folyamatban van. Ezek eredményei már tükröződnek a gazdálkodás elmúlt évi mérlegében, az új esztendő megalapozása pedig az őszi vetés és mélyszántás idejében és jó minőségben való elvégzésével megkezdődött szövetkezeteinkben. — Sokan felteszik a kérdést: Reálisak-e az 1980. évi célkitűzéseink? Képesek leszünk-e népgazdasági szinten 5—5,5 százalékkal, ezen belül a nagyüzemek 10—12 százalékkal növelni a mezőgazdasági termelés értékét? —Véleményünk szerint —, s ez a szövetkezeti vezetők többségének véleménye is — igen. Az elmúlt tíz év tapasztalatai egyértelműen bizonyítják megyénk mezőgazdasági nagyüzemeinek teljesítőképességét. Borsod mezőgazdasági üzemeinek termelési értéke az elmúlt tíz év alatt 36 százalékkal növekedett az országos 26 százalékkal szemben ... Ezzel együtt tudjuk, hogy megyénket több termék tekintetében és általában sem sorolhatjuk az élenjáró mezőgazdasági megyék közé, mégis meg vagyunk győződve róla, hogy termelőszövetkezeteinkben még sok olyan tartalék van, amelynek feltárása és kiaknázása lehetővé teszi szövetkezeteink előbbre lépését 1980-ban és a VI. ötéves terv időszakában. Erre ösztönöz a január 1- én életbe lépett új szabályozórendszer is. Igaz, ez a korábbinál „szigorúbb” feltételeket teremt a mezőgazdasági termelés számára is. Azonban látni kell, hogy az új szabályozók nemcsak szigorítást és főleg nem „beleszólást” jelentenek a gazdálkodásba, hanem együttesen előtérbe állítják a hatékonyságot, ösztönzik az olcsóbb megoldásokat, az ipari eredetű anyagok megfontolt, ésszerű felhasználása elősegíti a takarékosabb gazdálkodást. Az is igaz, hogy az új szabályozók fokozzák a gazdálkodás „érzékenységét”, de nem utolsósorban elismerik, honorálják az eredményesebb gazdálkodást, s lehetővé teszik a munka szerinti elosztás elvének következetesebb érvényesítését, alkalmazását. Kétségtelen, hogy’az új szabályoz’ h vezetőktől is több és jobb munkát, jobb szervezést, következetesebb vezetést, nagyobb felelősséget követelnek. Azonban bízunk benne, hogy a jelenlegi helyzet reális felmérésével, határozott, következetes vezetéssel, a tervek és a kongresszusi vállalások teljesítésével, fegyelmezettebb munkával a nehezebb követelményeknek is megfelelnek: szövetkezeteink, a KISZÖV elnöke: — 1980-ban és a következő években az eddigiektől nehezebb, szigorúbb körülmények között kell dolgoznunk, élnünk, a kor új követelményeihez igazodva, új úton kell haladnunk. Mindez szemléletbeli és gyakorlati változtatást tesz szükségessé. Legelső és legfontosabb feladatunk: nekünk, az ipari szövetkezeteknek is a hatékonyabb munkával, ésszerűbb, eredményesebb gazdálkodással, a piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodással az eddigiektől jobban kell segítenünk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének további javítását. Ebből következően változatlanul lényeges és fontos a tőkés export minden eddigitől nagyobb arányú, dinamikus növelése. Mind a hazai igények kielégítését, az export fokozását elősegíti a termékszerkezet korszerűsítése. Igaz, ebben már vannak eredményeink, de a körülmények arra sürgetnek, meg kell gyorsítanunk a termékszerkezet korszerűsítését, jobban kell keresni az ezt elősegítő lehetőségeket. — A KISZÖV érdekképviseleti köréhez tartozó ipari szövetkezetekben is számolnunk kell a foglalkoztatottak létszámának csökkenésével. Éppen ezért minden lehetőséget figyelembe véve keresni kell, fel kell tárni, hasznosítanunk kell a belső, a rejtett tartalékokat, amelyek a termelés, a termelékenység növelését, a termékek minőségének, piacképességének további javítását segítik elő. Változatlanul fontos feladatunk a lakosság igényeinek még jobb kielégítése. Építőipari vonatkozásban: 1980-ban és a következő években a lakások építése mellett fokoznunk kell a felújítási, karbantartási munkákat Változatlanul fontos tennivalónk a lakossági javításszolgáltatás növelése, e munkák magas színvonalon való végzése. A megváltozott körülmények hatására újból megnőtt az igény a lábbelik javítása iránt éppen ezért az érdekelt szövetkezeteknek úgy kell szervezniük a munkát, hogy a javítást gyorsan, jó minőségben végezzék el. 1980-nal kezdődően az új szabályzórendszer a hatékonyan dolgozó és a jól gazdálkodó szövetkezeteknek kedvez. A szövetkezetek akkor járnak el helyesen, ha az idén, s a hatodik ötéves tervidőszakban még fokozottabb figyelmet fordítanak a hatékonyabb gazdálkodás feltételeinek megteremtésére, erre összpontosítják a szövetkezeti közösség erejét. Erre annál is inkább szükség van, mivel a szövetkezeti beruházások — úgy mint a népgazdaság egészében — 1980-ban és a következő években csökkennek. Éppen ezért mind a szövetkezeteknek, mind a szövetségnek nagyobb erőt kell összpontosítanunk a megkezdett beruházások mielőbbi befejezésére. A nagyobb feladatok elérését elősegíti, hogy a szövetkezetek nagy részében már megtartották a tisztújító közgyűléseket. A tapasztalatok szerint olyan dolgozók kerültek, kerülnek a vezetőségekbe, a szövetkezetek élére, akik bírják a tagság bizalmát, képesek az új követelményeknek megfelelő magas színvonalú vezetésre. A „vizsgabiztos” az élet lesz, az irányítás minden szintjén azok maradnak meg, akik képesek eleget tenni a nagyobb követelményeknek. Bár feladataink nagyobbak, bizalommal tekintek a jövő elé, hiszen az ipari szövetkezetek eddigi eredményei azt tanúsítják, hogy a nagyobb feladatoknak is eleget tudnak tenni. a MÉSZÖV elnöke. — Az 1979. évet a fogyasztási szövetkezetek eredményesen zárták. A megyei szövetkezeti kereskedelem a nehezebb körülmények között, egyes termékek kínálatának időnként mutatkozó és az év második felében növekvő problémái mellett is megfelelő színvonalú áruellátást biztosított. A hálózat kulturáltsága tovább fejlődött, bővültek a mezőgazdasági termékek felvásárlásából származó belföldi és exportárualapok. Elismerést érdemlően oldották meg az évközi fogyasztói árváltozással kapcsolatos szervezési és ellátási feladatokat. A takarékszövetkezetek eddig még nem tapasztalt nehézségek mellett is hasznosan segítették a lakosság pénzmegtakarításának összegyűjtését. A lakásszövetkezetek fokozták részvételüket a lakás- és garázsépítésekben és a lakásfenntartásban. Ilyen alapon indulunk az 1980-as esztendőnek, melynek követelményeit csak magatartásunk, vezetési stílusunk jelentős változtatásával teljesíthetjük. — A nehezebb körülmények között nagyon fontos annak biztosítása, hogy a vezetők és a dolgozók egységes alkotó szemlélettel és akarattal rendelkezzenek, hogy reálisan — szélsőségektől mentesen — ítélhessék meg a népgazdaság és a szövetkezet, valamint a maguk helyzetét, lehetőségeit, feladatait. Erősödjön bennünk az optimizmus, de legyen birtokában mindenkinek az az ismeret is, hogy számára mit jelent a magasabb követelmény, az újszerűbb munka, hogy neki mit, mikor és hogyan kell tenni, cselekedni. A vezetőknek bátrabban kell vállalni azt a konfliktushelyzetet, amikor a népgazdasági érdeket a csoport-, vagy az egyéni érdek után akarják helyezni. Az alapellátás megfelelő színvonalú és folyamatos biztosítása mellett más tartalmat kell kapnia nálunk a piackutatásnak, a helyi árualapok feltárásának, a hiánycikkek és különösen a népgazdaság egyensúlyi helyzetén javító áruféleségek termelésének előe«’tésének, a szerződéses kötelezettségek kölcsönös betartásának. Használjuk ki a szövetkezetek és a vállalatok között létesíthető együttműködési lehetőségeinket. A takarékszövetkezeteknek a lakosság pénzmegtakarításainak összegyűjtésével, a dolgozók és a társadalmi aktívák tudatos szervezőmunkájának erősítésével — 1980-ban jobb eredményt kell és tudunk elérni. A kölcsönzés hatékonyságát gondos hitelbírálattal, az adósmorál javításával, a kölcsönök forgási sebességének fokozásával meg lehet növelnünk. Még a legtöbb takarékszövetkezet rendelkezik azokkal az eddig ki nem használt lehetőségekkel, amelyek a különböző pénzügyi szolgáltatások általánossá tételében jelentkeznek. A lakásépítő szövetkezetek határozottabban kérjék számon a szerződéses fegyelmet, ismerjék meg és fordítsanak nagy figyelmet a korszerű, csoportos családi ház építésére. A lakóházak kezelése, karbantartása és felújítása színvonalának javítása érdekében gondoskodjanak jobban e tevékenységek anyagi, technikai, személyi feltételeiről.Folytatni lehet — és kell — a megalapozott, ésszerű szövetkezeti egyesüléseket. Munkánk magasabb színvonalon történő szervezése, irányítása, végrehajtása és ellenőrzése; a munkaerővel, munkaidővel, anyaggal és pénzzel való észszerű takarékosságban rejlő előnyök kihasználása; a szövetkezeti dolgozók és a tagság aktív közreműködése, a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny alkotó eredménye feladataink sikeres végrehajtásához még nagyon sok lehetőséget nyújt. Ezért látom én teljesíthetőnek az ez évi tervet a fogyasztási szövetkezeti mozgalomban.