Borsodi Vegyész, 1969. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)
1969-07-03 / 27. szám
VILÁG PROTETiniAT EG VÉS ti ti ETEK! A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI ÜZEMEK LAPJA V. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Ara: 50 fillér 1969. JÚLIUS 3. Gazdaságpolitikaias emberért Ülést tartott a BVK pártbizottsága A címben foglalt tartalmi érdemeiért helyeselte nagy lelkesedéssel a BVK egyik legjobb csőszerelője, Krupa János műhelyvezető, pártbizottsági tag, a testület hétfő délutáni (június 30-i) ülésén a végrehajtó bizottságnak azt a jelentését, amelyet a párt gazdaságszervező, irányító és ellenőrző tevékenységéről, a vezetés színvonaláról s a további feladatokról terjesztettek elő megvitatásra. Mintegy tíz hozzászóló hasonló meggondolások alapján fogadta ugyancsak helyesléssel ezt az anyagot, amely egyébként ki is mondja: „egy percre se felejtsük el, az ember áll a középpontban, és minden ez emberért, a dolgozók érdekében történik.” Hogy voltaképpen miről szól az anyag, azt jeleztük a címének teljes idézésével. Az utóbbi 9 hónap alatt gyakorlatilag immár harmadszor szerepelt a pártbizottsági ülés napirendjén a gazdaságszervező munka, a vállalat gazdasági feladatainak mélyreható elemzése, a legmagasabb választott pártfórumon történő meghatározása, lényegi körvonalazása. Tavaly októberben a reform addigi tapasztalatainak tükrében, ez év januárjában az 1969-es feladatok kapcsán, most pedig ismét átfogóan elemezte, vonta meg e legfőbb vállalati pártfórum az eredmények mérlegét, és jelölte meg a hosszabb távra szóló feladatokat a pártmunkának ezen az alapvetően fontos területén. Az előterjesztett, 24 oldalas jelentés első fejezete áttekintést ad az előző két pártbizottsági ülés határozatainak végrehajtásában szerzett tapasztalatokról, az elért eredményekről, s tünknél a gazdasági tendenciák és a politikai törekvések összhangja meglegyen, vagy ahol megbomlik, ott, a párt kezdeményezze újbóli megteremtését. A munka módszerét illetően gyakorlattá vált, hogy a párt nem utasítja sem a gazdasági, sem a tömegszervezeti vezetőket — kivéve a KISZ-t —, nem hoz közvetlen, konkrét érvényű határozatokat a gazdasági munkára, hanem döntéseik meghozatala előtt „tanácskozik, tárgyal, vitatkozik és érvel”, hogy állásfoglalásai mindig a lehető legjobbak, legésszerűbbek legyenek. A továbbiakban a jelentés sorra veszi az előző két pártbizottsági ülés határozatának egyes pontjait, és vizsgálja azok teljesítésének helyzetét. A többi között például megállapítja: megkezdődtek és folytatódnak azok a felmérések, amelyek segítik a vállalati önálló tervezést. A műszaki fejlesztés irányelvei kidolgozottak. A konkrét gyakorlati eredmények fokozásáért azonban arra van szükség, hogy az irányelvek végrehajtása közben a műszaki szemlélet egészséges gazdaságossági szemlélettel is párosuljon. Az irányelvek feltételezik az alapos közgazdasági megfontolásokat, számításokat, s csak a műszaki és gazdaságossági szemlélet egysége biztosíthatja kedvezően a fejlődést. Az anyag már bevezetőben utal rá: a BVK történetében a legnehezebb feladat előtt állunk, ugyanis közel 2 milliárd forint értékű beruházás komplex próbáit és próbaüzemelését kell megkezdeni. Ehhez azonban még igen sok problémát kell megoldanunk, amelyek részint a BVK-n belüli, másrészt külső nehézségekből adódnak. (Folytatás a 3. oldalon.) kritikailag tárja te! a fogyatékosságokat, egy-egy határozati „pont” meg nem valósulásának és a tapasztalható problémák, nehezítő körülmények fennállásának okait, megszüntetésük lényeges feltételeit, útjait-módjait. Az előző két pártbizottsági határozatról megállapítja: azok főbb célkitűzései már figyelembe vették, hogy a párt, alapszervezeteink új helyzet elé kerültek a társadalomban, így vállalatunknál is jelentkező érdekeket illetően, amennyiben 1968-tól egyre inkább hat az állami, csoport- és egyéni érdek, míg korábban csak az előző és az utóbbi volt ismeretes. Ezért legfontosabb feladatunknak — írja a jelentés — azt tartottuk, hogy vállala- Madaras Attia pénzügyminiszterheyettes látogatása a BUX-ban Június 30-án, hétfőn a BUX- ba látogatott Madarasi Attila pénzügyminiszterhelyettes, dr. Kádár Lászlónak, a Beruházási Bank megyei fiókja igazgatójának társaságában. A vendégeket Körtvélyes István műszaki és Török Jenő gazdasági igazgatóhelyettes fogadta és kalauzolta a gyárlátogatás során. A megbeszéléseken és a látottak alapján a vendégek általános tájékozódást nyertek a BVK gazdasági, pénzügyi és jelenlegi beruházási helyzetéről. Nagyjavítás a BVK- ban Az elmúlt héten leállt a B- reforming, a B-retrococke és a és a IV-es szintéziskor a BVK- ban. A műszaki intézkedési tervnek megfelelően, most a gázüzem és a központi javítóműhely karbantartói dolgoznak itt — mint mondani szokás — teljes gőzzel, hogy minél rövidebb idő alatt eleget tegyenek a nagyjavítás feladatainak. Naponta 200 tonna ammónia termeléskiesésről van szó, tehát sürget az idő. Mindenekelőtt megfelelő létszámot, alkatrészt kellett a nagyjavítás idejére biztosítani — hallottuk a karbantartási főosztályon. Igen örvendetes az is, hogy e nagy munkát jelentőségének megfelelően kezelik az üzem dolgozói, valamint a nagyjavításban résztvevő karbantartó szakmunkások. . Ezt érzékelteti az a brigádfelajánlás is, ami a nagyjavítás idejének két nappal korábban való befejezését irányozta elő. Ez 400 tonna ammóniát jelent. Előreláthatólag . 18-án véget ér a nagyjavítás a B-oldalon és augusztus 11-én kerül sor az A-oldali üzemrész berendezéseinek javítására. Felső képünkön:az elmúlt héten megtették az előkészületeket a nyomás alatti gázbontó nagyjavítására. Képünk a lefúvatást örökítette meg. Molnár István gépszerelő csoportja az T számú óriáskompressy.org/■■■. - •ín 0 igazik. (Fotó: Kaprai János) Hőcserélő szerelése a TVK-ban A TVK gépgyárában többfajta vegyipari berendezés gyártása folyik. Képünkön egy U- csöves hőcserélő berendezés csőkötegének bepréselését végzik Márton László lakatos csoportvezető irányításával. (Fotó: Szőke Sándor) Országos tájértekezleten Diósgyőrött hangzott el Gondok, lehetőségek és feladatok a reform másfél évi tükrében Kétnapos országos tájértekezletre hívták meg a diósgyőriek — a két nagyüzem: az LKM és a DIGÉP, valamint lapjuk, a Diósgyőri Munkás szerkesztősége vendégeiként — az ország üzemi lapjainak szerkesztőit június 25—26-ra. Mintegy 70-en vettek részt a mindvégig jól sikerült program rendezvényein, szerdán délelőtt közös eszmecserén, délután a kohászat néhány üzemrészének megtekintésén, később pedig Miskolc város nevezetességeivel ismerkedtek a vendégek. Kedves ajándékcsomag várt minden részvevőt az asztalon. (Őszinte örömünkre szolgált, hogy ennek csomagolásához a Tiszai Vegyikombinát is hozzájárult, tartós és mutatós polietilén-táskáival.) A vendéglátók igazán mindent megtettek azért, hogy vendégeik az eszmecsere „járulékos” külső feltételeinek biztosítása révén is jól érezzék magukat. Tanulságosabb és bizonnyal közérdekűbb is ennél az elhangzottak tartalmi lényege, aminek összefoglalása talán ezúttal sem lesz haszontalan. Már csak azért sem, mert országos gondokról s azok helyi vetületéről esett szó — véleményünk szerint — megyénk vegyiparában is hasznosítható néhány tanulsággal. Dr. Garam József, a Figyelő főszerkesztője mondott bevezető előadást, amely a formáját tekintve — mint elöljáróban utalt rá — inkább hangosan gondolkodás volt a reform néhány időszerű problémájáról, s azokhoz kapcsolódóan részben az üzemi sajtó feladatairól is. Az első, és távlataiban talán legégetőbb, ilyen aktuális gond a reform eddigi időszakának tükrében az, hogy a beruházási javak piacán változatlanul nagy, sőt növekvő mértékű az építőipari kapacitás hiánya. Mint ismeretes, a kormány az induló nagy beruházások számának igen jelentős csökkentésével, valamint ez évtől foganatosított pénzügyi szankciókkal is hatékonynak ígérkező intézkedéseket hozott e helyzet romlásának ellensúlyozására, illetve megakadályozására. Ez a hatékonyság azonban nem máról holnapra, hanem csak bizonyos idő múltán jut majd érvényre kedvező módon. Változatlanul gondot jelent népgazdasági méretekben a felesleges áruk, az elfekvő készletek növekedése. Ez annak ellenében tapasztalható, hogy a gazdaságirányítási reform egész strukturális szisztémája, a fő célt tekintve, éppen ellentétes folyamat megindítására hivatott. Bizonyos szabályozók érvényesülésének elégtelenségén, így a termelői árakban is meglevő vállalati „rátartásokon”, tartalékokon is múlott a nem kívánt, népgazdaságilag káros készletnövekedés. A harmadik gond a reform eddigi tapasztalatainak tükrében: a munkaerővel való takarékosság hiánya, sőt a nem egy helyen mutatkozó pazarlás, összefoglalóan ezt úgy is mondjuk, hogy a kívánt mértékben nem nőtt — sajnos, inkább csökkent — ez ideig a munka termelékenysége. A magam részéről — folytatta gondolatait Garam elvtárs — ehelyett inkább a gazdálkodás hatékonysága kifejezést használom, mert az eddigi termelékenységi mutatók bizonyos tökéletlenséget rejtenek magukban, s ennél fogva nem tükrözik kellően egy-egy vállalat gazdasági munkájának hatékonyságát, nem szolgálnak annak megbízható fokmérőjéül. Tény azonban, sajnálatos tény, hogy a munka — hagyományos értelemben vett — termelékenysége népgazdasági szinten ez ideig csökkenést mutat. A Garam elvtárs által elmondottak sajátos helyi vetületeiről, jelentkezési formáiról esett szó a két vendéglátó nagyüzem gazdasági vezetőinek rövid tájékoztatójában. Különösen dr. Énekes Sándor elvtárs, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója szólott ezekről nagy érdeklődést keltő részletességgel, ugyanakkor mégis tömören. Bevezetőben utalt arra, hogy jövő ilyenkor ünnepli a gyár, a 18 és fél ezer dolgozót foglalkoztató diósgyőri kohászat alapításának 200. évfordulóját. A Mária Terézia által kiadott alapítólevél ma is az LKM tulajdonában van, s mint a vezérigazgató tréfásan megjegyezte, néhány vitás kérdésben jelenleg is felhasználják hivatkozási alapul. Ezután Énekes elvtárs arról szólt, hogy a kohászat ésszerű irányú és mértékű fejlesztése népgazdaságilag ma is igen fontos követelmény, és különösen hasznos lehet számunkra a napirenden levő KGST-integráció távlatában. A Lenin Kohászati Művek jelenleg termékeinek egyharmadát exportálja — s e termékek minden egyes darabját kemény valutáért adja el — a világ hatvan országába. A kohászat termelői árai — mint ismeretes — maximált árak, és vállalati szinten az LKM termékeinek árszínvonala 6,5 százalékkal csökkent a korábbihoz képest, 1968. január 1-től. Ennek ellenére a reform első esztendejét is számottevő nyereséggel zárta a diósgyőri kohászat. Hogy ezt az eredményt a jövőben tovább fokozzák, annak érdekében igen jelentős, nagy volumenű műszaki fejlesztési feladatok megvalósításába kezdtek, nagy összegű bankhitelek igénybevételével. Röviden említést tett a vezérigazgató konkrétan is a már elhatározott intézkedésekről, fejlesztésekről. Ezután a Garam elvtárstól hallott néhány problémáról szólott Énekes elvtárs. Elsőként arról a sokak által hangoztatott igényről, hogy az átlagbér-szabályozás helyett bértömeg-szabályozást kell alkalmazni. A közgazdászok — mondotta — ezzel kapcsolatban azt mondják, hogy az átlagbérszabályozás csak vállalatonként, egy-egy önálló ,,cégre” kötelező. Vállalaton belül azonban az igazgató joga az attól való eltérés, más alapelvű bérpolitika alkalmazása. Mi ennek megfelelően, üzemeink, gyáregységeink vonatkozásában tehát nem átlagbér-szabályozást, hanem a munkaerővel való takarékosságra sokkal ösztönzőbb módszert alkalmazunk — mondotta a továbbiakban. A termelékenységi mutatók tökéletlenségét illetően messzemenően egyetértek Garam elvtárssal a tekintetben, hogy azok megközelítően sem tükrözik a vállalati gazdálkodás hatékonyságát. Mi például a koráb(Folytatás a 3. oldalon.) A tartalomból: Siker és feladat 118 százalék Az ország határain túl népesített szállítás