Borsodi Vegyész, 1985. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-04 / 1. szám

1985. január 4. BORSODI VEGYÉSZ * Hagyomány és perspektíva Egy dinamikusan! fejlődő vállalat Beszélgetés Szőke Bélával, az EMV igazgatójával „Megszokott dolog, hogy az egyének és a ki­­sebb-nagyobb közösségek az év vége felé elem­zést végeznek. Egy időtartam, egy életszakasz te­vékenységét, eredményét, gondját, baját helyez­zük ilyenkor a nagyító lencséje alá. Nem öncélú dolog ez, hanem szinte szükségszerűség. A mér­legelés, az értékelés a további teendők irányvo­nalának kijelölését teszi lehetővé. Vállalatunk, az Északmagyarországi Vegyiművek gazdasági életének éves szakaszait is feltétlenül a vizsgálat tárgyává kell tenni. Ezt az elemzést úgy tehetjük reálissá, ha egy kicsit visszatekintünk a múltra, de ugyanakkor megvillantjuk a jövő távlatait is." Megyénk legrégibb múl­tú vegyipari vállalatának igazgatója, Szőke Béla a fent idézett szavakkal kezdte beszélgetésünket. Az ÉMV eddigi fejlődésé­ről, az elmúlt több, mint három évtized alatt történt változásokról, valamint a vállalat jelenlegi helyzeté­ről és a további elképzelé­sekről, tervekről esett szó e találkozón.­­ Hogyan jutott el az annak idején speciális ter­mékek gyártására létesített vállalat a jelenlegi helyze­téhez — amikoris egy di­namikusan fejlődő, a vi­lággazdasági helyzet ala­kulását figyelembe véve kialakított gyártmány­pro­fillal rendelkező gyárként tartják számon? — Alapvetően fontos do­log, hogy tárgyilagosak és reálisak legyünk. Ne csil­logjon túlságosan a nagyító lencsénk, mint a 60-as években, amikor a marxiz­mus reneszánszában gondol­kodva készült a gazdasági reform. Ugyanakkor a 70-es évek elbizonytalanodó vál­ságtudattal terhelt gondol­kodásmódja sem árnyékol­hatja be pesszimista módon nagyítólencsénket. Örven­detes tényként kell értékel­nünk azt a tényt, hogy az a küzdelem — amelyet az ország a külgazdasági egyensúlyának javításáért és a fizetőképességünk megőrzéséért az elmúlt öt évben folytattunk — ered­ménnyel járt. Ebből a küzdelemből — ha szerény mértékben is — az Északmagyarországi Ve­gyiművek is kivette a ré­szét. Vállalatunk nem hosz­­szú múltra tekinthet visz­­sza, de tevékenysége, dina­mikus fejlődése tanulságos lehet mások számára is. Az Északmagyarországi Vegyiműveket 1949-ben kezdték el építeni Sajóbá­­bonyban. A vállalatnál 1952-ben helyezték üzembe a kizárólag speciális ter­mékek gyártására alkalmas technológiákat. A nemzet­közi helyzet javulásával párhuzamosan az eredeti célú kapacitások leterhelé­se évről évre csökkent. 1954-től — de erőteljesen 1957-től — új profilokat alakított ki a vállalat. Először — első lépésként 1954-től — a szulfamid tí­pusú gyógyszerintermedi­ereink gyártása valósult meg. Az 1960-as év elején alakult ki a vállalat mű­anyag profilja, a lágy és rideg poliuretán gyártásá­nak bevezetésével. Az egyéb vegyipari termékek közül a cadmium és nikkel akkumulátor-masszák gyár­tásával bővült vállalatunk profilja ebben az időben. A Budapesti Ipari Vegy­szergyárnak az ÉMV-be való beolvasztásával az acetanilid és az organofil­­bentonit termékekkel bő­vült a gyártmány-skálánk. 1965-ben kezdtük el a foszgén bázisú termékek gyártását. Ezek kezdetben mint gyógyszer-intermedi­erek a későbbiekben, mint növényvédőszer-intermedi­­erek nagymértékben hozzá­járultak a vállalatnál a si­keres termékszerkezet ala­kításához. A korszerű for­maldehid üzemünk szintén ez idő tájt kezdte meg mű­ködését. A vállalat gyárt­mány­profiljának kialakítá­sa szempontjából fontos esemény volt az interme­dier-csarnok megépítése. Ebben az üzemben kezdte el vállalatunk — saját sza­badalma alapján — a kor­szerű gyomirtó és rovarölő szerek hatóanyagának gyár­tását. A hatóanyagok to­vábbi feldolgozására meg­építettük a növényvédő szer formulázó üzemet. 1979-re fejezte be válla­latunk a poliuretán üzem rekonstrukciós munkálatait. Ez a beruházás azt ered­ményezte, hogy az ország lágy poliuretán igényét hosszú távon ki tudjuk elé­gíteni. Az 1970-es évek második felében a fejlesz­tési lehetőségek lehetővé tették a foszgénbázisú in­termedier gyártásának nö­velését. Ebben az időben ve­zették be a tiolkarbamát tí­pusú herbicidek gyártását. A kialakított gyártóberen­dezésekkel váltó profilban lehetővé vált a jelenleg is­mert, korszerű tiolkarba­­mát típusú növényvédő szer gyártása. A vállalat termékszerke­zetének létrejötte korábban sok esetben véletlenszerűen történt. A profil a termék­­szerkezet tudatos, különös alapossággal történő kiala­kítása 1978-ban kezdődött. Ekkor — szigorú szempon­tok alapján — minden ter­méket a vizsgálat tárgyává tettünk. Többek között ar­ra ügyeltünk a minden lé­nyeges szempontot tartal­mazó feltételrendszerben, hogy az egyes gyárt­mányok a világ élvonalá­hoz viszonyítva mennyire korszerűek, mennyire gaz­daságos az előállításuk, mi a várható piaci perspektíva, mekkora a termelés anyag- és energiaigénye, milyen képzettségű munkaerők szükségesek a gyártáshoz, miként biztosítható a mun­kaerő, és milyen szervezé­si igénye van az adott gyár­tásnak. Lényegében — a tuda­tos termékfejlesztési tevé­kenységünk alapján — 1979- ben alakult ki válla­latunknál az a termék­­struktúra, amellyel már jó eséllyel vehetett részt az ÉMV a hazai és a mindin­kább erősödő nemzetközi gazdasági versenyben. Vál­lalatunk kidolgozta a kö­zép- és hosszú távú straté­giáját, amely három fő irányt adott a termelés és a fejlesztés szempontjából. Ennek alapján a növény­védő szerek, gyógyszer- és növény­védőszer-intermedi­erek és a műanyagok al­kotják az ÉMV termelésé­nek zömét. — Milyen eredménnyel járt a végre­ha­jtott straté­giai változtatás? — Az így kialakított kor­szerű termékszerkezet alap­ján az Északmagyarországi Vegyiművek magas szinten képes ellátni a hazai nö­vényvédőszer- és műanyag­igényeket, dinamikusan tudja növelni a szocialista és tőkés export tevékeny­ségét. Az Északmagyarországi Vegyiművek az elmúlt években jelentős áttörést hajtott végre a külpiacon. A piac- és termékorientált marketing- és értékesítési tevékenységünk eredménye­ként — amelyből aktív részt vállal a Chemolimpex Magyar Vegyiáru Külkeres­kedelmi Vállalat — az 1980- hoz viszonyított tőkés export forgalmunkat meg­négyszereztük, szocialista kivitelünk pedig közel a tízszeresére emelkedett. Vállalatunk eredményessé­gének szerves részévé vált a nemzetközi kereskede­lemben való részvétel és ez alapvetően meghatározza jövőbeni fejlesztésünk irányvonalát is. Piackutatási felmérése­ink azt mutatják, hogy vállalatunk termékei iránt a jövőben sem fog csökken­ni a kereslet, sőt, éves szinten mintegy 10—12 szá­zalékos forgalomnöveke­déssel számolunk. Optimiz­musunkat az támasztja alá, hogy már napjainkban is mind nagyobb részarányt képviselnek kivitelünkben azok a növényvédő szer-in­termedierek, hatóanyagok és formulációk, kombináci­ók, amelyek a közvetlen élelmezési célokat szolgáló növénykultúrákban kerül­nek felhasználásra. Nagy­hatású szerekkel rendelke­zünk többek között a ku­korica, a napraforgó, a rizs, a Cukorrépa, a hagy­ma és a burgonya korszerű növényvédelme számára. Termékeink ismertek a Szovjetuniótól kezdve Ar­gentínán át Ausztráliáig. A növényvédő szerek nö­vekvő részaránya mellett a jövőben is számítunk arra, hogy az olyan hagyomá­nyos vegyipari termékeink, mint például az acetanilid — ami a szulfonamidok, a színezékek közbenső termé­ke —, kivitele is stabil részt fog képviselni export forgalmunkban. A rendel­kezésre álló alapanyagbá­zisról kiindulva olyan in­termedier származékokat fejlesztettünk ki, amelyek iránt már a piacfelmérés kezdeti időszakában élénk érdeklődés mutatkozik. Vállalatunk exportforgal­mának növelése szempont­jából rendkívül fontos a műszaki fejlesztési kutatás és a marketing tevékenység közötti összhang biztosítá­sa, a termelés technológiai színvonalának állandó és dinamikus emelése az élő­munka ráfordítás csökken­tése, a termeléken­ység fo­kozása és az új gyártástech­nológiák kifejlesztése, üze­mi alkalmazása révén. Az előbb említettekhez szoro­san kapcsolódik az anyag- és energiatakarékosság kér­dése, valamint a rugalmas árpolitika. Tekintettel arra, hogy a külpiaci forgal­munk jelentős hányadát al­kotják a növényvédő sze­rek, az expom­ növelésének egyik alapfeltétele a hiva­talos engedélyeztetési eljá­rások időben és célirányo­san történő végrehajtása. Egy-egy termék beíe®vezte­­tése rendkívül költség- és időzvényes tevékenység. Ez jól átgondolt piacpolitikai terv kidolgozását követeli meg az ipari és a külke­reskedelmi vállalat részé­ről. Ennek érdekében tovább kívánjuk fokozni a marke­ting- és piackutatási mun­kánk hatékonyságát. Aktí­van részt veszünk a jelen­tős nemzetközi kiállításo­kon és vásárokon, növel­jük reklám- és propaganda tevékenységünk színvona­lát. Az eddiginél ösztön­zőbb érdekeltségi rendszer alapján történik együttmű­ködésünk a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat­tal is. A piac jobb megis­mertetése céljából az egy­szerű adásvételi szerződé­seken túlmenően előtérbe kívánjuk helyezni a köl­csönös előnyökön alapuló, szorosabb együttműködési kapcsolati formák alkalma­zását. Külkereskedelmi cégkap­csolatainkban — a tőkés relációt tekintve — azok az elsősorban termelő cé­gek dominálnak, amelyek termékeinket közvetlenül feldolgozzák, illetve — a helyi piacon elfoglalt hely­zetük alapján — terméke­ink forgalmazását végzik. Szocialista relációban meg­rendelőink az, illetékes kül­kereskedelmi vállalatok. Az ipari vállalatokkal a mű­szaki-tudományos együtt­működés területén vannak hagyományosan jó és ered­ményes kapcsolataink. Vállalatunk az ÉMV az 1984-es gazdasági évben is eredményesen gazdálkodott a rábízott társadalmi tulaj­donnal, jelentős mértékben gyarapítva azt. — Említsen meg kérem néhány fontos, jellemző eredményt! — A vállalat gazdálko­dási tevékenységét a kidol­gozott és időközönként a műszaki-gazdasági változá­sokhoz aktualizált vállalati stratégia alapozta meg. Cél­tudatos és rugalmas gaz­dálkodással az 1984-es nép­­gazdasági és ágazati ütemet meghaladó fejlődést értünk el. A vállalat gazdálkodásá­nak 1984. évi várható ada­tai közül érdemes megem­líteni, hogy az 1984. évi várható bruttó termelési érték 3 milliárd 350 millió forint. A tervteljesítés 105,3 százalékos. A vállalati termékszer­kezet fejlődése a vállalati stratégiában kitűzött cé­loknak megfelelően folyta­tódott. A termékszerkezet­re vonatkozó célkitűzés, hogy — a műanyagok rész­arányának megtartása mel­lett — a növényvédő sze­rek hányadának növelését tekinti alapvető feladatá­nak és nagyrészt foszgén­­bázisú termékcsalád tovább­fejlesztésével, a technoló­gia korszerűsítésével, ter­mékeink feldolgozottsági fo­kának emelésével, vállala­ti profilokat és gyártmány vertikumokat alakítunk ki, helyesnek bizonyult. A stratégiai termékeink több mint felét a trolkar­bamát típusú termékcsalád alkotja. A vállalat összes értékesítésének jövedelme­zősége és az árbevétel ará­nyos eredménye — az elő­ző évekhez képest — dina­mikusan emelkedett. Vállalatunk az elmúlt öt év alatt, de az 1984-es ne­héz gazdasági évben is — a nehezedő külső körülmé­nyek ellenére — továbbra is fejlődött. Rendkívül fon­tosnak tartja vállalatunk az agrokémiai egyezmény alapján a Szovjetunió ré­szére szállított nagy meny­­nyiségű tiolkarbamát típu­sú Albrox 80 EC növényvé­dő szer exportját. Mint ismeretes, a Szov­jetunió a növényvédő sze­rek ellentételeként a ma­gyar eladásokkal azonos értékben exportál nagy energia- és anyagigényű termékeket, nitrogénmű­trágyát és más fontos ve­gyi és műanyagipari cikke­ket. Vállalatunk mindig fontos kérdésként kezelte a gazdaságos tőkés export tevékenységet. A rendkívül nehéz piaci körülmények ellenére az 1984- es évben is sikerült teljesíteni tervünket. — Melyek az ÉMV 1985- re szóló, legfontosabb tervei? — Vállalatunk derűlátó­an tekinthet az 1985-ös gazdasági évre. 1985-ben is bruttó termelési értékün­ket a minisztériumi elkép­zelések felső határával azonosan, mintegy 3 szá­zalékkal tervezzük növelni. Vállalatunk szempontjából nagy jelentőségű a rubel elszámolású export, ame­lyet az 1984-es évvel azo­nos szinten tervezünk.­­ Az elkövetkezendő gazdasági évben a nem ru­belelszámolású exportun­kat, mintegy 10 százalékkal akarjuk növelni. A belföldi értékesítésünk — az eddigi elképzeléseink szerint — mintegy 3 százalékkal nö­vekszik 1984-hez viszonyít­va. Természetesen ezt a termelés­növekedést csak 5—6 százalékos konvertibi­lis import emelkedése mel­lett tudjuk megvalósítani. A vállalat beruházásáról szólnék még néhány szót. Mint ismeretes, folyamat­ban van egy 8100 tonnás trolkarbamát üzem beruhá­zása, amelyet a tervnek megfelelően 1985. június 30-ig befejezünk. — Vállalatunk 1984. év­ben is szép eredményeket ért el az anyagokkal való takarékos gazdálkodással. Ezt az 1985-ös évben is folytatni kívánjuk oly mó­don, hogy az anyag-megta­karítás 0,7—0,8 százalékos legyen. — Vállalatunk eddigi di­namikus fejlődése és hely­zete jó alapot biztosít ah­hoz, hogy a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfej­lesztése során a vállalati hatékonyság tovább növe­kedjen. — Köszönöm a beszélge­tést. Fekete Béla

Next