Borsszem Jankó, 1920 (53. évfolyam, 1-52. (2710-2761.) szám)

1920-09-19 / 38. (2747.) szám

2. oldal Itt az ősz Már hamarább esteledik, Már későbben virrad, Az égboltot felhők fedik. Az ég nyarat sirat. A bánatos szőlőhegyen Flintával jár a csősz, Lassan, öregesen megyen, Itt van már, itt az ősz. A hidegülő tűzhelyen Ritkán lobban a láng, Gond felhoz a kopasz fejen: — Uram, csak volna fánk! Ha didergés ördöge iránt És nincs, ahol keress, Testvér a padkán, sose bánd: Van helyette deres. Már iskolába küldeni Kéne a csemetét: Nehéz ám arra költeni. Ha helyzetünk sötét. Mert tandíj nincs mindenkinél, Pénzünk másra elúsz: Ne félj, ettől is megkímél A clausus numerus.♦ Az ősz setét, az ősz híres, Szántani, vetni kén’. De a sok szegény földmíves Csak más földjére mén. Egy kis parcellát sem nyerünk, Hol verjünk új tanyát: Sebaj, és még reformerünk. Szabó de Nagyatád! (jász) — Mondja, Józsi bácsi, hová viszi ezt a gázm­aszkot? — Dolgom van Budán és át kell mennem az Alagúton. Kedves Borsszem Jankó! Mindig azt olvastam a minisztertanácsokról kiadott jelen­tésekben, hogy­­folyó ügyekről tárgyaltak“. Most pedig, hogy a Duna és Tisza áradozik, a miniszter urak — úgy látom — mással törődnek. Most tessék a folyó ügyeket elintézni, most vannak! Tisztelettel egy falusi. Új zsidópontok 1. A zsidók vallásukat fedetlenül kötelesek hordani. Zsidó­nők 42 éven felül letakarhatják. 2. A zsidók szerelme a törvény védelme alá helyeztetik. Egyéni akciók csak jegyre. Télen a fa- és szénjegyek e célra fölhasználhatók.­­3. A zsidók házassága a jus primae noctis intézményes be­hozatalával enyhittetik. E jog előzetes kijátszása tilos. Idő­közönként szemlék fognak gondoskodni a locus minoris resistentiae­k ellenőrzéséről. 4. A zsidó házasság tartozik­­boldognak lenni. Boldog az a házasság, melyből zsidógyerek nem származik. 5. A zsidó semmiféle oktatásban nem részesülhet. De mint­hogy ez a faj képes iskola nélkül is tanulni, évenként nyil­vános vizsgák fognak tartatni a zsidó ifjúság tudatlanságából. 6. Minthogy immár kiderült, hogy a világ szerencsétlen­ségét a sok tudás okozta, a társadalom újjáalakítása az általános, egyenlő, községenkénti, de nyilvános tudatlanság alapján fog megtörténni. 7. E törvény végrehajtásával a Budavári László által kiválasztandó néptanítók bízatnak meg. BORSSZEM JANKÓ Kedves Borsszem Jankó! Elárulom, hogy miniszter akarok lenni. A kereskedelmi és a miniszterelnöki tárcára pályázom. Ha az önök hathatós­ támo­gatásával sikerül ezt elérnem, akkor b. lapjuk lesz kor­mányom hivatalos lapja. A kormány hivatalos lapja úgyis mindig vicclap szokott lenni. Programom: 1. Az utóbbi időben az a tűrhetetlen helyzet állott be, hogy a lánckereskedelem hiénái olcsóbban adták az árakat, mint ezt a maximális árszabályzat megállapítja. Ez­ nyilvánvalóan hazaárulás. Aki tehát az állammal szemben nem hajlandó szolidáris lenni és az árakat oly gyors mértékben nem emeli, mint az állam, 25 botot fog kapni. 2. Az ekszportot fejleszteni fogom. (Az ekszportot azért nem írom­ iksz betűvel, mert tudom, hogy a t. szerkesztőség­nek azokra most nagy szüksége van. Nagy a fogyasztás benne.) Mindent ekszportálok, amiből fölöslegünk van. Pl.: a) nyugalmazott miniszterelnököket (jó tömegcikk); b) galíciai izraelitákat (ha ugyan még futja a készletből); c) politikuso­kat (különös tekintettel arra, hogy az analfabéták számát ide­haza csökkenteni akarjuk); d) szerződésen kívül levő pesti „művésznőket" (hogy a valódi magyar kokott-ipar hitelét álkohottok meg ne rontsák). 3. Az importot valutáris szempontokból igen szűk térre szorítom. A közélelmezés javítására olcsó kacsákat fogok importálni az orosz-lengyel harctérről. *' ------------------­ 38. szára Kényelmesen és olcsón utazhat Magyarországon a fogyasztók bőrére Nyilatkozat Elsodort írói reputációm érdekében ki kell jelentenem, hogy az 1919-ben íródott és azóta oly gyakran rejeztve olva­sott soraim: „Minden ember táguljon egyetemes emberré és vesse magát“ stb. stb. értelmét ellenségeim kirívóan rossz­akaratú célzattal meghamisítják. Azt hiszem, valamely írásm­ű értelmét mégis csak írója a leghivatottabb magyarázni. Rágalmazóim tudhatják nagyon jól, hogy annak idején nem le­hetett nyíltan írni. Soraim értelmét egyszersmindenkorra le­szögezem: „Minden zsidó ember táguljon szét addig, amíg meg nem pukkad és ha ez nem sikerülne, vesse magát a Dunába stb. stb.“ Remélem, ezzel torkon ragadtam rágal­mazóimat. Sokorópoltkai Szabó Dezső.

Next