Böszörményi Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 50. kötet (1963)
1963 / 3. szám - UHERKOVICH GÁBOR: Adatok a Tisza holtágainak mikrovegetációjához. II.: A szolnoki Holt-Tisza fitoplanktonjának mennyiségi viszonyai
ADATOK A TISZA HOLTÁGAINAK MIKRO VEGETÁCIÓJÁHOZ/ II. A szolnoki Holt-Tisza fitoplanktonjának mennyiségi viszonyai UHERKOVICH GÁBOR (1 táblán 14 rajzzal) A Tisza szabályozása alkalmával levágott egykori kanyarok („holtágak") némelyike jelentősebb hosszúságú és mélységű, az illető kistáj földrajzi arculatára is jellemző víz. E holtágak közül néhányat többé-kevésbé intenzív haltenyésztésre is használnak, vizük több esetben a környező mezőgazdasági területek öntözésére, esetleg különböző jellegű szennyvizek befogadására is szolgál. A holtágak jelentősebbjeinek kutatása mind a limnológia szempontjaiból, mind a gyakorlati hasznosítás, vízminősítés nézőpontjából kívánatos. A rendkívüli gyorsasággal fejlődő, erősen iparosodó Szolnok melletti Holt-Tisza (más nevén alcsi Holt-Tisza) jelentős a partjain elterülő belterjes, kertes kultúrák öntözővízzel való ellátása szempontjából. A holtágban haltenyésztés is folyik, amely még bővíthető, így méltán ama holtágak közé sorolható, amelyek limnológiai feldolgozásra érdemesek. A szolnoki Holt-Tisza mikrovegetációját tanulmányozva, annak főleg kvalitatív viszonyairól eddig három tanulmányom jelent meg (UHERKOVICH 1959, 1961a, 1961). Ezekben a tanulmányokban a cönózisok összetételének kérdésére is kitértem hálós planktonminták elemzése alapján. A nannoplanktont is tartalmazó cönózisok pontos összetétele hálós planktonminták alapján nem állapítható meg. Itt teljesen megnyugtató eredményt csak merített, teljes vízmintáknak szedimentációs technikával történő feldolgozása adhat. A szedimentációs eljárások közül kiemelkedik UTERMÖHL (1927, 1931A, 19316, 1936, 1958) módszere számtalan — itt nem részletezhető — előnyével. LUND, KIPLING és CREN (1958) a szedimentációs módszerek statisztikai bázisát dolgozták ki, és így e módszerek alkalmazásának általános biztonságát növelték. A tihanyi Biológiai Kutatóintézet szíves engedélyével az intézet tulajdonában levő Zeiss—Oberkochen gyártmányú, legújabb típusú Utermöhlféle fordított mikroszkópon végeztem az 1962. évből származó szolnoki holttiszai merített planktonminták kvantitatív feldolgozását, és ezzel kiegészítettem azt a képet, amelyet előző tanulmányaimban e víz mikrovegetációjáról megrajzoltam. A feldolgozott minták vétele a holtágnak mindig ugyanazon pontján történt, a felszíni 20 cm-es vízrétegből, azonos napszakban, mindig derült, napsütéses időben. A merített mintákon elvégzett kvantitatív cönózis-elemzések fontosabb adatait a következőkben adom.