Isépy István - Szigeti Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 84. kötet (1997)
1997 / 1-2. sz. - SZABÓ ISTVÁN: A Georgikon szerepe a flórakutatás történetében. (A Keszthelyi-hegység flórakutatásának története I.)
Diószegi L., Fazekas M. 1807: Magyar Fűvész Könyv, Debreczen. Hasonmás kiadásban: Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1988. Dümmerth D. 1987: Írástudók küzdelmei. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok. A Csokonai-probléma 7-84. Panoráma, Budapest. Füzes M. 1972: Deininger Imre élete és munkássága. In Sági K.(szerk.): Georgikon 175: 113-121. Füzes M. 1972: Dr. Lovassy Sándor élete és munkássága. In Sági K.(szerk.): Georgikon 175: 130-136. Gayer Gy. 1925: Szenczy Imre herbáriuma. Bot. Közrem. (1924-1925), 22: 105-107. Gombocz E. 1936: A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói. MTA, Budapest Gombocz E. 1945: Diaria Itinerum Pauli Kitaibelii 1-2. Verlag des Ungarisches Naturw. Mus., Budapest Halmai J. 1969: Adatok Wierzbicki Péter életrajzához. Bot. Közrem. 56. 3: 133-138. Jankovics M. 1991: A fa mitológiája. Csokonai Kiadó Katona I. 1979: Bruegel és a Batthyányak. Gyorsuló idő. Magvető, Budapest. Kádár Z., Priszter Sz. 1992: Az élővilág megismerésének kezdetei hazánkban. Akadémiai Kiadó, Budapest Kárpáti I., Kárpáti V., Borbély Gy. 1968: Magyarországon elterjedtebb ruderális gyomnövények synökológiai besorolása. A Keszthelyi Agrártud. Főisk. Közrem. 10. 13: 3-40. Kárpáti I., Kárpáti V. 1989: Ruderalization of the wetland vegetation of Lake Balaton (Hungary). Braun- Blanquetia 3: 165-168. Kárpáti I., Kárpáti V. 1991: Gegenwärtiger Zustand und Schutz der Ungarischer Auenwälder. Erhaltung und Entwicklung von Flußauen in Europa. Laufener Seminarbeiträge 4: 66-80. Bayerische Akademie für Naturschutz und Landschaftspflege, WWF. Koszorús O. 1994: Orosháza jelesei a XIX. század végéig I. Orosháza. Lamarck J. B. (1820): A természet fejlődése. Bevezetővel és jegyzetekkel ellátta Szász-Fejér János. Válogatta és fordította Szász-Fejér Gyöngyi.Criterion, Bukarest 1986. Markos A. 1979: Milotai Ferenc kísérletei a mezőgazdasági szakoktatás bevezetésére. In: Művelődéstörténeti tanulmányok, pp. 197-206. (Criterion, Bukarest. N. N. 1817: A keszthelyi Helikon. Tudományos Gyűjtemény III. kötet 8. Priszter Sz. 1959: A keszthelyi általános gimnázium herbáriuma. Bot. Közrem. 48: 110-113. Péczely P. 1958: A keszthelyi Festetics kastély és belső berendezése. Múzeumok Közp. Prop. Irodája, Budapest. Simon T. 1995: A tündérrózsák és a flóra jelzései a Hévizi-tó veszélyeztetett állapotáról. Hévízi Könyvtár 6: „Régi fénynél új szövétneket” 138-146. SOLE S. 1967: A keszthelyi Georgikon 1797-1848. Akadémiai Kiadó, Bp. pp. 5-245. Szabó I. 1990: Investigations on the flora and vegetation of Keszthely hills (Hungary) with special regard to their southern elements in: Illyrische Einstrahlungen im ostalpin dinarischen Raum. (Szabó I. ed.) Symposium in Keszthely, pp. 79-88. Szabó I. 1994: A Hévízi-tó makrovegetációja. Hévízi Könyvtár 1 : A Hévízi „Csoda Tó” 48-59. Hévíz . Szabó J. 1995: Lovassy Sándor botanikai munkássága. Hévízi Könyvtár 6: „Régi fénynél új szövétneket” 131-137. Szabó T. A., Pozsik L. 1989: A magyar genetika első tudományos emléke. Festetics Imre (1819): A beltenyésztésről. Tudomány (1989. dec.) 45-47. Szenczy I. (1847) 1863: Növényvándorlás. Magyar orvosok és természetvizsgálók Vili. nagygyűlésének munkái pp. 229-232. Szinnyei J. 1902: Magyar írók élete és munkái Vili. kötet, Hornyánszky, Budapest, 1430 pp. Vörös A. 1968: Óvár, Óvár... Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. CONTRIBUTION OF THE GEORGIKON SCHOOL AT KESZTHELY TO THE DEVELOPMENT OF BOTANY IN HUNGARY (HISTORY OF THE FLOR1STICAL INVESTIGATIONS IN KESZTHELY HILLS I.) I. Szabó The Georgikon farm manager training school, founded in 1797 at Keszthely (Hungary) by count György Festetics inbetween the Hungarian age of enlightment and reform periode, brooke a new ground of agricultural higher education and served as a model of numerous agronomic institutes home and abroad alike. It did not only attract the leading characters of the pioneer writers and translators of home agricultural special literature (Ferenc Pethe, János Nagyváthy, Ferenc Milotai, István Lánghy and Károly Rumy, Gyula Liebbald, Antal Lencsés, Endre Reischer respectively) but did also the pathfinders of Hungarian botany (Peter Wierzbicki from Poland, Rumy again, Imre Szenczy, Mihály Hutter as contemporaries or adherents