Brassói Lapok, 1910. december (16. évfolyam, 274-296. szám)
1910-12-01 / 274. szám
2. oldal. BRASSÓI LAPOK 274. szám. ditást, a kitartáshoz erőt nyerjek ahhoz a fáradhatlan tevékenységhez, melyet az állameszme, a magyarság érvényesülése érdekében kifejteni minden magyar embernek kötelessége volt és kötelessége ma is. És csakugyan létezik-e az az Emke, melynek itt fiókot állítottunk, melynek mi itt alapító és rendes tagokat szereztünk ? Létezik-e az az Emke brassói fiókja, mely itt óvodákat felállítani segített, amely a március 15-ének állandó nyilvános megünneplésére bizottságot küldött ki és mely itt a magyarság ügyét éveken át szép sikerrel előbbre vinni igyekezett? Mert mi itt évek óta mit sem hallunk és tudunk az Emke itteni fiókegyletéről ! Évek óta nem tartatott itt választmányi, vagy közgyűlés, lapjainkban évek óta szó sem esik az Emke fiókról és e kérdéseket én joggal vethetem fel, mert habár alapító tagja vagyok az EMK- nek, évek óta soha meghívót sem a fiúk választmányi ülésére, sem közgyűlésére nem kaptam. Az EMKE, amint jól tudom, ezelőtt 25 évvel azért alakult, hogy a magyar állameszme, a magyarság érdekében éber működést fejtsen ki, hogy a magyar nyelvet terjessze, hogy nemzetiségi vidéken megmentse és visszaszerezze a magyarságnak azt, ami megmenthető és visszaszerezhető, szóval társadalmi úton a magyar kultúra terjesztése és emelése által akarta a magyarság suprematiáját szeretett hazánkban előmozdítani, örök időkre biztosítani. Az EMKE, központja és fiókjai útján óriási erőfeszítéssel, Sándor József t. alelnök-főtitkárnak határt nem ismerő, fáradhatatlan és elévüthetlen érdemeket szerzett agitacionális munkája segélyével annyira vitte, hogy a központ 3.520.360 korona 97 fillér vagyon fölött rendelkezik, hogy iskolákat létesített és tart fenn, hogy néptanítókat jutalmazhat, népkönyvtárakat létesített, a székely ipar támogatására segélyeket és ösztöndíjakat juttatott, datosköröket hívott életre, ifjúsági egyesületek létesítését mozdította elő, nagy mérvben iskolaépítő actiót hívott életre, stb. Mindezek kétségtelenül a mellett szóljanak, hogy az Emkére nálunk — és különösen az erdélyi részekben — nemzetfenntartó és államerősítő hivatásánál és eredményes tevékenységénél fogva nagy szükség van, hogy az Emkét — és pedig elsősorban nekünk erdélyrészieknek, — volna kötelességünk minden erőnkből támogatni. Avagy éppen csak Brassó nem látná ezt be? Brassónak ne volna szüksége arra ez esetleges támogatásra, melyet az EMKE nagy horderejű anyagi, szellemi és erkölcsi ereje nyújthat ? Oly erős-e már a brassói magyarság, hogy azért nem érzi szükségét, az EMKE fiók ébrentartásával az Emke központot támogatni, mert az Emke támogatására nincs szüksége ? Felvetettem a kérdést, feleljen reá az, akit a felelet terhel. dr. WEISS IGNÁCZ, a brassói kereskedelmi és iparkamara ülése. — Saját tudósítónktól. — Brassó, 1910. november 30. A kamara folyó hó 28-án rendes teljes ülést tartott. Paul Vilmos kir. tan. elnök megnyitójában mindenekelőtt Mess Lajos kamarai tag elhunytéról emlékezett meg meleg szavakban, aki hosszú éveken át teljes odaadással és ügybuzgósággal szolgálta a kamara érdekeit. Szintúgy hálás elismerést kifejező szavakkal elparentálta a napokban elhunyt Aronsohn Henriket, aki szintén hosszú időn át a kamara ügybuzgó tagja volt. Elnöki előterjesztések után a közgyűlés a kereskedelemügyi miniszter azon leiratával foglalkozott, amelyben egy magyar honosságú iparos tanoncok szerzése érdekében működő külföldi egyesület tevékenysége ellen állást foglal. A kamara, tekintettel arra, hogy az illető egylet kerületében eddig ily irányú tevékenységet nem fejtett ki, a leiratot egyelőre egyszerűen tudomásul vette. A közgyűlés a kamarai tisztviselőknek lakbéremelést, valamint drágasápótlékot szavazott meg. A kamara 1911. évi költségelőirányzata szerint a rendes kiadások 38,803 koronát tesznek ki, a rendkívüli kiadások 4790 koronát; az összes kiadások 43,593 koronára rúgnak. A fedezet az eddigi 4Vs°/6 kamarai illetékkulcs mellett 45,311 korona; a felesleg ennélfogva 1718 korona. A rendes kiadásokban szakiskolák és ösztöndíjak céljára ez alkalommal is 5200 korona vétetett fel. Nincs kifogása a kamarának Almakerék község (Nagyküküllő megye) azon kérvénye ellen, mely szerint vasárnapjai oly irányban bővíttessenek ki, hogy az állatvásárok ne az országos vásárokkal együtt tartassanak, hanem az ezeket közvetlen megelőző napokon. Szintúgy nincs észrevétele a közgyűlésnek Felek község hídmérleg díjszabályzata ellen. ------Nagyszeben vármegye közigazgatási bizottságának a Romániával fennálló útlevél-kényszer megszüntetését célzó felterjesztését a kamara a kereskedelemügyi miniszternél támogatni fogja. A pozsonyi társkamara azon felterjesztéséhez, miszerint a folyó év december havának három karácson előtti vasárnapjain, azaz december 4-én, 11-án és 18-án az üzleti árusításra nézve a vasárnapi munkaszünet felfüggesztessék, a kamara nem járulhat hozzá, mivel nem kívánja, hogy a szociális szempontból jó hatású vasárnapi munkaszünetről szóló törvényen különös ok nélkül részztessék. A kamara állandó választmányába Miess Emil elhunyt tag helyébe Porr Emil választatott meg. Javaslatba hozta a közgyűlés továbbá az osztrák-magyar bank nagyszebe- lni fiókja részére a váltóbirálókat, az 1911 . évre. A közgyűlés végül állami gépsegély iránti kérvényeket intézett el. Ipa-utóiban ujonan festve és parkettázva, az összes mellékhelyiségekkel — családi ügyek miatt — izommal, valy Január 11-re átade Bővebbe a „Brassói Sipok“ kiadóhivatalában. Aktuális feljegyzések. Brassó, 1910. nov. 30. Három szavazat. Egy kulturtörténetiró korunkat jellemezve azt mondja, hogy egy lábbal még a középkorban vagyunk. Én ugyan nem vagyok kulturtörténetiró, de figyelemmel kisérve a legközelebbi eseményeket, más eredményre kell jutnom, mint történetírónk és pedig sajnos arra, hogy nem vagyunk egy lábbal a középkorban, hanem — mindkettővel. Hogy ne menjünk tovább, ittvannak a vallási differenciák, — melyek még mindig chinai falként választják el az embereket egymástól. S ebből kiindulva, egész nevelési rendszerünk az emberek „szeretetben egyesülése“ helyett, a szétválasztás elveit szolgálja. Már a gyermeki lélekbe beoltják az idegen felekezet iránti — legenyhébben nevezve a dolgot — idegenkedést. S amit a gyermeki lélekbe beoltunk, azt bizony nehezen tudjuk onnan újra kitörülni. \ Van szerencsém a n. é. közönjí! ’■ 1/ fi' m cimen fehérnemű és vegység b. tudomására hozni, hogy OPH^SQI !\FKaljlMlj"l!lfiZlTínSÖ tisztitó intézetet nyitottam. Kórház-utca 64. szám alatt M ^ “X/ u ^ \ A gallérokat és kezelőket saját találmányu zománc-fényesítővel kezelem, miáltal tüsér fényesek és tovább viselhetők lesznek, mint a más tisztitásuak és mindennemű fehérneműek a legszebben tisztittatnak, úgy függönyök is. Vegytisztitásom is elsőrendű. Elvállalom e szakmába vágó bárminemű selyem, bársony, szövet, csipkeruhák, glacé kertyük vegyitisztítását és a legszebb kivitelű vasalását. A títékösökség pártfogását kéri, tisztelettel G Leixner Sándor.