Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-19 / 91. szám

Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA ÁRA: Az előfizetés ára helyben ! Aa elSNxaté. ára vidékre ! Szerkesztőség, kiadóhivatal ŐS nyomda ! Előfizet*«! árak külföldre s HA8EOT! 2 rei tev ::: : te. : : :: bra8ov-brassó,@wTM«_«..*». :: iS1.'1 VolurnoD Negyedévre. . . 120 . Negyedévre . . 140 . Telefon A portódijak emelése esetére «* aprohirdetések vo.An.ap ~r 'Havonta .... 42 „ Havonta .... 50 , 1 eleronszamoa előfizetési dij emelésinek jogát közvetlenül a kiadóhivatalhoz 4 L E * Kézbesítés! dij havonta 10 . Bérmentve poiUtt küldve Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. SZ. fenntartjuk magunknak. afá ny o «iínkV ut fán^lTYeVa díjasok 5 LEI Vx tvrOLTAW. _ BRASOV-BRASSÓ, 1921 április 19. (Szombat) ~ 91. SZÁM. A miniszter urak Bukarestben most egyezkednek Bratianu Vintilia pénzügyminiszterrel a tárcájuk költségeinek és kiadásainak dolgában. Némely ellenzéki lap már riasztó híreket is közölt, mintha az illető miniszterek összevesztek volna a szűkmarkú kincstárossal, de ez nem igaz, legfeljebb vitatkoztak, védték a saját álláspontjukat, mindegyik a maga körének kívánt megfelelő summákat és Vintilla csak a pénzügyi egyensúlyt kívánta biztosítani bizonyos túlkövetelésekkel szemben. Az államháztartás legfontosabb feltétele tényleg a kiadások és bevételek helyes aránya, a szükségtelen és káros deficit eltüntetése és olyan rendszer megalapozása a büdzsében, mely ép úgy számol az álam teherviselő képességével, mint az egyes polgárok teljesítő erejével, érdekeivel, erkölcsi, kulturális és gazdasági javaival. Ha Bratianu Vintilia ebből a fontos érdekből megbírálja és megrostálja kollegái előterjesztett igényeit, s nem hagy mindent helyben, amit tárcájukra költeni akarnak, nagyon helyesen, kötelességszerűen cselekszik. És azt lehetne bűnéül felró, ha ezt az ellenőrző, megszorítóés kiválogató jogot, akár pártérdek, akár barátság, akár kényelem szempontjából nem gyakorolná. Amikor azonban a pénzügyminiszter e kötelességszerű jogával él és e jogszerű kötelességét gyakorolja, tisztában kell lennie azzal is, hogy mely tételek tartoznak hozzá feltétlenül a román állam belső konszolidációjának és külső biztonságának érdekeihez, s melyek nem; melyek elmaradhatatlan, sőt fokozandó kiadások, és melyek merőben haszontalanok és fölöslegesek. Nem ismervén közelebbről az új költségvetési előirányzat tételeit, a hivatalos szájtvnyíra adatok helyett, magából az életből, a mindennapi tapasztalatból vesszük a példákat, hogy a jónak és rossznak, a szükségesnek és mellőzendőnek, az anyagi és morális szempontból lendítőnek és az ugyanilyen sec. A póntból visszasülyesztőnek különbségeire rámutassunk és a bölcs belátó és becses pénzügyi ellenőrzés jellegét megjelöljük. A pénzügyminiszter rosszul cselekszik, ha megszorítja vagy meg- akasztja a közfunkcionáriusok javadalmát. Ebben el kell mennie ama határig, amíg a tisztviselők tisztességes megélhetése a társadalom többi osztályának anyagi helyzetével arányban állóan biztosíttatik. Amit e téren, bármi ürügy vagy indok mellett a kormány elmulaszt, az már a korrupciót növeli, a preletarizmust gyarapítja, a közigazgatást teszi tönkre, az indirrekt után kiszámíthatatlan kárt okoz az országnak. A szó nemesebb értelmében vett jó büdzsé nemcsak nem követeli meg, hogy a kincstárnak a szeszgyártásból és alkoholfogyasztásból sok jövedelme legyen, hanem ellenkezőleg, ama mérhetetlen erkölcsi és fizikai kár miatt, magy az alkoholizmus a jelen és jövő nemzedékének, a közrendnek, az igazságszolgáltatásnak, a családi életnek, a kultúrának, a hadseregnek okoz, erre a jövedelemre egyáltalán nem atrau equtoi-in. Bűnös könnyelműség volna a kormány részéről és gúnyos el lemondás a pénzügyminiszer nagy takarékossági elvével és rendszerével szemben, ha a ma még vígan virágzó tömegállások, konkurrensállások, tiszteletbeli állások, átmeneti állások stb. tovább is fenntartatnának és mint a kormányzás és közigazgatás elmaradhatatlan tényezői szerepelnének. Fölösleges egyféle ügykörre több hivatalnok, fölösleges egyazon állásra több elöljáró, fölösleges nem praktizált tisztségek fenntartása és fizetése, fölösleges egyazon személynek két vagy három, vagy több állami minőségben való javadalmazása, fölösleges valamely állásra való jgyakkori átelyezés, elhelyezés, ami mind súlyos költségeket okoz az államnak, s az ügynek is nagy ártalmára van. Fölösleges minden fölösleges ember és kiadás, amit ma valósággal ipari módon termelnek, mintha ép erre volna Romániának szüksége és nem jó adminisztrációra gazdag iparra, nyugodt társadalomra, biztos és békés fejlődésre. Az államháztartásnak nem szabad szűkkeblűnek lennie a kultúrával szemben sem, s a nemzeti kisebbségek iskoláinak támogatása ép oly magas államérdek, mint a román nemzeti kultúra segítése, mert hozzávezet a népek lelkének megnyugtatásához, a szépnek és jónak, igaznak és nemesnek kultuszához, s közvetve közelebb visz, az állam konszolidációjához, összhangjához. Takarékoskodni a léha és meddő tékozlással szemben, bőkezűnek lenni a méltó és üdvös erkölcsi javakkal szemben, ez a jó, ez az egyensúlyos költségvetésekét a további vitától, hajlandónak mutatkozik telejsíteni a kívánságaikat, hajlandó feloszlatni a zalaegerszegi internáló tábort, részlegesen likvidálni az emigrációt, ami lehetővé tenné 40—50 bécsi emigráns hazatérését. Ugyancsak hozzájárulna a miniszterelnök a béregyeztető bizottságok felállításához és gondoskodna arról, hogy a progresszivitás elve megfelelően érvényesüljön az adótörvényben. Elfogadják a javaslatot A nemzetgyűlésen Czettler Jenő és Ulain Ferenc hozzájárultak a javaslathoz, majd Pakots József szólalt fel. Bár a javaslatokat nem fogadja el, még szavazásuk elé sem gördít akadályokat. Ezután Zsilinszky Endre és Gömbös Gyula emelkedtek szólásra, élesen kritizálták a javaslatokat, amelyeket nem fogadtak el. Ezután a nemzetgyűlés áltánosságban elfogadta a szanálási javaslatot. Majd Kállay Tibor, a javaslatok előadója válaszolt az egyes felszólalásokra. Az a meggyőződése, hogy új házszabályok szükségesek, hogy a nemzet kellő időben érvényesíthesse akaratát. Majd Korányi Frigyes pénzügyminiszter válaszolt az egyes felszólalásokra. Adatokat sorolt fel a magyarországi termelés fokozatos fejlődéséről. A pénz értékének romlását mással, mint a külföldi kölcsönnel lehetetlen megakadályozni. A kölcsön stabilizálja a pénzt és felemeli a termelést. Az amerikai megbízott pártatlan ellenőrzést fog gyakorolni. Éjszaka fél tizenkét főkor áttért •• Ház az interpellációkra. Franciaország és Románia szövetsége A tárgyalások összefüggnek a román-orosz feszültséggel — A Brassói Lapok párisi tudósítójától. — PARIS, április 15. A Paris-Soir című lap a készülő francia-román szövetségi szerződésről ezeket írja: A román királyi pár párisi látogatása nemcsak egyszerű udvariassági és formai esemény. Nagyon is konkrét célokra irányul. Azokban a megbeszélésekben, melyeket Lőri cáré, Ferdinánd király és Duca román külügyminiszter ma folytattak, pénzügyi, politikai és katonai kérdések tárgyaltattak. Emlékezetesek azok a mulasztások, melyek nemrég a román kölcsön ügyében történtek. Ezúttal sokkal nagyobb problémáról van szó. Jó forrásból vett információk szerint a román királyi pár Párisban való tartózkodása alatt körülbelül olyanféle francia-román katonai konvenció köttetik, mint aminő nemrég Franciaország és Csehszlovákia közt létrejött. Tisztán infenzív jellegű lesz és célja, hogy azokat a szerződéseket, melyek a háború után létrejöttek, biztosítsa. Franciaország köteles lesz Romániát hadserege újjászervezésében támogatni és evégből a két ország vezérkara bizonyos technikai problémák megbeszélése céljából kontaktusba lép egymással. Ez a megegyezés kiegészítené ama konvenciók sorozatát, melyeket a múltban Franciaország és a kisantant közt létrejöttek. Lehetetlen, hogy ne lássunk összefüggést — írja a Paris-Soiries szövetségi tárgyalás és amaz eléggé fenyegető új krízis közt, mely Románia és Oroszország közt Besszarábia ötletéből támadt. A bécsi tárgyalások megszakíttattak, mivel Románia elutasította Oroszországot a plebiszcitumra vonatkozó ajánlatával. Azt is jelentették, hogy Japán és Románia közt is védőjellegű szerződés jött létre és hogy a román hadügyminiszter 6 percben Varsóban van. A magyar nemzetgyűlés általánosságban elfogadta a szanálási javaslatot A fajvédők kivételével az egész ellenzék megrövidíti a vitát . Feloszlatják az internáló tábort, hazaengedik az emigránsokat A Brassói Lapok eredeti távirata BUDAPEST, április 17. A politikai életnek szenzációja van, amennyiben az ellenzék elállott a szanálási törvényjavaslat vitájának további elhúzásától. A kormányhoz közel álló 8 órai Újság szerint a javaslat általános vitája ma, vagy holnap befejeződik s e héten a részletes tárgyalással is végeznek. A fordulatot jelentő helyzetváltozás előzménye az, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök és Szcitovszky Béla házelnök érintkezést kerestek több ellenzéki politikussal, hogy a felhatalmazási javaslat vitája ne nyúljon el túlságosan. Megbeszéléseik különösen az ellenőrzésre irányultak, illetve arra, hogy a képviselőháziak legyen ellenőrzési joga a kölcsön lehasználása felett, már Apponyi Albert gróf felvetette, azt a gondolatot, hogy Magyaarországon őszire* miniatx államtanácsot szervezzenek, amely a szanálási időtartam alatt ellenőrző szerepet gyakorolna. Parlamenti bizottság ellenőrzi a Macst A kormány nem zárkózik el attól a gondolattól, hogyha nem is olyan formában oldja meg ezt a kérdést, mint Ausztriában, de az ellenzék mindenesetre biztosítékot nyer arra nézve, hogy a parlamenti pártok ellenőrzési joga nem lesz megcsonkítva minden tekintetben. Ugyancsak a 8 Órai Újság szerint harminchárom tagú parlamenti bizottság fog alakulni, amelyben az összes ellenzéki pártok képviselve lennének. E bizottság teljesen intenzív ellenőrzést gyakorol majd minden kormányintézkedés felett, ez volna tehát a magyar kormány ellenőrzésére hivatott szerv a szanálási idő alatt. Belliien engedményei a szocialistáknak Az Esli Kurír szerint egyedül a fajvédő képviselők akarják továbbfolytatni , a viát, annál is inkább, mert a lunai frakciók közül még a szociáldemokraták is megkönnyítik, bizonyos feltételek mellett a szanálási javaslat tetőhatá hozását. A miniszterelnök ugyanis, hogy eltérítse a szociáldemokrata képviselőt újabb magyarressá® tárgyalások kezdődtek Likvidálják a munkásbiztosító pénztárakat — A Brassói Lapok sredett távirata. — BUDAPEST, április 17. Függetlenül a most befejezett bukaresti tárgyalásoktól, a Magyarország jelentése szerint a belügyminisztériumban a román és magyar megbízottak újabb tárgyalásokat kezdtek. Ezeket a tanácskozásokat román részről Papp János, a lugosi munkásbiztosító pénztár igazgatója, és Argesanu, a népjóléti miniszter a tanácsosa vezetik, míg magyar részről közvetlenül a népjóléti minisztérium illetéke főtisztviselői tárgyalnak. A tárgyalások elsősorban a munkásbiztosító pénztárak likvidálásával foglalkoznak, s ezzel kapcsolatban kiterjednek az 1919. óta függőben levő hasonló tárgyú kérdésekre is, köztük a táppénzek visszatérítésére. Cáfolják a román-japán szerződés hírét BÉCS, április 17. Tokióból érkezett hivatalos jelentés szerint hivatalos helyen határozottan cáfolják azt a hírt, hogy Japán és Románia, valamint Japán és Franciaország között szövetségi szerződés készül. hangosat Jófiáj: Strae LONDON, április 17. Az angol alsóház április 29-ig elnapolta magát.