Brassói Lapok, 1926. szeptember (32. évfolyam, 196-220. szám)

1926-09-01 / 196. szám

1928. szeptember 1. BRASSÓI LAK­iK I. oldal, 196. szflsm Kirabolták a marosvásárhelyi Agrársbank pán©éisz©feáját Egy millió lej készpénzt vitt el a betörő MAROSVÁSÁR­HELY. (A Brassói La­pok tudósítójától) Ma reggel az Agrárbank igazgatója bejelentette a rendőrségen, hogy az éjszaka folyamán ismeretlen tettes l­eha­tolt a bank páncélszobájába, foknyi­tot­ta a nagy­­Wertheimszekrényt,­ amelyből egymillió lej készpénzt ellopott.­ ­ A rendőrség Pap Stefán vezetése alatt a nyomozást azonnal megindította, s a hely­színen nagyon fontos és érdekes megállapí­tást nyert. Ugyanis a páncélszoba ajtaja sér­tetlen állapotban van, a betörő tehát a bank udvarra nyíló pénztárszoba ablakán át má­szott f­e a helyiségbe és azon keresztül távo­zott. A Wertheim szekrényen sehol sem le­het köterő­szak nyomait fölfedezni, a­mi amel­let bizonyít, hogy a lopást csak olyan egyén követte el, akinek a West­eim szekrény kap­csa a birtokában volt, továbbá, aki a bank anyagi helyzetével tehe­tlt ismerős. A rend­őrség a párját ritkító banklopás részleteiről a nyomozás érdekében bővebb értesítést nem ad. Lezajlottak a mohácsi vész­­istszázéves évMülsiánali liiipsliei I kormányzó nagyjelentőségű MOHÁCS. (A Brassói Lapok tudósí­tójától.) A Magyar társadalom tegnap im­­­pozánsan ünnepelte m­eg a mohácsi tra­­gáusvégű ütközet négyszázéves évfordu­lóját. Az országos ünnepség két részből állt: a fogadalmi templom alapkőletételei­ből és a Csele-patakparti emlék megko­szorúzásából. Az ünnepségen tízezrekre m­enő tö­meg vett részt, küldöttségek az ország minden részéből. A város pompás zászló­­fdíszben várta az ünneplők megérkezé­sét. Az ünnepség legnagyobb része a­­S­zen­tgyörgy­ téren folyt le, arra­ a le­vente századok négyszögben álltak fel, középen az oltár, mellette a díszsátor Horthy kormányzó számára. A kormányzó fogadtatása Horthy Miklós kormányzó a MFTR.­­Zsófia nevű gőzösén reggel érkezett m­eg Mohácsra. Érkezését harmincegy á­gyú- Lövés jelezte. Vele együtt jött József és József Ferenc királyi­­herceg, Anna her­­­cegasszony, Rihan bég és Oglu Huszrev bej, török követ, Klebelsberg Kunó kul­tuszminiszter, Álgya-Papp Sándor altikor­nagy, Szcitovszky h­ázelnök és mások. "A kormányzó a himnusz hangjai mel­lett szállott ki a hajóiból, s fogadta­­Tánky Kocsárdnak, a honvédség főparancsno­kénak jelentését s megtekintette a dísz­­századot. Fischer Ferenc dr. főispán Baranya vármegye nevében üdvözölte az államfőt. — A nemzet egyeteme idejött, — mondotta — hogy itt a­ jeltelen Síroknál rójja le a gyász és emlékezés adóját és háláját azoknak, akik életüket áldoz­ták a nerm­zet becsületeinek megele­n­ter­séért. Ebben a pilla­natban minden szent hálával tekint főmél­tó Ságodra, aki az ujabb lés legborzalamasabb nemzeti ka­tasztrófának órájában megmutatta az utat, amely a pusztulásból uj leletre vezet. Ezen az uton nemzeti múltúnk fájdalmas tanulságainak ismeretében hisszük, hogy­ megmenthetjük a szebb jövőt. A kormányzó a következő szavak­kal válaszolt: — Köszönöm­ főispán úrinak várme­gyeije üdvözlését. A mai napon az egész nemzet résztvesz a gyászünnepségen. Le­gyen ez az ünnep a királynak féis hős vi­­ttézeinek dicső emléke előtt kegyeletes hódolás. A kor­mányzó ezután a Szentgyörgy térre hajtatott, ahol a diadalkapunál Mar­gittai Lajos polgármester üdvözölte a város nevében­ Ezután a díszsátorba ment. Itt jelen volt Albrecht királyi her­ceg, Orsenigo Cézár e pápai nuncius, Vi­rág Ferenc, pécsi püspök. A kormányzót a kalocsai érsek és gróf Zichy Gyula üd­vözölte itt. Az ünnepség A kalocsai érsek az ünnepség kezde­tén megáldotta és I.mentette az épülő fogadalmi templom alapkövét, majd rá­ kljelentést fel! az ünnepségen bori mise keretjeiben szentbeszédet tar­tott. — Mohács temetője, ahol sok ezren estek el — mondotta — nagy tanulságot kiált a magyar szívekbe. Istenben való hit és összetartó hazaszeretet nélkül nincs nemzeti jövő, nem lehet feltáma­dás. Ma szebb jövő dereng, újra férfi akar lenni a magyar, s ez az egyedüli útja a jövendőnek. Ezután Klebels­b­erg kultuszminiszter mondott emlékbeszéd­et, ismertetve az egykorú történeti viszonyokat. Megvilá­gítva, hogy a mohácsi csatavesztés csu­pán okszerű eredm­énye az ország akkori elhibázott bel és külföldi politikájának. Rámutatott Tomory Pál érsek és Tisza István gróf a­nalógiájára a sorsdöntő órák­ban. Mindketten a békét óhajtották kiudva, hogy a végzet elkerülhetetle,­ s mindkettő kénytelen volt elfogadni a há­borút és önmagát feláldozni­, amikor már nem­ segíthetett. Beszédét ezekkel a sza­vakkal fejezte be: — Ma mégsem­ olyan sötét a láthatár!, megmaradt a *'­z iTnMa­gya­r Alföldi és a jDunántul és a katasztrófák sora után megmaradt az egység és az épitőerő. A kormányzó a főhercegekkel és kí­séretével az ünnepségről a Csele patak­hoz hajózott, ahol II. Lajos emlékoszlo­­­pánál, a turáni társaság rendezett ünne­pélyt. Az ününnepélyt József Ferenc ki­rályi herceg nyitotta meg, mint a Társa­ság védnöke, utána Pekár Gyula beszélt, m­ajd Huszrev bej török követ mondott besz­éidet török nyelven. — A testvéries nemzeti ünnepélyre meghívást kaptam­ és megjelentetni azon minden politikai hátsó gondolat nélkül kiét baráti nemzet nagy halottéi előtt. Erkölcsi kiengiesztelődést jelent ez és le­­g­yenek meggyőződve,­­hogy a nemes r­ez­­nemlélnyiezes abanyi létükkel lesz m­egt­­örökitve úgy a Magyar, mint a török tör­ténel­em­iben. Ezután a korm­ányzó megkoszoruzta az emlékművet és a következőket mon­dotta: — Meghajtom­ fejemet a király é­s hős harcosainak emléke előtt, s a mélyen fátérzett kegyelet jeléül leteszem­ ezt a koszorút. Ezután a királyi hercegiek, Klebels­berg a kormány nevében, Szcitovszky, a nem­zetgyűlé­s nevében, m­ajd a honvéd­ség a Török követség az akadémia, a mú­zeumi, a történelmi társulat, a Magyar nemzeti szövetség, az egyetemek a vár­­megyéik, a városok, az ifjúsági és társa­dalmi egyesületek képviselői­­helyezték el koszorúikat. A kormányzó a koszorú letételekor a Mohácsi emlékműnél a többek között a kö­vetkezőket mondotta: — A törökök egykor ellenségeink voltak, azután jóbarátaink lettek. A két ősi rokon­faj közötti ellentétek csimulak, s helyük­be a megértő barátság és rokonszenv lépett. Attól a jóbaráttól viszont, akivel o£y soká össze­fűzött bennünket a déli vizeken a kö­zös védekezés életbevágó érdeke, a­z utóbbi időben — sajnos — mélyreható ellentétek vá­lasztottak el. Hiszem és remélem azonban, hogy itt is hamarosan visszatér a régi ba­rátság és megértés. A kormányzónak ez a kijelentése poli­tikai körökben nagy feltűnést keltett. A ma reggeli magyar sajtó megemlíti, hogy a képviselők véleménye szerint is kétségkívül Jugoszláviára vonat­kozik ez a bejelentés és a szerb orientáció útját van hívatva egyen­getni. Megszólaltak az egyes politikusok is, a­kiknek a véleményeit a hétfői reggeli lapok a következőkben köztik: Szcitovszky házelnök. Tekintettel arra, hogy ezek a kijelentések az államfő új harcé hangzottak el, politikai jelentősége nagy. Platty György: Néhány kilométerre a szerb határtól, végre aktív lépés történt a szerb-magyar orientáció felé. Most várjuk­ a visszhangot. Szabóky Jenő államtitkár: Már az első nemzetgyűlésen erős volt a hangulat a szerb orientáció mellett. A kormányzó mai kije­lentését örvendetesnek tartom, s remélem, hogy a kormány a külügyi tartózkodás po­litikája helyett elhatározza magát a szerin­tünk legtanácsosabb szerb orientáció mel­lett. Szily Tamás egységespárti képviselő, Bethlen és Nincsics tavalyi tanácskozása óta a levegőben van a szerb orientáció gondo­lata, amely az összes utódállamok orientációi között ránk nézve a legelőnyösebb. A Reggel értesülése szerint a kormányzó beszédének fontosságát előre tudták, s lép­és­t a jugoszláv követség egyik­ tisztviselője szin­tén leutazott Mohácsra, hogy meghallgassa a beszédet.___________ fi taniték Smu’­resszusa Brassón BR­ASSÓ. (A Brassói Lapok tudósí­tójá­tól...) Az erdélyi kütömfi tanít­óik nyolcadik ko­n­gresszusa tegnap kezdődött tmleg­ Brassóban a Sag'una-g'i'miniáíziu'­ disz­lérmében. A kon­gresszus első ülés­én Petro­vics közoktatás­­ügyi Miniszter ,is jeen veiltt akit a ko­ngresz­­szus elnöke, Soltéi Meleg szavakkal üdvö­zölt. Az üdvözlés ullánn Petrovics miniszter szó­lalt feli aki üdvözölte a kongrtepizzust s han­goztatta!. hogy az erdélyi tani­tónak a sorra! •ma egészen mlá­­mint volt a Magyar éra alatt Akkor a romján kapura a szolmján nyelv lelkét is fenn ke­lll tartania­, máig lm­a csak a rom­án kultúráért kel'! k­üzdelmfét olytat­­nia s ennyivel könnyebb a helyzseid. Ma könnyen Imldgkapja az erdélyi tanító az ösz­­szeköttetést a rigatt felél.­­ A tantók panaszaira téve ezután k.. hangoztatja, hogy a tanítóknak az a pana­szai, hogy túl vannak a terhelvte munkáival­, nemi helytálló. Az' efmibter azért teremtőrlöt­t, hogy c'ol­gtozzék s hb­bs az az embler, aki ere­jén felül volna képes dobozni. Kétféle ettis*­iber van: a Mlunkláj, és a imulatesi. A munkás ember asz­­álleími javára van, máig­ a Mlufate is gyengíti az lállalmlott — Aimli a fizetést illeti, ő Miaga is hie’láltja,­ hogy az kevés. Pomiánia azonban — mondotta — igen gazdag ország, de nagyon szegény állam. Eziut­áni Miéig a tahitoknak egyéb­ köteles­ságiért vol­tf e­zért üdvözli újból a kongresszust s erőteljes imarakiá­lkodássír­a hívja fel a tanitői­­slá­got. Neguti, Sagiuna-liceuMbteli ,támlái" fetisztá­­lalá­sa után Ghidionepou, a kollozsi v­á­rk­­egye­­lemi tanára tartott ezután felolvaslá­st a csa­ládi és az, iskola viszonyaimért. Dél­ut­án két órakor a Transyl­vánia-ét­te­rémben közebedi volt, am­­elyen Castisan a kis­látyra és a Mi'hi­szterie Mondott pohár­­köszöntöt. ' A kebgl­testsízhsl aím­elynek cepja az erdé­lyi tanítójáig helyzselédlek' Megjavítása­ mlég hétfőn és keddien tart. flesxzvBRcmnsaB&rsscaassm­usiBnnne'SN a i-563 a i Szent Warwfszig?!t­ s SzanaifeiK», Budapest,­­ Magyarország legmodernebb belgyógyá­­ti szati­diatás és fizikotherápiás gyógyintézete. Szanatóriumi szobák fürdőkkel, napi öt- S»­szeri étkezéssel 280 CCO-- koronától. :­­: n I Klinikai osztályon teljes ellátás fürdőkkel 170.000 k­­­m m

Next