Brassói Lapok, 1932. november (38. évfolyam, 251-274. szám)
1932-11-02 / 251. szám
r 2. Lengyelország az orosz-román megnemtámadási szerződésben nem vállalja a közvetítő szerepét, Vajdát igazolják az események — Titulescu mégis kénytelen felvenni Litvinovval a közvetlen tárgyalásokat — Maniu köszönetet mondott a sajtónak Bukarest, október 5. A kulisszák mögött készülő nagy eseményekről lassanként lehull a lepel. Bukarestben már nyíltan beszélnek és írnak arról hogy a román—orosz megnemtámadási szerződésen kívül az utóbbi napok izgalmait a dinasztia ügye robbantotta ki. Az uralkodó is azt az álláspontot foglalta el, hogy Elena hercegnő ügyét rendezni kel talán azért is, mert még koronázása úgy bel-, mint külpolitikai szempontból aktuálissá vált. Viszont a koronázás nem rendezhető meg, amíg a volt s esetleg jövendőbeli királyné ügye el nem intéződik. Politikai körökben, sőt a közvélemény nagy része előtt is régen nyílt titok, hogy ezen ügy rendezését Maniu már régen sürgeti, sőt emiatt húzódott vissza an- antik idején. Ez volt a legsúlyosabb a kikötések között, amelyekkel Maniu hajlandó a kormányalakításra vállalkozni. Amikor Maniu megalakította kormányát, mindenki azt kérdezte magában, hogy Maniu elállott ezen feltételétől? Az események arra mutatnak, hogy nem. Mint már hírt adtunk róla,koronatanács összehívása van készülőben és a legnagyobb valószínűség szerint Maniu a legrövidebb időn belül keresztülviszi a koronatanács egybehívását. Nyilatkozat, mely még sűrűbbé teszi a homályt Már a múlt héten híre járt, hogy Maniu nyilatkozatot ad a sajtónak, amelyben mindent megmagyaráz. _ A nyilatkozat szombaton a késő esti órákban meg is történt, de a következő misztikus formában: — Legnagyobb sajnálatomra még mindig nem mondhatok semmi közelebbit az áraknak az utolsó napok eseményeiről, mert azok még nem érkeztek el végleges megoldásukhoz. Remélem azonban, hogy 68 órán belül olyan felvilágosításokkal szolgálhatok, amelyek — a megoldás szempontjából — mindenkit kielégítenek. Ezután pedig az a páratlanul érdekes dolog történt, hogy Maniu megköszönte az újságíróknak, hogy a nagy állami kérdésben hazafias magatartást tanúsítottak. Valószínűleg azt értette ez alatt, hogy a kellő diszkrécióval kezelték a kényes ügyet. Erre az újságírók — jutalmul — azt kérték, hogy a legutóbbi minisztertanács után kiadott nyilatkozat túlságosan „diplomatikus“ mondataira adjon kellő magyarázatot. „Ha Vajda nem bukik, már kész lenne a szerződés.“ Maniu erre részletesebb magyarázatot adott az orosz kérdésben. A minisztertanács elfogadta Titulescu álláspontját, amely e pillanatban (!) tökéletesen azonos Vajda eredeti álláspontjával. A szovjettel folytatjuk a közvetlen tárgyalásokat, valószínűleg Cădere útján és a régi szempontok alapján. De nincs kizárva az sem, hogy a tanácskozásokon részt vesz a kormány két-három tagja is. Bukarestben most már kiderült az is, hogy milyen állapotban maradtak félbe a Căderea Litvinov tárgyalások. Az oroszok utolsó szava az volt, hogy nem gondolnak Besszarábia fegyverrel való viszszaszerzésére, de nem hajlandók jogilag megerősíteni Besszarábia Romániához tartozását. A szerződést már-már megkötötték, mikor Titulescu elhajította „bombáját". Hir szerint az új tárgyalások is ezen az alapon indulnak meg. Románia azzal biztosítja magát, hogy leszögezi a paktumban, miszerint a maga részéről Besszarábia kérdését véglegesen elintézettnek tekinti. Litvinov november 6. és 10. között tér vissza Genfbe és ekkor kezdődnek meg az új tárgyalások. A Tass szovjetügynökség tegnap nyilatkozatot közölt, amely kimondja, hogy a paktum már létrejött volna, ha Vajda meg nem bukik. Különben a szovjet kész folytatni a tárgyalásokat, de az eddigi megbeszélések alapján. Barátságtalan válasz egy barátságos átiratra. Most már kétségtelen, hogy Titulescu „puhul“. Nemcsak Maniu, hanem a külföld nyomása alatt is. A román—orosz szerződés nemzetközi problémává nőtte ki magát. Titulescu már abban sem bízhat, hogy Franciaországban az a jobboldal kerül kormányra, amelynek a szekerét szeretné tolni. A francia kamara a napokban olyan szavazataránnyal fejezte ki bizalmát Herriot iránt, hogy ilyesmiről szó sem lehet. Azonfelül vasárnap olyan lépés történt, amely megdöbbentette az egész román politikai életet. Titulescu ugyanis— mint most kiderült — eskütétele után barátságos átiratban kérte a lengyel okrmány támogatását a szovjettel folytatandó ..tárgyalásoknál. Erre Szembeok gróf bukaresti lengyel követ a következő válszjegyzéket nyújtotta át: 1. A lengyel kormány köteles a szovjettel kötött paktumot a parlamentnek ratifikálás végett bemutatni s a ratifikálás kétségtelenül meg is történik. 2. Lengyelország, mint Franciaország is, minden erejével támogatta a tárgyalásokat s nem tehet róla, hogy azok még nem sikerültek. 3. Románia speciális feltételeket szabott és olyan pontokat forszírozott, amelyek nem képezhetik a megnemtámadási szerződés tárgyát. Ezért Lengyelország nem avatkozhatik bele a további tárgyalások menetébe. A határozott hangú jegyzék szinte vádolja Romániát a tárgyalások megszakításáért és bejelenti, hogy Lengyelország hátat fordít Romániának. Kétség sem fér hozzá, hogy mindez francia utasításra történik s Románia most már vagy megköti a szerződést, vagy egyedül és védtelenül marad a szovjettel szemben. rnr L. fr Mv. , II/ / Főszerkesztő Szele Béla dr. Szerda 1932. évi november 2 sarasa XXXVIII. évfolyam 251. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Belföldre Savónként 60 lej, postai szétküldéssel; Brassóban és mindazon helységekben, ahol a kiharlás nem posta utján türténik, a kihordanak a kézbesítési dij külön megfizetendő. Ez a kézbesítési dij havonként 9 lej. — Külföldre negyedévre 500 lej, félévre 600 lej, egész évre 1200 lej. Magyarországra negyedévre 12 pengő, félévre 24 pengő, egész évre 40 pengő. — Az előfizetési díj átutalható postautalványon vagy fizethető nyugta ellenében a lap utolsó oldalán felsorolt pénzbeszedő megbízottaink kezeihez. Magyarországon postatakarékpénztári számlánk száma 12,174. HIRDETÉSEK díja 6 lej, szövegoldalon elhelyezne 8 lej négyzetcentiméterenként Hirdetési díjak előre fizetendők Németország vissza akarja hívni Vilmost Rendszeres munka folyik a császárság visszaállítása érdekében . , . . . Berlin, október 11. A Papen-rezsim rendszeresen folytatja munkáját a birodalom egységesítése, Poroszország önállóságának teljes megszüntetése és végül a császárság visszaállítása irányában. Papén és Schleicher kezét gyanítják a volt katonatisztek monarchista megmozdulásában is. A volt tisztek egyesülete felhívást intézett tagjaihoz, amelyben felhívja őket, hogy „küzdjenek azon igazságtalanság jóvátételéért, amely a császárt és az uralkodó család tagjait érte. A királypártiaknak kitartóan kell küzdeni az alkotmánysértés ellen,amelyet a versaillesi szerződés hozott.“ A szövetség követeli a békeszerződés 227. és 211. szakaszainak törlését, amelyek „császárunk, 11. Vilmos becsületét sértik meg.“ Vajúdik a görög kormányválság Athén, október • Vasárnap délután Zaimis köztársasági elnök részvételével a politikai pártok vezérei megbeszélésre épültek össze és azt a határozatot hozták, hogy az ellenzéki pártok bevonásával alakítanak kormányt Tzaldaris néppárti vezér elnöklete alatt. Ennek a határozatnak súlya alatt Venizelosz, akit az új görög kormány megalakításával bíztak meg, megbízatását már vissza is adta. A Tzaldaris-féle kabinetalakítás azonban még nem jelenti a görög kormányválság megszűnését. Addig ugyanis, amíg Papanasztaziu a román fővárosból vissza nem tér, a kibontakozásra nincsen sok remény. Papanasztaziut már vissza is hívták Bukarestből a megérkezése után újból tanácskozások indulnak meg az új kormány megalakítására. Itt említjük meg, hogy a görög parlament 8 hónapig nem tart üléseket. Egyes szám ára : 3 lej Magyarországon 20 fillér „ Nincs még veszve — Románia Lengyelország válaszjegyzéke válaszút elé állította Romániát. A „megbízható“ szomszéd, akit idáig csak egy paraszthajszál választott el attól, hogy a maga börte féltésében a kisantanthoz csatlakozzék, legkritikusabb pillanatban megtagadta és cserbenhagyta Romániát. A diplomácia történetében szokatlan ridegséggel, fölényességgel és leckéztető gúnnyal hozza a „szövetséges“ Románia tudomására, hogy az orosz-lengyel megnemtámadási szerződés parlamenti ratifikálását nem hajlandó függőben tartani a román-orosz megálla-íodás létesüléséig, s egyben minden felelősséget is elhárít magától, ha Romániának nem sikerülne hasonló önbiztosító szerződést kötnie Moszkvával. A lengyel kormánynak ez az üzenete — egy kis hadüzenet is egyúttal a béke ostyájában — méltán döbbentette meg és kavarta fel a román kormányt és közéletet. Nem csodálnék, ha e válasz jegyzék «♦őzetes. tudatában, a körülmények sorsdöntő súlyának és súlyosságának hatása alatt és nem más, akár alkotmányjogi és dinasztikus okból, történtek volna « titokzatos tárgyalások és tanácskozások ■— Lengyelország magatartása mögött nyilván apokalitikus jellegű külpolikai képződmények és következmények rajzolódnak a horizontra, amik a megtepetés és tanácstalanság izgalmában méltán foglalkoztatnak nálunk minisztertanácsot, sőt koronatanácsot is. Ez az ügy — a lengyel-orosz probléma. — Románia szánjára a legfatálisabb válság mindazok közt, melyeket az impérium megteremtése óta akár itthon, akár külföldi vonatkozásban átélt. Nem változtat a helyzet súlyosságán, hogy Titulescut — a kanapét —, aki ismeretes reuteri nyilatkozatában a Kellog- Briand-paktum vesszőparipáján elbizakodott ugrásokat és ugratásokat végzett, ki lehet pakolni, a személyek itt már nagyon szűkkörű és jelentéktelen szerepet játszanak. Most már azzal sem lehetne az események félelmesen görgő lavináit feltartani, ha Vajda igazsága és erkölcse százszázalékos elégtételben és méltánylásban részesülne. Ma már Romániának nemcsak Lengyelországgal, s nemcsak a szovjettel, de ami a legkínosabb, Franciaországgal is majdnem jóvátehetetlen diferenciája támadt. Herriot-on keresztül, akit Titulescu politikája a legbántóbban dezavuált, nagy diplomatánk itthoni győzelmével és nyeregbejutásával, a francia külpolitika van mélyen kompromittálva és megkárosítva. A francia büszkeség, elsősorban pedig a francia érdek nehezen bocsátja meg az efféle bántalmat s egészen világos, hogy Lengyelország válaszjegyzékét Romániának Párisban a Quai d‘Orsayn diktálták. Az is érthetetlenül érthető most már, miért hangsúlyozta Titulescu maga egy útszélre dobott nyilatkozatban s Maniu miniszterelnök a sajtónak adott nyilatkozatában, hogy Románia közvetlenül tárgyal a szovjettel; persze hogy közvetlenül, mikor a közvetítők egy ilyen hangú és tartalmú válaszjegyzékkel, mint aminő a lengyel kormányé, felmondják a szolgálatot. És mégis Lengyelország cserbenhagy, háttá Romániát és egészen biztos, hogy adott kritikus pillanatban a cseh és szerb „szövetséges“-ek is meg fogják indokolni a válaszjegyzéküket, de a román állam lesz olyan erős, hogy barátaitól elhagyatva is meg tudjon állni a lábán“. Az egyetlen feltétele ennek: rendet, igazságot, békét és jóllétet teremtni az országban. Ezek nélkül a legnagyobb hatalmasságok sem háríthatják el felőle a veszedelmet."