Brassói Lapok, 1933. szeptember (39. évfolyam, 198-223. szám)
1933-09-01 / 198. szám
2. oldal ellen, „a falu és a város szanálásának frontja“ a konverzió kiterjesztése mellett fogalt állást, egyaránt ostorozván a kormányt. A Sfatul Negustoresc gyűlésén a kontingentálás szerencsétlen, fojtogató rendszere ellen háborogtak. A vámexpeditorok speciális méltatlanságok miatt tiltakoztak (melyik rétegnek nincsenek ilyen speciális méltánytalanságai?), a kereskedők és iparosok egyesületének gyűlése.. a kikötői szállítómunkások kongresszusa... a bukaresti ipari munkások gyűlése... szóval minden elképzelhető gyűlés és kongresszus és értekezlet, betiltva vagy engedélyezve, a kormány ellen kelt ki. örvendetes dolognak tehát azt, hogy a kormányt utód hiányában rendkívül nehéz a hatalomtól megfosztani, semmiesetre sem lehet tekinteni. AZ ADÓINKVIZÍCIÓ amely a pénzügyminiszter rendeletének következtében az utóbbi hetekben szörnyű magaslatokig ért el, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kormány maradék népszerűségét is elveszítse. Az adózó polgárok a közel napokban szintén tiltakozó gyűlésre készülnek ama behajtási rendszer ellen, amely (mint Szatmáron is történt) már nemcsak a vagyont, hanem magát az adózót is lefoglalja és amely (a mint Désen történt) 4000 lej adóhátralék ellenében 200 ezer lej értékű árut foglalt le. VAJDA DÖNTŐ KIHALLGATÁSA A KIRÁLYNÁL Vajda miniszterelnök egészségi állapota egyébként már teljesen jóra fordult, ugyannyira, hogy a kormányfő néhány napon belül, mégpedig vlószínűleg a jövő hét elején kihallgatáson jelenhetik meg Szinajában a király előtt. A bukaresti közvélemény, amely a liberálisok egyenetlenkedése ellenére is bizakodik abban, hogy a kormány távozni fog, feszült érdeklődéssel néz az audiencia elé, amelytől sorsdöntő jelentőségű eseményeket vár. Nehogy valaki komolyan vegye a leszerelést Brüsszel, ■augusztus 31. A lefegyverzési remények élénk cáfolatául most a belga kormány is bejelentette, hogy a világháborúban a németek 42 centiméteres óriáságyúival rommá lőtt Lüttich és Namur erődítményeket rövidesen újjáépítik s azon kívül nagy földterületek kisajátítása után kiszélesítik az erődítmények övét. A tótok kilencnyelvű röpirattal jelentkeznek Prága, augusztus 31. A Slovak, a tót néppárt lapja arról számol be, hogy a tótok legközelebb kilencnyelvű röpiratot intéznek a világ öszszes népeihez és államaihoz. Ebben a röpiratban a tótok azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy Csehszlovákiában, különösen sajtó viszonyok terén, milyen lehetetlen helyzetben vannak a kisebbségek és természetesen elsősorban a tótok. Zsevnetiszok rendezték a jugoszláviai cigányvérengzést Belgrád, augusztus 31. A jugoszláviai Varvarin faluban, — mint megírtuk, — véres összetűzés játszódott le a vásárosok és a cigányok között, amelynek során két embert kövekkel agyonvertek. Az összetűzésre az szolgáltatott okot, hogy egy legény az egyik cigányasszony társaságában lévő leánykában nővére elrabolt gyermekére ismert, mire a felbőszült tömeg a cigányaszszonyra vetette magát és agyonütötte. Most kiderült, hogy az egész összetűzést a zsebmetszők rendezték hogy a felbolygatott tömegben és a fejetlen zűrzavar közepette annál zavartalanabbul lopkodhassanak. Az a legény, aki a kisleányban az „elrabolt gyermeket“ felismerte, nyilvánvalóan a zsebpetszőkhöz tartozott, mert eltűnt a faluból. Az összetűzés után több falusi jelentkezett a csendőrségen, ahol előadták, hogy ismeretlen tettesek a sokadalomban zsebórákat, láncokat és pénzt loptak tőlük. A csendőrség bevezette a nyomozást, amelynek során már eddig 45 letartóztatás történt . fi. 1933 szeptember 1 A nagyhatalmak hallani sem akarnak arról, hogy Ausztria bevezesse az általános hadkötelezettséget Klagenfurtban bomba robbant Fey miniszter szállása előtt A Liberté az osztrák hitleristák győzelmét jósolja Bécs, augusztus 31. Minden napnak megvan a maga izgalma. A politika mai napjának beszédtárgya Vaugoin tegnapi nyilatkozata. A B. L. részletesen beszámolt arról, hogy az osztrák hadügyminiszter egy zászlószentelési ünnepségen felszólalt és kifejtette, hogy az általános védkötelezettséget Ausztriában ismét életbe akarja léptetni. Ez a beszéd Nyugaton nagy visszhangot keltett. Párisban az osztrák hadügyminiszter beszédét nem tekintik egyébnek, mint ártatlan kísérletnek. Vauguin e beszéd hatása nyomán ki akarja próbálni, hogy a nagyhatalmak mit szólanak Ausztria fegyverkezési tervéhez. A párisi sajtó sietve leszögzi, hogy az általános védkötelezettség tervéhez a nyugati nagyhatalmak beleegyezésüket semmiesetre sem adhatják. Londont is meglepte ez a merész terv. Az angol sajtó szerint szó sem lehet arról, hogy a nagyhatalmak némán eltűrjék, hogy Ausztria ismét bevezesse az általános hadkötelezettséget. A nagyhatalmak, — mondja az angol sajtó, — mindössze ahhoz adhatnak engedelmet, hogy a zavaros állapotokra való tekintettel megengedik Ausztriának, hogy a karhatalmát egy évi időtartamra valamenynyire felemelje. Erre — mondják a lapok, — volt már eset. Ilyen engedelmet adott a Népszövetség Németországnak a Kapp-puccs idején és ezen az alapon emelték fel annak idején a karhatalom létszámát a Saar-vidéken is. Egyébről és többről a hatalmak hallani sem akarnak. A terv Németországot is megdöbbentette, de a német sajtó, — úgy látszik, felsőbb parancsra, — egyelőre nem foglalkozik Vaugdus tervével. Berlin addig, amíg a kérdésben Paris és London hivatalosan nem nyilatkoztak, nem akar állást foglalni. Mindenesetre annyi máris kiszivárgott, hogy abban az esetben, ha semleges jóindulattal a nyugati hatalmak eltűrnek, hogy Ausztria a maga véderejét, vagy karhatalmát megnövelje, Németország azonnal feljelenti Ausztriát a Népszövetségnél. Ebben a feljelentésben Németország majd arra az álláspontra helyezkedik, hogy Ausztria túllépte a békeszerződések katonai rendelkezését és bejelenti, hogy amennyiben Ausztriának szabad nagyobb katonaságot is tartani, úgy Németország is megköveteli, hogy a Népszövetség szemet hunyjon a német fegyverkezéseket illetőleg is. A helyzet tehát egyelőre nem kritikus. A hatalmak készenlétben állanak és a további lépéseket várják. Egy bizonyos: semmiesetre sem kap engedelmet az általános védkötelezettség bevezetésére Ausztria, mert ez a kivétel azt jelentené, hogy a nagyhatalmak tudtával és beleegyezésével áthágta Ausztria a páriskörnyéki békeszerződéseket. Ebben a revíziós jelszavakkal terhes időkben egy ilyen engedelem beláthatatlan következményekkel járna. ISMÉT MERÉNYLETET KÖVETTEK EL FEY BIZTONSÁGI MINISZTER ELLEN Ausztria az általános védkötelezettség iránti kívánságát azzal indokolja, hogy a nemzetiszocialista terror úgy a belföldön, mint a külföldön állandóan fokozódik és ezzel a terrorral szemben az osztrák karhatalom elégtelen. Ennek dokumentlására éppen kapóra jött az osztrák kormánynak az a merénylet, amelyet Fey biztonsági miniszter ellen az elmúlt éjszaka akartak elkövetni. A Delffuss-kormányhoz közelálló Oesterreichisches Abendblatt jelentése szerint Fey ellen szombaton éjszaka Klagenfurtban akartak merényletet elkövetni. Fey Klagenfurtban ellenőrző körúton volt szombaton. A miniszter az egyik Klagenfurti szállodában szállt meg és az éjszaka folyamán ablaka alatt pokolgép robbant. Első pillanatban azt hitték, hogy csak petárda robbant, amellyel Feyt meg akarták ijeszteni. Később kiderült azonban, hogy a robbanás, amely több ablakot bezúzott és a kövezetben is nagy tölcsért vájt, merénylők műve volt. PÁRIS AZ OSZTRÁK HITLERISTÁK GYŐZELMÉVEL SZÁMOL Nagyon érdekes és jellemző az a további telefonjelentés is, amely arról számol be, hogy a párisi nacionalista felfogású Liberté óva inti a francia kormányt attól hogy Ausztriának kölcsönt adjon. A lap szerint kétségen felül áll, hogy Bécsben a legrövidebb időn belül a nemzetiszocialisták győznek, uralomra jutnak és ebben az esetben az a pénz, amelyet most kölcsönképpen Ausztria rendelkezésére bocsátanak, teljesen elveszett. A lap szerint a jelenlegi uralom mellett már alig áll valaki és Dollfuss és néhány híve makacsságán múlik, hogy a nemzetiszocialisták még mindig nem kerültek hatalomra. A lap Olaszországot is erősen támadja azért, mert éppen Itália volt az, amely nem is olyan régen ellentállott annak, hogy Franciaország Ausztriát politikailag megsegítse. Ma, — mondja tovább a lap, — éppen Olaszország az, amely a régi francia gondolatot felveti és megvalósítja, sőt még a pápát is arra ösztönzi, hogy politikáját ebben a szellemben folytassa. Ma már, — fejezi be cikkét a Liberté, — nyílt kérdés, hogy Olaszországnak egyáltalában sikerül-e Ausztriát Berlinnel szemben megvédeni. Mivel ilyen kétségesen állanak a dolgok, a Liberté cikke végén oda konkludál, hogy Franciaországnak semmi esetre sem szabad ráfizetni arra a nézői szerepre, amelyet Olaszország az osztrák kérdés végjelenetében neki juttatott. NÉMETORSZÁGNAK MÁR NEM KELLENEK KÜLFÖLDI KÖLCSÖNÖK Szenzációs még az a mai jelentésünk is, amely szerint Schacht, a német Birodalmi Bank kormányzója, az Allgemeine Handelsblad tudósítójának kijelentette volna, hogy Németországnak nem kellenek már a külföldi kölcsönök. Az ország, — mondotta Schacht, — nem kíván többé külföldi tőkesegítséget igénybe venni, hanem mindenkor, ha pénzre van szüksége, a belső segítség útját választja. Ugyanekkor Schacht az aranyalap kérdéséről is nyilatkozott és azt mondotta, hogy Németország e percben nincsen abban a helyzetben, hogy az aranyparitást feladja. A francia külügyminiszter valamennyi Ittszámomettel engedéyezhetőnek Jari Vauguin hadügyminiszter beszédével kapcsolatban ma megszólalt Paul Boncour francia külügyminiszter. Boncour szerint az osztrák haderő felemelésének kérdésében megegyezés nincs ugyan, de ő nem tartja kizártnak, hogy a nagyhatalmak megengedik Ausztriának, hogy haderejének tényleges létszámát felemelje. Ausztria ugyanis kisebb létszámú katonaságot tart, mint amennyit részére a Népszövetség megállapított. Ha tehát Ausztria akarja, felemelheti létszámát arra a maximális határra, amelyet a Népszövetség részére leszögzett. Ez a differencia — mondja a francia külügyminiszter — körülbelül nyolc-tízezer ember. A délutáni jelentéseink arról számolnak be, hogy a tiroli határ mentén tovább tartanak a garnizonok megerősítései. Egyre több és több katonaság érkezik, mert Ausztria úgy értesült, hogy a bajor határ mentén németországi betöréssel kell számolnia. A Heimwehr-segédrendőrségnek itt állomásozó egységeit is megerősítették. A Reichspost ma egyébként arról számol be, hogy az osztrák nemzetiszocialisták minden telefonbeszélgetést kihallgatnak. Nemcsak a kormány tagjainak telefonbeszélgetéseiről van tudomásuk, de azokat a jelentéktelenebb telefonbeszélgetéseket is ismerik az osztrák nemzetiszocialisták, amelyeket Fey biztonsági miniszter, aki e pillanatban az osztrák haderő parancsnoka is, folytat. A lehallgatott telefonbeszélgetéseket ezek a telefonkémek azonnal jelentik egyrészt az osztrák nemzetiszocialista mozgalom vezérkarának, másrészt pedig a németországi osztrák mozgalmi központnak STARHEMBERG OLASZORSZÁGBA REPÜLT Ma délután egyébként Starhemberg herceg, az osztrák Heimwehr főparancsnoka, az asperni repülőtérről Olaszországba repült. Hivatalosan azt állítják, hogy Starhemberg jelen akar lenni az osztrák Heimwehr ifjak olaszországi bucsúünnepségein, ezzel szemben osztrák politikusokhoz közel álló körök szerint Starhemberg olaszországi tartózkodása során találkozni fog Mussolinivel. Nincs kizárva, hogy ezt a találkozást a legnagyobb titokban tartják és annak részleteiről és eredményeiről a sajtóval mit sem közölnek. BeneStVany Tiulescu A jugoszláv sajtó feltűnő meleg hangon ír a kísánlant olaszországi orientációjáról Belgrád, augusztus 31. A jugoszláv sajtó hangjában érdekes változást lehet megállapítani. A jugoszláviai sajtó — mint ismeretes — a legszigorúbb diktatúra és cenzúra alatt áll és így, ha a sajtó valamit mégis meg mer írni, azt olybá kell tekinteni, mintha arra a kormánytól parancsot kapott volna. Éppen ezért különösen érdekes az, hogy a jugoszláviai sajtó néhány nap óta feltűnően meleghangú cikkeket ír Mussolini mellett. A lapoknak az a véleményük, hogy úgy Jugoszláviának, mint a kisántánt többi államainak is közeledni kell Mussolini felé. A kisántánt — mondják a lapok — Franciaország politikai barátja. Mivel már Franciaország sem ellenzi a Mussolini-politikát, semmi értelme annak, hogy a kisántánt államai mereven szemben álljanak Mussolinivel és az olasz külpolitikával. A jugoszláv lapokban ettől függetlenül első vita indult meg, hogy a kisántánt nevében ki vegye fel a tárgyalásokat Mussolinivel: Benes vagy Titulescu? A lapok legnagyobb része azon a véleményen van, hogy erre a szerepre Titulescu az alkalmasabb már csak azért is, mert a kis antantállamok közül egyedül Romániának van Olaszországgal barátsági szerződése. Ezek a sajtóhangok a végén oda konkludálnak, hogy Mussolini éppen olyan jól meg tudja védeni a kisantant érdekeit, mint Franciaország. Erre már bizonyságot is tett, amikor a négyhatalmi szerződésben megvédte a kisántant érdekeket. A jugoszláviai melegebb sajtóhangot az sem zavarja, hogy éppen ma érkezett meg Belgrádba annak a híre, hogy az oroszolasz megnemtámadási szerződést a közel napokban már aláírják.