Brassói Lapok, 1935. november (41. évfolyam, 251-275. szám)
1935-11-01 / 251. szám
?Ga any fíth Tudósa anyaegyetem Könyvtára # SUDAPEST XL. évfolyam Főszerkesztő: Szele Béla dr. Péntek 1935. évi november 1 25. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Belföld:«: havonként 66 lej, kézbesítéssel 74 lej, ugyanő? Brasovban 70 lej — Külföldre negyedévenként 300 lej Magyarországig: negyedévenként 12 pengő. — HIRDETÉSEK dija hirdetési oldalon 6 lej, páros (bal) szövegoldalon 3.50 lej, páratlan (jobb) sövegoldalon 6 lej négyzetcentiméterenként. Hirdetési díjak előre fizetendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brasov Str. Regele Carol 36-31. Telefonszámok: kiadóhivatal 82., szerkesztőség 83 A zsűhii és a koncentrációs tábor írta: Halász Sándor. Végy száz intellektuelt és kérdezzed meg tőlük: mit szólnak a gépekhez? Lehetőleg húsz százalék ügyvéd és orvos, húsz százalék mérnök és tanár legyen közöttük. De legyen bankigazgató, magasabb rangú tisztviselő, állami hivatalnok is a masszában. Az összetétel nagyon fontos. A jó heterogén massza elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy a sütet sikerüljön: ropogós legyen és foszlós, habkönnyű és emészthető. Aztán nyomassad ki a kérdőívet és küldjed szét. — Mi az ön véleménye: gazdaságilag helyes, okos és megengedhető-e, ha a kalapgyár új gépet vásárol, amely hatszor annyiba kerül, mint egy munkás évi bére, de tízszer annyit termel, mint amennyit hat munkás egy év alatt termelni tud. Nagyon érdekes kísérlet. Érdemes megcsinálni. A bécsi Gazdaságlélektani Kutatóállomás meg is csinálta. Mikor a válaszok befutottak, összeszámolta az eredményt A száz kérdezett orvos, ügyvéd, állami tisztviselő, mérnök és más intellektuel hetven százaléka a gép ellen nyilatkozott. Nem szabad gépekkel tetézni a válságot és mélyíteni a munkanélküliséget — mondotta a hetven százalék.2. Aztán kiment a másik kérdőív is. Ugyananynyi ügyvéd kapta és ugyanannyi bratokigazga-tó, mint az előbbit. A massza százszázalékosan egyezett. A kérdés szintén. A tűz, amely sütötte, ugyanolyan lánggal égett. A kemence melegtartási képességét szakszerűen megvizsgálták, mielőtt a tésztát bevetették. Most így szólott a kérdés: "— Kitaláltak egy önborotváló készüléket. Örökké tartó masina. A pengét sohasem kel kicserélni. A borotválkozás vele kényelem és öröm A pengét gyártó ipar tönkremegy bele. Az összes borbélyok kenyértelenekké lesznek általa. Mi a véleménye: szabad ezt az önborotváló gépet forgalomba hozni? Gazdaságilag helyes, okos és megengedhető-e, hogy egy ilyen gépezet emberek tíz- és százezreinek kenyérkereseti lehetőségét elvegye? Ez alkalommal a többség nem hetven, hanem hetvenkilenc százalékos volt. Hetvenkilenc százalék szavazott — a gép mellett, így indokolták: — Nem lehetünk géprombolók. A haladást megártani nem szabad. A technika fejlődésének gátat vetni embertelenség. Különben is a gazdasági válságnak és a munkanélküliségnek nem az a megoldási módja, hogy a gépeket halálra ítéljük. Tessék a megoldást más irányban kutatni. És most tedd meg megállapításaidat! Hirdess ítéletet! De ne légy nagy képű, sőt álszemérmes sem. Ne befolyásoljanak elveid, meggyőződésed és hited, politikai pártállásod és szentnek vallott világszemléleted. ,,Kapásból“ mérd össze az ellenpárttal a hetven százalék géprombolót, aki ellene van annak, hogy a könnyebb termelési lehetőség és a nagyobb haszonszerzési alkalom kedvéért feláldozzák a munkás kenyerét, ha arról van szó, hagy gép, amelyet fel akarnak állítani, nem az — övé. Ez a mérleg másik serpenyőjébe helyezted be a hetvenkilenc százalék gépimádót, aki híve, barátja és fanatikusa a haladásnak és újításnak még akkor is, ha ember tíz- és ember százezrek kény értelenek maradnak, ha az neki szükséges és az ő céljait, kényelmét és takarékosságát elősegítő önborotválkozókészletekről van szó. És ugyancsak „kapásból“ ítélkezz felettük. És egyben magad felett. A kalapgyári gép nem kell, az önborotválkozó igen. Az elbocsátott hat munkás fáj, de nem jajdulsz fel, ha a világegyetem sok százezer, talán sokmillió borbélya kenyértelén marad. Hol és merre itt az igazság? Nem is az ab- Színaja rácáfolt a bukaresti válsághírekre Scruialor szerint veszély fenyegeti a Tatarescu-Titulescu egyességet Lupu Szinajában hosszasan tárgyalt Gogával . A Lupta nem tartja kizártnak a november 14-iki pártgyűlések betiltását Vajda Sándor nem akar egyesülni a Goga-Cuza párttal Bukarest, október 7. A keddi izgalmak után Temesch szinajai nyilatkozata megnyugtatóan hatott a kormánypárt felé, bár egyes ellenzéki körökben e kijelentések dacára is kételkednnk abban, hogy a miniszterelnöknek sikerülni fog leküldetve az útjában álló nehézségeket. A kormány Szinajában tartózkodó tagjai egyébként Tutaresmi cáfolatát azzal egészítették ki, hogy a különvonaton tartott tanácskozások főirányán valamennyi miniszter szolid«*›ritást vállalt a minis«*«re?mntben hadfelszerelési program végrehajtása tekintetében. Ennek következtében szóba sem került a kormány átszervezésének lehetősége Hangoztatták továbbá, hogy Titorescu a legfőbb alkotmányos tényező teljes bizalmát élvezi s kész arra, hogy ezúttal is megkísérelje az útjában álló nehézségek elhárítását. Előző számunkban röviden jelentettük, hogy az uralkodó a szinajai Feles-kastélyban tartott ünnepség után félórás kihallgatáson fogadta a miniszterelnököt Újabb jelentések szerint az indiencia folyamán főképpen hadfelszerelési kérdések kerültek szóba. A dísz-ebéd végeztével egyébként az uralkodó Angelescu hadügyminiszterrel is hosszasan elbeszélgetett, valamint Lupu doktorral, aki tudvalevőleg a nemzeti parasztpárt képviseletében vett részt a névnapi ünnepségen. Politikai körökben rámutatnak arra, hogy ez ez első eset a november 14-iki gyűlés összehívása óta, amikor az uralkodó egy vezetőpolitikai személyiség útján érintkezésbe lép a nemzeti parasztpárttal. A fővárosi lapok úgy tudják, hogy a király szerdán újabb kihallgatáson fogadja Tatarescut, aki — amint már jelentettük — a kormány többi tagjaival együtt Szinajában mardt, hogy jelen legyen Visarion Puiu bukovinai érsek eskületételi ünnepségén. Az eskületételt amint fővárosi tudósítónk jelenti szerdán délben ment végbe a hagyományos keretek között. Az uralkodó a kormány jelenlétében átnyújtotta a pásztorbotot az új érseknek, akinek egyházi beiktatása vasárnap fog megtörténni a csernovici ortodox székesegyházban. Arról azonban, hogy a király újabb kihallgatáson fogadta volna a miniszterelnököt, ezideig nincs jelentésünk, szinajai táviratunk mindössze azt közli, hogy az eskületételi ünnepség végeztével a kormány tagjai megbeszélésre ültek össze a Palace szállóban. Az értekezletről hivatalos közleményt nem adtak ki. Miről túrával! Goga Lupával ? Szinajában nagy feltűnést keltett, hogy az ünnepségre szintén meghívott Goga a tegnapi nap folyamán hosszabb időt töltött lupu dr. társaságában. A két politikus együtt villásreggelizett a Palace szálló éttermében, délután pedig közös sétakirándulást tettek. Valószínűnek tartják, hogy a két vezető pártember tárgyalása a november 14-iki bukaresti gyűlésekre vonatkozott. Kétségtelen, hogy Lupu dr. érdekes értesülésekkel tér vissza Szinajából s tapasztalatait a máis ülésező elnöki tanáccsal föltétlenül közölni fogja. Egyes körökben nem látják kizártnak azt az eshetőséget sem, hogy a szinnyai események kihatásai módosítani fogják a belpolitikai helyzetet, illetve a nemzeti parasztpárt vezetőségének magatartását. AITULI*SCU.tJGY Az Adeverulban Scrutator azt az értesülését közli hogy Titulescu csak a jövő hét végén tér vissza az országba, miután a Népszövetség október 3-iki ülésén föltétlenül részt kell vennie. — Egyes politikai körökben — írja Scrutator — ezzel szemben azt állítják, hogy a külügyminiszter hazatérésének állandó halogatása azokban a nézeteltérésekben leli magyarázatát, amik közte és a kormány között eletkeztek bizonyos, napirenden levő kérdésekkel kapcsolatban. Hivatalos helyen természetesen sietnek megcáfolni ezt a beállítást és bizonyára némi joggal. Nem kevésbé igaz azonban az is, hogy a legutóbbi események olyan természetűek, hogy azok komolyan veszélyeztethetik a Tatarescu és Titulescu között egyes nagy külpolitikai problémák tekintetében fennálló egyességet. Az igazságot természetesen csak akkor tudjuk meg, ha Titulescu visszatér az országba. „INCULETZ ÚGY TESZ, MINTHA NEM TUDNA SEMMIRŐL" A helyzet nemzeti parasztpárti oldalon csaknem változatlan. Ezt mutatja Armand Calinescu volt alminiszter nyilat szolút, csak a relatív igazság, vájjon kinek a pártján áll? 4. A bölcs ítéletű Salamon király sem tudott volna ebben az esetben dönteni, mert külön nemű volt a múltban és különnemű még ma is a fájdalom. Másképpen fáj az én fejem és másképpen fáj a másé. Annak saját legfeljebb csak meghallom és szépleskű humanista vagyok, ha sajnálom. A magam fájdalmában azonban ordítok és átkozódom. És tiltakozom ellene és lázadozom. Ha az ember elérkezett volna már a kollektív érzések magasságába, az átfogó szemlélet régiójába, a tisztá rálátás bölcseségéig, csak akkor lehetne összemérni, szembeállítani és megítélni a hetven százalékot, amely forradalmat hirdet, mert „jön a kalapgyári gép!“ és a hetvenkilenc percentet, amely háborúért ordít. ..ha nem engedik hozzá az örökéletű borotváló masinát“. Szemünk látóköre szűk és annál keskenyebb területet fog be, minél inkább befelé és önös magunk valósága felé nézünk. Az ősember nem látott a parittyája tulajdonán túl, az ókor gyermeke csak a család, törzs, vagy nemzetség határkövéig merészkedett el, a középkor eszmélete sem ment túl a nemzeti és állami kollektivitás körén és csak a francia forradalom óta kaptunk határokat és régiókat átfogó szemléletet De hol tartunk még mindig az egyetemes, oszthatatlan és bonthatatlan emberiesség teljességének felismerésétől ? Még mindig csak ott állunk, hogy „akarom“, ha szükségem van rá és „megvetem“, ha nem látom a hasznát. Rég mindig addig jutottunk csak el, hogy az ő sebe seb, az enyém pokol, az ő élete a mindenség örökkévalóságában pont és rebbenésnyi lét az enyém maga a Világegyetem, amely addig értelmes, valóságos és szükséges Csoda, amíg benne élek, vagyok és borotválkozom, olcsón, fájdalommentesen, költségek nélkül és — örökké. 5. És mivel igy van és mivel minden vonalon és minden változatban mindig igy van, mivel a kollektív érzés még alig embrió bennünk és az életértelem magasabbrendűsége még talán meg sem fogant: hetven százalék az egyik vég létén és hetvenkilenc a másik póluson. A vége azután koncentrációs tábor és emigráció, fasizmus és bolsevizmus, tőke-utálat, vagy munkásgyűlölet, tőr, vagy bomba, háború vagy béke. Nem is lehet másképpen. Még mindig csak emberek vagyunk. Még mindig messze és felettünk, elérhetetlen dimenzióban és légies tisztultságban a méh, a termesz és a hangya. . - - - . .