Brassói Lapok, 1936. július (42. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-01 / 149. szám

1936 július 1 Megdöbbentő vizsgajelentés a Székelelyből Székelyfalon harminckilenc permek­ei huszonegy meg­­bakton, 0­­anniot „nevelemeztek ” Amikor a vizsgáztató nem érti a vizsgázó nyelvét Marosvásárhely, június 30. A marosmegyei Székelyfalu községben a működési engedély alapján működő reformá­tus felekezeti iskolában 39 gyermek állott vizsgára. A vizsgáltató bizottság a jelentkező tanu­lók közül hatot azon a címen nem engedett vizsgára hogy azok — névelemzésük tanú­sága szerint — nem magyarok, míg a meg­maradt 33 jelentkező közül 21 tanulót meg­buktatott. A szülők és az iskola tanítói azt nehezménye­zik, hogy a vizsgázók dolgozatait egy olyan háromtagú bizottság nézte át és osztályozta, amelynek tagjai közül kettő egyáltalában nem tud magyarul, míg a harmadik is csak alig egy néhány szót ért a kisebbségi iskola nyelvén. Ezzel szemben a törvény előírja, hogy a háromtagú bizottság tagjai közül leg­alább kettőnek az iskola nyelvét beszélnie kell, mert hiszen egy bizottság nem bírálhatja felül a dolgozatokat az esetben, ha a dolgoza­tok nyelvét nem is érti. A nagy százalékú bukás különösen azért sérelmes, mert ugyancsak a vonatkozó tör­vény rendelkezése szerint az a tanuló, aki egy osztályban kétszer egymásután megbukik, köteles a felekezeti iskolából az állami isko­lába átiratkozni. Véres utcai verekedés volt Manchesterben a fasiszták és az antifasiszták között London, június 30. Az angol fasiszta mozgalom vezére, Oswald Mosley, vasárnapra nagy fasisz­ta gyűlést hívott össze Manchesterbe. A gyűlést a város főterén, a városházával szemben levő épületben tartották. A gyűlés, ideje alatt az épület elé hatal­mas antifasiszta érzelmű tömeg gyűlt össze, amely először hangosan tüntetett, majd az épületből kiözönlő fasisztákat megtámadta. Véres utcai verekedés kez­dődött, amelyben a nagyobb tömegű an­tifasiszták győztek. Sikerült körülkerí­teniük magát Oswald Mosleyt is, akit csak a rendőrség gyors közbelépése mentett meg a súlyos bántalmazásoktól. Kihirdették Oroszországban az új családvédelmi törvényt Tilos a magzati hajtás és nem olyan könnyű ezután a válás Állami támogatást kapnak a sokgyermekes csa­ldok Moszkva, június 30. Annak idején részletesen ismertettük azt az oroszországi új törvényjavaslatot, amely a család védelme érdekében rész­ben a válás megnehezítését és a magzat­elhajtási szabadság korlátok közé való szorítását célozta. Közben a törvényjavas­latot, amely körül hatalmas társadalmi vita fejlődött ki, a kormány törvényerő­re emelte s hétfőn hivatalosan ki is hir­dette. A kihirdetéssel kapcsolatban érdekes megjegyeni, hogy bár a társadalmi vita során jelentős tömeg foglalt állást a ja­vaslat szigorúbb intézkedéseinek az eny­hítése mellett, a kormány mégis eredeti tervét vitte keresztül. A magzatelhajtást­­teljesen eltiltotta, illetve csak abban az egy esetben engedi meg, ha a szülők kö­zül valamelyik súlyos beteg, amit termé­szetesen hatósági orvosi bizonylattal kell igazolni, hogy a műtétet az állami kórhá­zakban elvégezzék. Az új törvény a házastársak elválását is nagyon megnehezíti, de igen nagy gon­dot fordít az anya- és csecsemővédelemre. A sokgyermekes családoknak állami tá­mogatást biztosít, az elvált anyának pedig magas tartásdíjat, amely bizonyos esetek­ben az elvált férj jövedelmének a felére rúg. 11 » SLI stoosevelt hatalmas beszédben tett hitet a demokrácia mellett pártja elnökjelölő nagygyűlésén Amerikának folytatnia kell a harcot a szabadságért, mert csak ez adhatja vissza a harcba már belefáradt népek reményét - A demokrácia eszméinek mindenütt érvényesülniük kell az életben Flladelfia, június 30. A demokrata párt nagy elnök­jelölő gyűlése befejezte tanácskozásait. Jelentet­tük már, hogy a kongresszus nagy több­séggel újra Rooserveltet jelölte elnöknek s ebből az alkalomból Roosevelt a több mint 100 ezer főre rugó tömeg előtt ismételten hitet tett a szabadságjogok feltétlen tisz­telete és demokratikus kormányzási for­ma mellett. Beszédében többek között azt is kije­lentette, hogy a szabadságjogok az anyagi lehetőségek igazságosabb elosztására is vonatkoznak. Az amerikai polgárok egyenlőek a választásokban, egyenl­őek­­nek kell lenniök tehát a gazdasági életben is. A továbbiakban úgy rajzolta meg az amerikai Egyesült Államokat, mint azt az országot, amely szigorúan ragaszkodik a szabadság eszméjéhez s féltékenyen őrkö­dik e fölött a vagyona fölött. Beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be a kong­resszuson résztvevő hatalmas tömeg nagy tetszésnyilvánítása közepette: — Bizonyos, hogy vannak más országok is, amelyeknek népei sokáig harcoltak a szabadságért, most­ azonban úgy tűnik fel, mintha belefáradtak volna ebbe a küzde­lembe. Ezeknek a népeknek csak a mi elért eredményeink adhatják vissza a re­ményt és a hitet. Látniok kell ezeknek a népeknek, hogy az Egyesült Államokban tovább folyik a nagy harc a szabadságért. Áll a harc különösen azért, hogy a de­mokrácia eszméi mindenütt érvényesülje­nek az életben. Harcolunk a fenséges és felbecsülhetetlen értékű demokratikus kormányzási formáért és pedig nemcsak a mi érdekünkben, hanem az egész világ javára. " s*«ísérli"' „ . . hogy, fogainak épsége milyen nagy mértékben be­folyásolja egészségi állapotát és közérzetét... ~ * ... és hogy, az ép fogak nem csak egészségét, hanem CSALÁDI BOLDOGSÁGÁT is biztosítják, akkor.. .fi­­okb­al nagyobb súlyt helyezne a helyes fogápolásra! Mindennapi, rendszeres fog­ápolás— különösen ODOL-fog­­péppel—nemcsak egészségünk védelmében, hanem környe­zetünkkel szemben is, első­rendű kötelességünk. AZ ÁPOLATLAN SZÁJ MEGZAVARJA A JÓHANGULATOT, közérzete rossz, testi és lelki egyensúlya megbomlik. Szájá­ban állandó erjedési folyamat van, a képződő savak észrevét­lenül megtámadják a fogzo­­máncot és fogakat megtámadó fogszut okoznak. Rossz szájszag lép fel, ami nemcsak az idegen emberekkel való társalgásban, hanem a legközelebbi hozzá­tartozóival való érintkezésben is zavarja. Általános kellemetlen közérzet ép fel. F­O­G­P­É­P CSAKIS ,,ODOr"-FOGPÉPPEL VALÓ MINDENNAPI FOGÁPOLÁS AKADÁLYOZZA MEG A ROSSZ SZÁJSZAGOT. TISZTÍTJA ÉS ÉPEN TARTJA FOGAIT. Hivatalos megállapít­ás szerint A gyenge talpfákon meglazult a sín és ez okozta a tusnádi vasúti szerencsétlenséget A disznók élve maradtak, a kisérő szörnyei Halt Tusnád, június 30. Röviden jelentettük már, hogy Tus­nád és Csikverebes között vasúti sze­rencsétlenség történt, amelynek négy halálos áldozata van. A B. L. sepsiszentgyörgyi tudósítója a segélyvonatot követő személyvonattal a helyszínére utazott és megállapította, hogy a szerencsétlenséget az okozta, hogy a mozdony kiugrott a sínekről és maga után rántotta a tizenhat kocsiból álló tehervonatot. A tizenhat kocsiból álló tehervonat egyetlen kocsija sem maradt a síneken. A mozdony után kö­vetkező teherkocsi derékszögben csapó­dott ki a sínekből és a lendület erejével valósággal kettétörte a kocsi allvázát. A bekövetkezett ütődési erő a karvastag­­ságú acélvázakat darabokra törte és föld felé lógó fejjel, természetellenes tar­tásban, leszakított végtagokkal itt talál­ták meg az első áldozatot: Chiiidea Ja­kab vasúti fékezőt. A harmadik teherkocsit húsz méter­nyire dobta a töltésről az ütődés. Mintha egy óriási ököl ellenállhatatlan erővel nehezedett volna a kocsi tetejére, úgy lapult össze az acélváz. A kocsi alatt földbetemetett arccal még két halott fekszik. Az egyik Tamás István 50 éves ötgyermekes vonatvezető és Márton Im­re fiatal házas vasúti fékező. Egyelőre nem tudják megállapítani, hogy melyik Tamás és melyik Márton. A leszakított, kificamított, torzösszevisszaságban ösz­­szekeveredett végtagok között nehéz rendet teremteni. Végre az egyik vas­utas megállapítja, hogy a „csizmás az Tamás bácsi volt. Márton cipőt viselt*^ A negyedik halott a mezőn fekszik. Ez a disznókat szállító egyik teherkocsi kísérője volt. Csodálatos módon a disz­nóknak semmi bajuk sem történt, de a kísérő szörnyethalt. Egyelőre a nevét nem tudják megállapítani, csak annyit hogy Danila a keresztneve, Ploesti kör­nyékén lakik és idős ember létére abból élt, hogy disznókat kísért tehervonato­­kon. A vonatkísérő személyzet közül azok akik az ütődés pillanatában kiestek a kocsiból és a retre kifordultak, kisebb sérüléseket szenvedtek mindössze. A mozdonyvezető és sűtő vallomása, valamint a hivatalos vizsgálat megálla­pítása szerint a következőképpen tör­tént a szerencsétlenség: A tehervonat a megengedett 25 kilo­méteres sebességgel haladt. Mintegy 800 méternyire Tusnád állomás előtt a moz­donyvezető észrevette, hogy a gép kiug­rott a sínekről és a töltést szétvágva to­vábbhalad. Azonnal fékezett, de már ké­ső volt. A mozdony a lágy talajon meg­állóit és a hirtelen megtorpanástól a kocsik egymásnak ütköztek. Az össze­ütközés ereje valósággal szétforgácsolta a tizenhat kocsiból álló szerelvényt. A vasúti bizottság nevében Voicu mérnök a következőket mondja: — A talpfák gyengesége folytán meg­lazult a sín és ez okozta a szerencsét­lenséget. A bizottság egyhangúan azon a véle­ményen van, hogy a szerencsétlenségért senkit sem terhel a felelősség. 3 oldal

Next