Brassói Lapok, 1937. augusztus (43. évfolyam, 153-178. szám)
1937-08-01 / 153. szám
4. oldalm I KÉTÓRÁS A Mit mond a kisebbségi kérdésről, az egyetlen kisebbségi kulturszemle káfi nyitója ? . . . Brasov—Brassó, julius 30. A hangulatos könyvtárszobában négyen ülnek. Három erdélyi író és a budapesti vendég, Csuka Zoltán író, a „Láthatár" című kisebbségi kulturszemle főszerkesztője. Egy Írógép is kopog. A hangulat nehéz. Hát, persze . . . Beszélgetés készül a nyilvánosság számára. A nyilvánosság pedig, itt is, ott is, nehéz anyag. Sok a kockázat. Alatt lehet és amit szabad . . . Barangolunk a szempontok és meggondolások útvesztőiben. Néha megáll az Írógép. Azután átütik a sorokat a betűk. Mennyi . . . Hát bizony nehéz, nagyon nehéz. NEGYVENMILLIÓ EMBER ÉLETE Persze, nem akarjuk megoldani a kisebbségi kérdést . . . Csak négy ember tájékozódik egy ötödik magatartása felől. Az ötödik Csuka Zoltán. Finom, csendes, szemüveges ember az egykori jugoszláviai magyar költő, aki öt éve áll annak a kisebbségi magyar kultúrszemlének az élén, amely azért alakult, hogy közelebb hozza négy ország magyarságát egymáshoz. Kissé túl csendes is ez a Csuka Zoltán. Szinte azt hisszük, hogy ez már nem a költő zárkózottsága és az író spleenje, hanem a lélek meghasonultsága. Folyik a vita. Azután végre egy kérdés, amelyet leírhatunk: "— Lehet-e remény az erdélyi magyarság fennmaradására? Láttunk már a történelem során kisebbségi nemzettesteket, amelyek elpusztultak. Hogyan ítéli meg ezt a kérdést? Meggondol minden szót. Persze, a szempontok .. . — A kisebbségi életsors ma nem különlegesen a kisebbségi magyar nemzettestek osztályrésze, hanem Európában negyvenmillió ember élete. Ez a negyvenmillió ember hisz a fennmaradásában és csak természetes, hogy a továbbélés lehetőségében a magyar nemzettömböknek is hinniök kell. Még akkor is, ha a múlt a felmorzsolódás példáival szolgál s akkor is, ha a mai Európa egyre mélyülő szakadékai mind súlyosabb nehézségek elé állítják a kisebbségeket. A kisebbségtudomány terén ma már Európában egész sereg kitűnő agyú és szivü ember végez hasznos munkát s mi, Írók, akik mindig békés megoldásokban hiszünk, elsősorban hiszünk abban, hogy a kisebbségek ma még oly bonyolult és súlyos problémáját emberi megértéssel meg lehet oldani. hoz azonban, hogy az Íróknak ilyen becsületes tervei megvalósulhassanak, kedvező külpolitikai konstellációra is van szükség; ilyen pillanatnyi kedvező konstelláció volt a délszláv irodalmi est megrendezésének időpontja. „SÚLYOS ANYAGI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDÜNK" — Megvan-e a „Láthatárának az anyagi alapja ahhoz, hogy feladatát betölthesse? — Sajnos, a „Láthatár" ma sem töltheti be maradéktalanul a feladatát, mert megindulása óta súlyos anyagi nehézségekkel kell küzdenie. Elsősorban egy olyan közvéleményt kell kialakítania, amely nemcsak szólamokban és felületében, hanem bensőségesen is reálisan igyekszik a kisebbségi magyar nemzetrészek kulturális kérdéseiben tájékozódni. Ma már több napilap és folyóirat ismerte fel Magyarországon ennek fontosságát s igyekszik ezt a közvéleményt megteremteni s főleg a fiatalságnál szép sikereket is lehet elérni. Sajnos, középosztályunk zöme még nem érkezett el ehhez a felismeréshez olyan mértékben, hogy egy ilyen természetű folyóirat anyagi gondok nélkül fenntarthassa magát. Ezért van az, hogy a ma ötödik évfolyamában megjelenő „Láthatár" kicsiny füzetként indult, közben majdnem egy teljes évig szünetelt és csak a legnagyobb erőfeszítések áráa érkezett el mai, még egyáltalában nem, végleges és kifejlett formájához. A legutóbbi esztendő azonban azt bizonyította, hogy ha kitartunk és hiszünk feladatunkban, ezeket a gyermekbetegségeket le tudjuk küzdeni. Már két óra eltelt. Az írógép sokszor megállt. Még egy kérdés ... De nem. Elsiklunk felette. Ezt a választ kapom: — A Láthatár kisebbségi kulturszemle és mint ilyen, természetesen csak addig érintheti a nemzetpolitikai és szociális kérdéseket, amíg azok szorosan összefüggnek a kulturális kérdésekkel. Ezeknek a kérdéseknek a tárgyalása egy nemzetpolitikai szemlének a feladata és semmi esetre sem a „Láthatár". A magyarság még nem végzett az égető kérdésekkel, mi, sajnos, igen. Az áthúzott szavakban benne van a mai európai lélek kin- és semmi esetre sem a „Láthatár“-é. Ruffy Péter NEGYVENMILLIÓ EMBER SORSA VISA CSUKA a budapesti ZOLTÁNNAL, Láthatár“ főszerkesztőjével „Nem lehet“ és a másik „nem lehet“... — Világnézet és szellemi elhelyezkedés egy új magyar sors kialakítására A MAI EURÓPAI LÉLEK SZINTÉZISE A SOROK KÖZÖTT... Világnézet és kisebbségi kérdés Azután újabb kérdés. Ez már kényes. Ezmár messze siklik. Olyan távolra, hogy alig lehet megkerülni. — Milyen világnázetet tart a legalkalmasabbnak a kisebbségi magyar nemzettestek önmagukat megtartó harca számára? Mi, kimondjuk nyíltan: a tiszta demokráciát, mert csak ez ismeri el a gyengék jogát, szemben a parancsuralmakkal, amelyek az erősebb jogot hangoztatják és a kizárólagosság alapján állanak. Itt most csend következik. Hosszú csend. Szinte kínos. Szinte megdöbbentő, hogy Európa egy kis zugában mennyire kell ügyelni a kimondott szóra. A különböző kisebbségi nemzetrészek különböző világnézetek alapján állva igyekeznek a maguk létkérdéseit megoldáshoz vinni. Így a német nemzetrészeknél a hitleri tanok hódítását látjuk, viszont a Szovjet népei marxista alapon állva próbálják megoldani a kérdést. A magyar nemzetkisebbségeknek, mint mindenben, a maguk nemzeti sajátságait, történelmi múltját, helyzeti adottságait és politikai lehetőségeit kell felismerniük, szem előtt tartaniuk, hogy életben maradhassanak, h hogy ennek a világnézetnek a magyar népiségből kell fakadnia és kilombosodnia, az természetes. Mulasztások - Miben látja a kisebbségi magyar nemzettestek eddigi mulasztásait és a jövő feladatait? — 18 esztendő után talán még elhamarkodott dolog lenne mulasztásokról beszélni, hiszen nem szabad elfeledni, hogy az utódállamokba jutott magyar nemzetrészek történelmünk egész folyamán többségi sorsot éltek és így új életsorsukban egészen új feladatok és kérdések előtt állottak. Mindenesetre el kellett múlnia jó néhány esztendőnek, hogy ezek a nemzetrészek reális helyzetük felismeréséhez jussanak és ebből következőleg tűzzék maguk elé azokat a feladatokat, amelyek útján kérdéseiket megoldhatják. Hogy ezen a téren tér- és feladatok téntek helyes lépések, az kétségtelen. Megint sok, sok kérdés. Márciusi Front . . . szociális kérdés ... a Makkai-vita ... kisebbségi életlehetőségek . . . hát, Istenem, nem lehet. Arról a másik „Nem lehet ”-ről még talán. — Hogyan ítéli meg Makkai álláspontját és az emlékezetes cikket? Erre a kérdésre részletesen válaszoltam a „Láthatár" márciusi számában, kifejtve, hogy Makkai cikkét általában sokan félreértették. Makkai elvonatkoztatottan a mai kisebbségi kategória lehetetlenségéről szólt s ebből önként vetődik fel a gondolat, hogy a most bontakozó kisebbségtudománynak meg kell keresnie a megoldás mikéntjét. A „Láthatár“ öt éve a magyar nyelvterületen egyetlen sajtótermék áll csak az utódállamokba került magyar kisebbségi nemzettestek kölcsönös megismerésének a szolgálatában: a budapesti "Láthatár" című havi szemle. Mi a munkaterve ennek a folyóiratnak és mozgalmának? — A „Láthatár" elsősorban a szellemi kapcsolatokat igyekszik kiépíteni a kisebbségi magyar nemzetrészek között, ezzel párhuzamosan pedig igyekszik a mai magyarhoni közvéleményt reálisan tájékoztatni a kisebbségi magyar nemzetrészek kulturális életéről, munkájuk eredményéről, vagy eredménytelenségéről. Emellett nagy súlyt helyez arra is, hogy a környező népek kulturális életét és lelkületét megismertesse a magyarsággal. Ezt a feladatot a „Láthatár“ nemcsak a folyóirat hasábjain igyekszik betölteni, hanem különböző irodalmi estek, körutak rendezésével cselekvőleg is. Így például többek között a Láthatár ’rendezte a Pásztortűz magyarországi felolvasókaraszát, a szlovenszkói magyar írók, legutóbb pedig a jugoszláviai magyar írók budapesti bemutatkozását és vidéki körútjait. A szomszédos népekkel való közeledés terén pedig az elmúlt év decembe runkaterme tében Budapesten délszláv irodalmi estet rendezett, amelyen a belgrádi Pen-klub öt tagja személyesen vett részt. Ezeknek a budapesti estéknek a jelentőségét csak fokozta az, hogy a rádió vezetősége teljes megértéssel viseltetve a Láthatár ilyennemű munkája iránt, ezeket az esteket mind közve-titette is. A MAGAS POLITIKA — Milyen benyomásokkal távoztak Budapestről a jugoszláv irók? — A budapesti esten résztvett délszláv irók a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoztak az est sikeréről s azzal az ígérettel távoztak, hogy a maguk részéről mindent elkövetnek a viszonzásra. Hogy ez a viszonzás még máig sem történt meg, annak aligha az irók az okai. — Szó került-e a román irók budapesti bemutatkozásáról is és történtek-e lépések ebben az irányban? — A „Láthatár" programjának felvázolásában megemlítettem a szomszédos népek kultúrájának magyarhoni ismertetését. Ebből következik, hogy a délszláv irodalmi élet mellett súlyt helyezünk a többi szomszédos nép kulturális ismertetésére is. Ah- * : 1937. augusztus 1 BEFŐZŐSZEREK FRISS, OLCSÓ ÉS JÓ MINŐSÉGBEN SCHMIED! és FONTIN-nél BRASSÓ, Kolostor utca 10. Telefon 11—20. Reumás fájdalmakban szenvedő egyének igyanak reggelenként felkeléskor egy pohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet, mert ez a gyomorbélcsatornát alaposan kitisztítja és méregteleníti, azonkívül az emésztést és az anyagcserét hathatósan előmozdítja. De falera 1$ elítéti az északírországi merényleteket Az ír köztársasági gárda tagjai követték el az ulsteri zavargásokat Dublin, július 50. De Valera, az ír köztársaság elnöke, nyilatkozott az angol királyi pár belfasti látogatása során lezajlott tüntetésekről és a megkísérelt merényletekről. De Valera hangsúlyozta, hogy elítéli ezeket az erőszakos megmozdulásokat. A zavargások okozói nyilván a szélsőséges ir nacionalisták. Az ír kormány kész segíteni a hatóságoknak a zavargások értelmi szerzőinek kinyomozásában. A zavargások méretei meglepték az ir kormányt, — folytatta De Valera —, mert a kormány már régebben betiltotta ezeket a szélsőséges alakulatokat és az ír „köztársasági gárda“ vezetői, élükön Marica Twomerrel, már jóideje börtönben ülnek. Az ír kormány most újabb erélyes rendőri rendszabályokat foganatosít a titkos szervezetek ellen. - -MTI