BUKSZ - Budapesti Könyvszemle 26. (2014)
2014 / 1. szám - LEVELEZÉS - Dudás Anikó: Hivatkozás-alapú megméretés. Mi a helyzet a bölcsészet- és társadalomtudományokkal?
A BUKSZ 2014 zetközi adatbázisokban előforduló duplumokat és a tudományos tevékenység értékelésekor általában nem beszámítandó tételeket kiszűrtem, s csak azokat a közleményeket vettem figyelembe, amelyek megfelelnek az OTKA pályázati kritériumainak. Az MTMT-ben a három szerzőnek öszszesen 613 közleménye volt - melyekből a Scopus 5-öt, a WoS 31-et ismert. A Scopus 17 idézőt jegyzett, a WoS valamivel többet, összesen 37 idézőt mutatott ki. A Scopus további vizsgálatát mellőztem, mert a kevés adat nem érte meg a további fáradságot. Megnéztem, mit mond a WoS által ismert publikációkról az MTMT a szerzők saját kezű adatgyűjtésének tükrében. Az MTMT-ben lényegesen több adat volt: 260 hivatkozó tétel (azaz a WoS 85,77%-kal maradt alul). A három szerző számításba vehető összes hivatkozási tételeinek száma az MTMT-ben a kísérlet idején 1013, ehhez viszonyítva a WoS a hivatkozóknak csak valamivel több mint 3,65%-át ismerte. A vizsgált személyek azóta már több hivatkozót gyűjtöttek össze - jobb híján kézi módszerekkel. Mindennapos a kérdés: Honnan lehet a hivatkozókat összegyűjteni? A hagyományos olvasás, a böngészés a könyvtárak tematikus polcain, a barátoknak küldött e-levél és közösségi oldalakról való begyűjtésen kívül más digitális források is használha t7 ■ L. pl. Peter Burke: Varieties of Cultural History. Polity Press, Cambridge, 1997. 206-212. old.; Peter Weinreich: .Enculturation‘ not .acculturation1: Conceptualising and assessing identity processes in migrant communities, International Journal of Intercultural Relations, 33 (2009), 124-139. old.; Robin Briggs: Acculturation Thesis. In: Richard M. tek, a gyűjtőmunkához azonban elkel némi információs műveltség. A felkutatásban többek között segíthet a Google Scholar Citation (GS) hivatkozásfigyelő rendszere. Leleményes, hivatkozásilista-újracsomagoló szoftverre is van már példa, ez a GS és a Microsoft Academic Search adatait rendszerezi, egyéni felhasználásra szabadon letölthető (Publish or Perish, Anne-Will Harzing fejlesztése). Javulást hozhat az ORCID (Open Research Identifier) szerzői azonosító elterjedése és következetes feltüntetése mind a kiadványok szerzőihez kapcsolva, mind a hivatkozott irodalom auktorait azonosítva, de bizakodhatunk a kiadói és repozitóriumi metaadatokat aggregáló rendszerek fejlődésében is. A teljesebb hivatkozási térkép kialakításáról már vannak elképzelések, ezek a nemzeti (regionális) folyóiratok feldolgozását és az így kialakult adatbázisok integrációját szorgalmazzák a nagyobb rendszerekkel. (A részleteket lásd Dudás Anikó: Hivatkozásokra vezérlő kalauz. In: Networkshop 2013. NIIF, Budapest, 2013. CD és internet, http:// wws.niif.hu/ncd2013/docs/ehu/045. pdf.) Ezek tudatában talán világosabbá válhat néhány, Fleck által is érintett kérdés, közöttük az, hogy miért nevetségesen alacsonyak a nem természettudományos lapok impaktfaktorai. Kritikusabban olvashatjuk a kiadói honlapokon az eredendően Golden (ed.): Encyclopedia of Witchcraft: The Western Tradition. ABC-CLIO, Santa Barbara, 2006. I. köt. 2-3. old. 28 ■ Pócs Éva: A magyar sámánizmus a kora újkori forrásokban. In: Ősök, táltosok, szentek. Tanulmányok a honfoglaláskor és Árpád-kor folklórjáról. Szerk. Pócs Éva és Voigt Vilmos. MTA Néprajzi Kutatóintézete, Bp., a Thomson Reuterstől átvett ICR- ismertetőket is: az „objektív eszköz” a WoS-on belül kezelt és rendszerbe foglalt tényadatok hálózatának számszerűsítésére vonatkoztatható csupán (a bibliometriai „objektivitást” egyébként a szakmai véleményezés és elbírálás szubjektivitásával és a bírálók/ bírálatok kis számával összefüggésben is szokták emlegetni). A BT-s kutatás hatása és befolyása az indexelt anyag tükrében ezért olyan, amilyen: a technikailag rendelkezésre álló adatok összesítései a szakmai fogadtatásnak csak korlátozott szempontját és annak is sokszor csak a töredékét tudják érzékeltetni. Teljesebb, az egész földkerekségre és minden dokumentumtípusra kiterjedő, több forrásadatbázist összekapcsoló hivatkozási rendszer megalapozásáról már vannak koncepciók, a megvalósításra azonban még várni kell. Az MTMT-nek más a kiindulópontja: a szerzői (és intézményi) munkásságra és az életművekre fókuszál, a hivatkozásokat pedig külső, már meglévő forrásokból veszi át vagy kézi bevitellel gyarapítja. Az egyes ágazati tudományos közösségeken is múlik, hogy a tudománymetriai adatokat hogyan használják fel a kutatói teljesítmény értékelésében, a tudományszociológiai kutatásokban, a tudománypolitikában vagy a tudománymenedzsmentben. DUDÁS ANIKÓ 1996. 77-120. old.; uő: Néhány új szempont a regölés és a regösének kutatásához. In: Az idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. Szerk. Andrásfavy Bertalan, Domokos Mária, Nagy Ilona. L'Harmattan, Bp., 2004., II. kötet, 285. old. ERRATA Klaniczay Gábor Összehasonlítás és kritikai érzékenység című, Berend Nóra könyvéről írt, és a 2013. téli számban megjelent bírálatáhozA cikk lábjegyzeteinek számozása a szövegben sajnos kettővel (visszafelé) elcsúszott: a 2. lábjegyzet a szövegben a 4. lábjegyzetnek felel meg, és így tovább.A cikk 27. (25.) és 28. (26.) lábjegyzetének végleges, helyes tartalma a következő: