Zakariás G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei 3. Budapest - Magyarország művészeti emlékei 3. (Budapest, 1961)
VIII. kerület
V III. K E R Ü L E T 163 A múzeumot Széchenyi Ferenc 1802. november 25-én alapította, alapítványát az 1807. XXIV. tc. iktatta törvénybe, és adót szavazott meg a gyűjtemény javára. A múzeumi alap adományokkal a múlt század közepére 553 000 forintra növekedett. Az 1808. VIII. tc. értelmében a főkurátor József nádor volt. 1836-ban létesült Pyrker János László adományából a képtár. Az 1832/36-os országgyűlés megvásárolta Jankovich Miklós régiséggyűjteményét. Az 1848-i forradalom leverése után a múzeum fejlődése megállt, s csak a kiegyezés után, Pulszky Ferenc igazgatása alatt (1869—1894) virágzott fel ismét. Állandó kiállítások: 1. A magyar föld népeinek őstörténete. Legkiválóbb darabjai: Lovasi festékbánya leletei (paleolit). Péceli kocsilelet Budakalászról. Ártándpusztai szkita lelet. Március 15. téri (volt Eskü tér) római díszsisak. Trebolianus Gallus ezüst mellportréja Szőnyből. Szekszárdi szarkofáglelet, szőnyi bronz mithras kultuszkép. Balácai mozaik az előcsarnokban. Szilágysomlyói és osztropatakai II. kincslelet. Herpályi pajzsdudor. Lévai lelet. Csornai hún diadém. Törteli és kaposvölgyi hún üstök. Kunágotai, madarasi, bócsai, keszthelyi népvándorláskori lelet. Blatnicai fejedelmi lelet díszes Karoling karddal. Magyar tarsolylemezek. 2. A magyar nép története a honfoglalástól 1848-ig. Legkiválóbb darabjai: Constantinos Monomachos koronája (1042—1050). limoges-i és rajnai zománcok. Trencséni ún. Szent László- herma. Margitszigeti korona. Tiszalöki Árpád-kori falu leletei. Kentauros aquamanile, Zsigmond-kori bardhentek és középkori ötvösség. Zsigmondkori lovagi elefántcsont nyergek. Középkori szárnyas oltár, miseruhák és templomi padok. A Mátyás-kori bártfai könyvszekrény és stallum. Fojniczai kazula Mátyás egyik trónkárpitjából. Antonio Pollaiuolo műve. Mátyás fekete seregének fegyverei. II. Lajos és felesége esküvői ruhája. II. Gyula pápa díszkardja. Nyírbátori stallum. Túrkeve — Móricz község középkori településének anyaga. A füleki vár ásatási anyaga. Vértek és páncélok a XVI. századból. II. Rákóczi Ferenc ágya. Árva Bethlen Kata menyasszonyi ládája. Brandenburgi Katalin ruhája. Hann Sebestyén ötvösművei. Korai habán kerámia. Török-magyar fegyverzet. Thököly és Rákóczi felkelés emlékei. II. Rákóczi Ferenc gobelin garnitúrája. XVIII. századi ötvösművek, ékszerek, díszedények, bútorok. A parasztlázadások emlékei. Büntető és megtorló eszközök. A Martinovics összeesküvés dokumentumai. A felújulás korának politikai, irodalmi, színházi és zenei dokumentumai. A haladó szellemű polgári élet emlékei. Az 1848. március fiatalságának emléktárgyai. Petőfi és Kossuth relikviák. Az Országos Széchenyi Könyvtárat Széchenyi Ferenc 1802-ben alapította magánkönyvtára felajánlásával. 1807-től kezdve a könyvtár a Nemzeti Múzeum részeként működött. Gyarapodását az alapítással egyidejűleg elrendelt köteles példánybeszolgáltatás mellett vétel és ajándékozás biztosította: az első évtizedek legjelentősebb szerzeményei a Jankovich-gyűjtemény, az Illyésházi-könyvtár, Horváth István könyvtára. A továbbiakban is nagyszámú magánkönyvtár és kéziratgyűjtemény olvadt be állományába. A könyvtár sok hányódás után 1846-ban költözött be mai otthonába, a Múzeum épületébe. Széchenyi-termét 1860—1865- ben Ybl Miklós tervezte, Szabó József kivitelezte. Állománya 1955. december 31-én 1 246 365 kötet könyv, 128 068 kötet hírlap és folyóirat, 289 671 kézirat, 47 153 zenemű, 1 593 453 egyéb dokumentum (térkép, plakát stb.) A Kézirattár mintegy 600 kódexéből 32 Corvina. Nemzeti szempontból különleges értékek még: A Halotti Beszédet tartalmazó Pray-kódex, Anonymus Gestája, a Képes Krónika, a Kálmáncsehi-breviárium. A 75 nyelvemlék közül a legjelentősebbek: A Margit-legenda, a a Ferenc-legenda, a Szakács Viadala. Legnagyobb értékű újkori gyűjteménye a Petőfi Ereklyetár. Emellett számos jelentős írói és egyéb hagyaték van a Kézirattár birtokában. A Régi és Ritka Nyomtatványok Tára 1700-nál több ősnyomtatványt, n*