Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
K az új székházba költözhetett. Az épület középszárnyában működött a Károlyi-Trattner nyomda. Az épület Városház utcai részét is Hild József építette 1835-36-ban, és 1847-ben az egész épületre harmadik emeletet húzott. 1849-ben, a szabadságharcban Hentzi tábornok ágyúitól kigyulladt, de Hild ismét rendbe hozta. G. L. KÉPVISELŐHÁZ (RÉGI) (VIII., Bródy Sándor u. 8.) Buda török megszállása után az országgyűlés Pozsonyban ülésezett. Ez a szokás 1686 után is érvényesült, ami Bécs közelsége miatt az uralkodónak és az aulikus főuraknak is megfelelt. 1790-ben ugyan Budán nyitották meg az országgyűlést, de a koronázást megelőző tárgyalásokra már ismét Pozsonyban került sor. Itt ülésezett az országgyűlés két kivétellel 1848-ig. Állandó maradt azonban az óhaj, hogy az ország központja, de nem Buda, hanem Pest legyen az országgyűlések székhelye. Az 1845-ben a mai Engels TÉRen építendő országgyűlési épületre már pályázatot hirdettek, de az építkezés nem indult meg. Az első népképviseleti országgyűlés 1848. június 5-én Pesten ült össze, a képviselőház a VIGADÓban és a főrendi ház a Nemzeti Múzeum dísztermében. Az 1861. évi országgyűlést a budai országházba akarták összehívni, de a nemzet tiltakozása miatt ezt is Pesten tartották meg, a Nemzeti Múzeum és a Lloyd-épület termeiben. 1865-ben újra szükségessé vált a parlament összehívása. A király 1865. augusztus 5-én elrendeli az ideiglenes képviselőház építését, augusztus 18-án a mai elhelyezése és Ybl Miklós terve mellett döntenek, augusztus 26-án a király a döntéseket elfogadja, szeptember 1-én kiadják a tervezői megbízást, szeptember 11-én megkezdik a kivitelezést és december 9-én be is fejezik. Mivel a falak nem száradtak ki, az üléseket mégsem itt tartották meg. 1901-ig, az új Országház felépüléséig a képviselőház ebben az épületben, a főrendi ház pedig a szomszédos Nemzeti Tisza Kálmán lemondása; fénykép a Vasárnapi Újság 1890. évfolyamából A régi Képviselőház 1866-ban; fametszet