Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)
301 az itt folyó hangos élet egy-egy mozzanata. A reakciós Honderű gúnyosan szólítja táborukat Ifjú Magyarországnak, de ők büszkén vállalják a nevet. A párizsi Café de Foy szellemét akarják meghonosítani, asztalukat a francia forradalmi lapról a „Közvélemény” asztalának nevezik el. Hiába indultak meg ellenük a támadások, hogy a „Pilvax kávéház a lapok ítélőszéke”, és „itt szivarozzák ki hazánk Lessingjei a megjelent dolgokra az ítéletet”, ezek az ironikusnak szánt kijelentések is valósággá váltak. Ahogyan valóra vált Petőfi kijelentése (amikor ugratták a Pilvaxban, hogy az ő gipszképmását mikor árulják majd): „Nekem olyan szobrom lesz, amely előtt kalapot emelnek.” A Pilvax annyira otthona lett a költőknek, hogy leveleiket is oda címeztették. A Pilvaxban megfogalmazott forradalmi eszmék híre kiszivárgott, Ferdinánd császár leiratban (1846. március 12.) háborog, hogy „a Pilvax kávéház fiatalemberei a fiatalság minden kihágásának mozgatói”. A rendőrkémek jelentésében is naponta szerepel a kávéház. Itt szervezték az első magyar írósztrájkot, amikor az Ifjú Magyarország ifjai, megunva a kiadók önkényét és kizsákmányolását, megalakították a Tízek Társaságát. „Egyesüljünk egy célra mind, adjunk ki magunk egy közlönyt. Kötelezzük magunkat egy évig nem írni máshová” - javasolja Jókai. A tervezett közlönyre nem kaptak kormányengedélyt. Az egyik szerkesztő pedig régebben megvásárolt és elfektetett műveiket közölte, így nem valósult meg a társulás irodalmi célja, de összekovácsolódtak, és tovább szőtték forradalmi terveiket. Március 14-én a bécsi forradalom híre a kávéházban érte az ifjakat. Izgalom, vita követte. „Egy tapodtat sem megyünk innen, míg nem határoztunk” - kiáltotta Vajda János. Vasvári tőrös botjával hadonászott, a tőr kirepült hüvelyéből, és nyugat felé esett. Égi jelnek vették, hogy „Magyarország évszázados szenvedéseinek kútforrása”, Bécs felé repült. Az ifjak kitették a kávéházra az új cégért: „A Szabadság Csarnoka” felírás világított piros fatáblán, zölddel árnyalt fehér betűkkel. Március 15-én reggel először a kávéházba siettek, ott gyülekeztek. Jókai felolvasta követeléseik listáját, a 12 pontot. Petőfi elszavalta a Nemzeti Dalt. (Kéziratára rá is írta a költő: „Elszavaltam először az ifjak kávéházában.”) „A forradalom fáklyája meggyújtatott”- írja a költő. Hozzátehetjük: a Pilvaxban gyújtatott meg. A történelem további alakulását ismerjük. A fiatalok minden megmozdulásra itt gyülekeztek. Itt szerkesztették Pálfy Albert új lapját, a Március Tizenötödikét. A szabadságharc bukása mindent elsodort. Elmúltak a Pilvax nevezetes napjai is; Café Herrengasse néven nyílt kávéház a helyén. A kávéház még évtizedeken át élt, de mindig jelentéktelenebb lett. 1911-ben a városrendezés során lebontották. A márciusi napokat megörökítő emléktáblát átmentették a húszas években nyílt mai Pilvaxba. Ha néhány házzal arrább áll is, de őrzi a történelmi napok emlékét. Az évszázados ház bolthajtásai, a vitrinek 48-as forradalmat idéző muzeális tárgyai, a Tizek arcmása méltón sugallja a „Szabadság Csarnokának” szellemét. G. M. PINCESZÍNHÁZ (IX., Török Pál u. 3.) A magát teljes nevén Budapesti Ifjúsági Pinceszínháznak nevező csoport voltaképpen változó művészgárdát foglalkoztató műkedvelő együtt A Pilvax kávéház 1848-ban; Preiszer J. tollrajza