Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia. 3. bővített, átdolgozott kiadás (Budapest, 1981)

sz a hagyományos emlékműgyakorlat folytatása. Az idős poéta ülő bronzalakja alatt költői elbeszélésé­nek, a Toldinak címszereplője és női főhőse, Piroska. Hasonlóan hagyományos még Semmelweis Ignác Rókus Kórház előtt álló márványszobra is (1906). Egy évvel később­­ Károlyi Sándor közgazdász megmintázásával merőben újszerű emlékszobrot alkotott. Az ábrázolt már nem hős, nem tiszteletet parancsoló erély, vagy eredményeit élvező tekintély, hanem elsősorban ember, elmélyült, kissé már fáradt tudós. Egyéniségét nem magyarázzák mellékalakok, sőt! A művész Károlyi magányosságát és társtalan­­ságát hangsúlyozza, egészen egyszerű kompozíciós eszközökkel. A figura könyveivel a fekete gránitpad szélén ül, a padon középen a kalapja. Ez utóbbi, látszólag jelentéktelen részletnek az értelmi, érzelmi együttesben óriási szerepe van. Nagy kár, hogy Stróbl életművének e gyöngyszeme a VÁROsLIGETben, a Me­zőgazdasági Múzeum kevéssé látogatott udvarán áll. Az 1905-ben befejezett Szent István lovas szobrával Stróbl tizenkét évig foglalkozott. Végül elhelyezése és alkalmazkodása Schulek Frigyes neoromán Ha­­LÁszBÁSTYÁjához pompásan sikerült. A Halászbástya kiegészítése, dísze lett. Nagy szerepe van ebben az erő­sen hangsúlyozott, ugyancsak Schulek tervezte neo­­román talapzatnak, melyen a 4 méteres bronzlovas bálványszerű nyugalommal áll. A művész igyekezett István királyt korhűen ábrázolni. 1897-ben Ferenc József tíz budapesti szobor elké­szítésének költségeit vállalta. Megvalósításuk évtize­dekig húzódott. Közülük a legszebb Ligeti Miklós Anonymus-emléke lett a Városligetben (1903). A leg­korábbi eredeti szövegben fennmaradt középkori krónikánk szerzőjének kiléte mindmáig vitás. Az is csak valószínű, hogy nem volt világi személy. Ligeti gondolatokba merülő, padon ülő szerzetesnek min­tázta, akinek arcát rejtélyesen takarja a mélyen le­húzott kámzsa. Ugyancsak a király kívánságára készült a Szent Gellért-emlék. A 6,76 m magas bronzalakot Janko­­vits Gyula mintázta. 1904-ben helyezték el a Gellért- HEGYen. Az itáliai eredetű hittérítőt, majd magyar püspököt innen (neve akkor Kelenhegy) lökték a Du­nába azok az új vallással és államhatalommal elé­gedetlenkedők, akik a pesti révre várakozva verődtek össze. A kitűnő kolonádot - mely kiemeli a szobrot és elhatárolja a hegyoldalban kialakított impozáns vízesést - egy keresztény hitre tért pogány magyar térdelő alakja kapcsolja össze. Kazinczy Ferenc halálának 100. évfordulójára (1931, felállítva 1937-ben) a főváros jóvoltából készült Buda legszebb díszkútja. Pásztor János szobrászművész Zala György : Háború és Béke szoborcsoportja az Ezredévi emlékművön, fénykép, 1905

Next