Berza László (szerk.): Budapest Lexikon (Budapest, 1973)
P
Péterfy 953 Petőfi Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelő(VI 1. Péterfy S. u. 8—20.): a főv. egyik területi vezető kórháza. A pesti kereskedők 1848- ban a Hársfa u. 2. sz. alatt kórházat létesítettek, amely később a Bethlen Gábor tér 1. sz. alatt működött. Többszöri bővítéssel sokáig Ferenc József Kereskedelmi Kórház néven látta el feladatát, de 1924-ben is csak 150 ágya volt. 1928-ban a fenntartó Budapesti Kereskedelmi Betegápoló Egylet beolvadt a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetébe (MABI), s ez 1932-ben nagyszabású, korszerű kórház építését kezdte meg. A MABI Kórház 1934-ben készült el, a teljes szervezeti kiépítés, a szükséges osztályok megszervezése csak a felszabadulás után fokozatosan történt meg. 1951-ben itt valósították meg az országban először a kórházi-rendelői egységet mint a gyógyító-megelőző ellátás korszerű formáját. A főv. ev. hálózatának kiépítése során ÉPest területi vezető kórháza lett, e terület egy részét 1964-ben a Weil Emil Kórháznak adta át. 1969-ben hozzácsatolták a Szövetség utcai Kórházat. Ágyszáma: 1116 (1971). — írod. A Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelő évkönyve (Bp., 1965). Péter-hegy: a* Budaörsi-medence K-i részén, a —Pacsirta-hegy ÉNy-i részéhez csatlakozó laposabb (145 m A. f.) magaslat az —Őrmezői-lapálytól D-re. Felső oligocén homokos-agyagos képződmények fedik. Petermann bíró u. (I. Várnegyed): a Bécsi kapu teret a Kapisztrán érrel köti össze. A középkorban a Vár É i térsége a „szombati vásár helye” volt és innen a Szombati u. neve. A török hódoltság alatt eleinte megtartotta középkori nevét és Szombathely mahalleszi később a Toprak kuleszi mejdáni részeként a mai Országház u.-hoz vezetett. Az 1696. évi Zaigerben „blueth gässl” Vér utcácskával utal arra az öldöklő kézitusára, mely Budavár visszafoglalása végső napján itt lezajlott. A 18. sz. elején Vicus Johanneus, mint a franciskánusok Szent János templomához vezető u. Innen később János u. a neve. A Ferdinánd Kaszárnya (jelenleg a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum) felépítésével Ferdinánd u., majd Nándor u. 1954-től Buda város egyik középkori bírájáról ■—• a neve. Műemléki védelem alatt áll a 9. sz. egyemeletes 5 ablakos saroklakóház, az Országház u. 31. sz. felé 4 ablakkal. Egyszerű klasszicista stílusú ház az 1830 körüli évekből. Dór lizénákkal tagolt lapos, körszeletíves dongaboltozatú kapualja kétpilléres lépcsőházi térbe vezet. Az*Állami Nyomda hivatali épülete. Dragonits Tamás állította helyre (1954). — írod. Budapest műemlékei (szerk. Pogány Frigyes, I., Bp., 1955). Péter Pál utcai árok (budafoki): a — Tétényi-fennsíkra jellemző ÉNy—DK-i irányú, szerkezeti vonalakhoz kapcsolódó, néhány m relatív magasságú, egymással párhuzamos térszíni lépcsők közül a legészakabbi mentén kialakult, a Duna völgye felé lefutó aszóvölgy. Az É-i oldalán a már lepusztult mészkő alól a mediterrán kavicsos rétegsor került a felszínre, D-i oldalán az alsóbb szakaszon a szarmata mészkő 15—20 m magas, meredek fala keretezi; a völgyfő közelében ellaposodik. Petneházy-rét: a»Julianna-majori-medence K-i végén, a —Hárs-hegytől Ny-ra, a — Feketefejtől D-re elterülő, löszös üledékekkel fedett, enyhén tagolt felszín. A*Kis- Ördög-árok itt hirtelen É-nak fordul, amióta a —Pesthidegkúti-medencében a Feketefej és a Hárs-hegy közötti nyergen hátravágódott kis patak a korábban a~Ságvári-ligeti-nyereg felé tartó Kis-Ördög-árkot lefejezte. A rét a Kis-Ördög-árok két részre osztja. Déli szélén üdülőtelep létesült. A rét nevét Petneházy Dávidról nyerte, aki Budavár 1686. évi visszavételekor a köztudat szerint az elsők között jutott fel a várfalakra. Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823—Fehéregyháza, 1849): Ady és József Attila mellett a magy. irodalom legnagyobb, forradalmi egyéniségű költője, világviszonylatban is az egyik legnagyobb lírikus. Először 1833- ban került Pestre. Két évig itt járt iskolába. Előbb az ev. gimnáziumba (ma Deák Ferenc tér 4., emléktábla), 1834-ben a piarista gimnáziumba. Másodszor selmeci tanulmányait megszakítva, 1839. márc. ele- A Péterfy Sándor utcai kórház