Berza László (szerk.): Budapest Lexikon (Budapest, 1973)
P
Petőfi 955 Petőfi 112 m-esek. A budai partról 33,86 m-es, a pesti partról 87,60 m-es vaslemezes híd csatlakozik a mederhídhoz. A feljáróhidakat a Ganz és Társa Villamossági Rt. és a Magyar Vagon- és Gépgyár készítette. A híd vasszerkezetét a Magyar Állami Vas- és Gépgyár (MÁVAG) hídépítési osztálya gyártotta és szerelte, súlya 80001 volt. Építése 10 millió pengőbe került. A háború alatt felrobbantották, újjáépítését 1946-ban a roncsok kiemelésével kezdték meg. A tényleges helyreállítás 1950 nyarán kezdődött el; 1952. nov. 25-én adták át a forgalomnak. Petőfi Irodalmi Múzeum: (V. Károlyi M. u. 16.): irodalmunk írott (kéziratok, közreadott művek, levelezések, feljegyzések, torzóban maradt alkotások) és tárgyi emlékeinek gyűjtésére, tudományos szintű feldolgozására, megőrzésére, a feldolgozott anyag kiállítására 1954-ben létrehívott múzeum. 1957 óta a volt Károlyi-palotában működik. Három állandó (Petőfi, Ady és József Attila életét és műveit bemutató) kiállítása mellett számos időszakos kiállítást is rendez. A vidéki emlékházak szakmai patronálása is feladatai közé tartozik. Munkájáról az évkönyve (megjelenik 1959 óta) ad számot. Petőfi-pontonhíd: tervét a Közlekedésügyi Min. Hídosztálya 1945 márc.-ában készítette. Vaspontonokból, hídroncsokból és romházakból kibontott vastartókból 5 hónap alatt építette fel a Hídosztály az Erzsébet-híd roncsaitól É-ra, a Petőfi tér magasságában. A pestiek Böskének is becézték. 1945. nov. 18-án helyezték forgalomba, az 1945—46-os téli jégzajlás elől szétbontották, de utána ismét visszaállították a forgalomba. A leghosszabb ideig működő szükséghíd volt. Petőfi Sándor Gimnázium (I. Attila út 43.): 1892-ben alapított gimnázium. 1892-től I. ker. Kir. Kat. Gimnázium; 1895-től I. ker. Állami Főgimnázium; 1921-től Werbőczy István Gimnázium; 1924- től Werbőczy István Reálgimnázium; 1945- től I. ker. Állami Gimnázium; 1946-tól Az ot mindig magas színvonalú matematika—fizikaoktatás és fejlett kulturális zenei és sportélet jellemezte. — Épületét Alpár Ignác tervei alapján barokk stílusban építették (1900). Petőfi Sándor szobra (V. Petőfi tér): bronz álló alak, szürke gránit talapzaton. Izsó Miklós tervét módosítva Huszár Adolf alkotta. Talapzata Ybl Miklós műve (1882). Petőfi Sándor u.(V. ker.): 1432-ben Szent Péter u., a mai ferencesek temploma helyén állott középkori Szent Péter-templom A Petőfi Irodalmi Múzeum A Petőfi-pontonhid