Budapest, 1905. május (29. évfolyam, 120-149. szám)
1905-05-02 / 120. szám
Kedd, május 2. Huszonkilencedik évfolyam, 5905. FELELŐS SZERKESZTŐ SZATMÁRI MÓR. ELŐFIZETÉSI Á’ Fidescen. Budapesten . Egősz. évre 20 K , Fél évre . t6 Km f. Negyed évn . 6 K -f, LAPVEZÉR: KOSSUTH FERFAT, FŐMUNKATÁRS: RÁTKAY LÁSZLÓ. Egyes számára 7 helyben 6 fill., vidéken 6 fill. KIADÓHIVATAL és SZERKESZTŐSÉG Budapest, IV., Sarkantyus-utca 3. sz. Egész «VT* . . . 24 K. Fél évr* . . . 12 K. Kegyed arm. , , ti K. Egy bőr* . a K. Bri kör» l K 70 I, 120. szám. A politikai helyzet. Budapest, május 1. Tisza István holnap megszakítja geszti pihenését s a fővárosba érkezik, hogy talán már holnapután Bécsbe utazzék és újólag kérje a királytól a kormány teljes felmentését. Hogy mi lesz ezúttal a király válasza, azt még csak kombinálni sem lehet. Látszólag csodálatos szélcsend van a bécsi tájakon. Az udvar mintha a füle botját se mozgatná a magyar kormányválság megoldása érdekében. Pedig legtöbb ideje volna, hogy történjék — valami. Mert abból a csekély, valamiből, aminek történnie kellene, módunkban lesz megállapítani, hogy gondolkoznak Bécsben a mi dolgaink felől. Mert ámbátor jól tudjuk, hogy az irántunk való jóindulat teljesen hiányzik náluk, mégse vagyunk teljesen tisztában azzal, hogy ők tulajdonképen milyen irányba óhajtják terelni a dolgokat. Két-három nap múlva már ismét teljesen mozgásban lesz a politikai világ. A képviselőház szerdán tartja első ülését, csütörtökön a másodikat s ez már érdemleges lesz. A felirati javaslatot veszik tárgyalás alá. Ha ez véget ér, végleg megtörténik a Ház megalakulása. Egyébként semmi újabb fejlemény nem állott be. A politikai világban Kossuth Ferencnek aBudapestében megjelent vezércikke képezte a vitatkozás tárgyát. Általános helyesléssel fogadták a vezér fejtegetéseit, amelyek teljes világításba helyezik a mostani állapotot, s ugyancsak magyarosan van megírva, hogy a nemzet mit tesz a bécsi fondorkodással szemben. Országszerte folyik a függetlenségi szervezkedés. Rajeczen tegnap délután Hammersberg László és Szatmári Mór képviselők részvételével nagy népgyűlés volt, mely a felvidék megyéinek szervezését kezdeményezte. Somogy vármegye függetlenségi pártja ma alakult meg Kaposvárott. Elhatározta, hogy a megyében minden községet szervez. A tiszti kart következőképen választotta meg: Tiszteletbeli elnök: Szalay Károly, elnök: Kapotsffy Jenő, alelnökök: Gaál Gaszton, Svasztics Aladár, Madarász Andor, Matolcsy József, titkárok: Nessi Pál dr. és Rusz Ernő dr. Bihar vármegye függetlenségi pártja május 7-én i. e. 10 órakor tartja alakuló közgyűlését. Erre az alkalomra következő felhívást bocsátották ki: Bihar vármegye függetlenségi pártja ez év május hó 7-ik napján, délelőtt tíz órakor, Nagyváradon, a Zöldfa szálló nagytermében tartja alakuló nagygyűlését. A nemzeti érzésnek, a nemzeti törekvéseknek az a nagyszerű fellángolása, amely most országszerte mindeneket eltölt , hozta létre a szervezkedés e mozgalmát is. Azt akarjuk, hogy Bihar vármegye független érzelmű polgárságát mint szervezett, hatalmas tábort találják együtt a jövő nagy feladatai és küzdelmei ; azt akarjuk, hogy azt az erőt, ami az egységben van, pártunk a szervezkedés által annál hatásosabban kifejthesse ; azt akarjuk, hogy Bihar vármegye függetlenségi pártja, független érzelmű polgársága az alkotmányosság és a közélet minden terén átvegye az őt megillető szerepet, és annál hatékonyabban munkálkodhassunk nemzetünk nagy céljainak, a függetlenségi lobogónak diadalra juttatása érdekében. Meg vagyunk róla győződve, hogy hazafias mozgalmunkban részt veszen, e célunk elérésében segítségünkre lesz Bihr megye minden független elvű és érzésű polgára, s pártunk alakuló nagygyűlése impozáns tanuságtétel lesz arról, hogy vármegyénkben mily általános a ragaszkodás, mily lángoló a lelkesedés a nemzet fölséges ideáljaiért. Somogy vármegye ma tartotta rendes közgyűlését Kaposvárott Tallián Gyula főispán elnöklete alatt. Mint nekünk táviratozzék a közgyűlésen Heves vármegye átiratát a képviselőház többségének működése iránti bizalom kifejezése tárgyában egyhangúlag elfogadták. A közgyűlés ezután Baja város átiratát március 15-nek nemzeti ünneppé avatása tárgyában szintén elfogadta. A közgyűlésen Széchenyi Aladár gróf a következő nagyhatású beszédet tartotta: — Az ország súlyos válságban leledzik, ilyen alkalommal nemcsak egyeseknek, de a vármegyéknek is kötelességük nyiltan és férfiasan állást foglalni. A jelenlegi politikai helyzet Lapunk mai száma 12 oldal.