Budapest, 1910. augusztus (34. évfolyam, 183-207. szám)
1910-08-02 / 183. szám
1910. augusztus 2., kedd. BUDAPEST 9 konzuli bíráskodás. — A képviselőház ülése. — Budapest, aug. 1. A nyári szünet előtt ma tartotta a képviselőház utolsóelőtti ülését. Tulajdonképen ez a hét már a szünet első hete lenne, mert szombaton végzett a Ház a napirendre tűzött összes javaslatokkal ; a mai és holnapi ülés csak azért vált szükségessé, mivel Szék Icely Ferenc igazságügyminiszter elkésetten, közvetlenül a szünet küszöbén nyújtotta be a konzuli bíráskodás meghosszabbításáról szóló javaslatot és kiforszioszta a fáradt Háztól, hogy még a szünet előtt gyorsan végezzen is vele. A törvényjavaslatot Blanár Béla ismertette, azután Bakonyi Samu, Ugron Gábor és Csermák Ernő tiltakoztak a javaslatban rejlő közjogi sérelmek ellen. Székely Ferenc igazságügyminiszter ez ellen úgy védekezett, hogy az előző kormánynak ebben a kérdésben elkövetett állitólagos»mulasztásairól» beszélt. Ez a támadás szólásra késztette Polónyi Gézát is, aki az előző kormány nevében tiltakozott a mulasztás vádja ellen. Egy óra alatt végeztek a javaslattal s ezzel ki is merült az ülés napirendje, mert Khuen- Héderváry Károly gróf miniszterelnöknek a marostordai főispán ügyében beterjesztett interpellációra adandó válasza, az interpelláló Urmánczy Nándor kérésére, elmaradt. Székely Ferenc igazságügyminiszter Ugronnak azt válaszolja, hogy a szuverenitás sehol sem adatott fel, de néhol speciális törvényeket is kell alkalmazni. Ugron Gábor : Szégyen ! Székely Ferenc igazságügyminiszter : Szégyen, de nem tehetünk róla. Polónyi felszólalására megjegyzi, hogy igaza van, mert Polónyi csakugyan elrendelte az előmunkálatokat, de nem lett a munkából semmi. A javaslatot általánosságban elfogadták s nyomban megkezdték a részletes tárgyalást. Az első szakasznál Csermák Ernő kifogásolja az igazságügyminiszter kijelentését, hogy nekünk jogunk van a magyar állam szuverenitását kidomborítani e kérdésben, de azzal nem élünk. (Helyeslés balfelöl.) Székely Ferenc igazságügyminiszter kijelenti, hogy ő nem beszélt arról, hogy jogainkat nem érvényesítjük. A Ház a javaslatot részleteiben is elfogadta. Herczeg Ferenc, a könyvtári bizottság előadója a könyvtár állapotáról tett jelentést. A könyvtár állománya hatvanötezer kötet, az évi szaporodás háromezer kötet. Ajánlja, hogy a Ház huszonötezer koronát vegyen föl a jövő évi költségvetésbe a könyvtár rendezésére és gyarapítására. (Helyeslés.) Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök kéri a Házat, hogy Erősdy Sándor marostordavármegyei főispán ügyében beterjesztett interpellációra a választ máskor adhassa meg, mivel erre az interpelláló Urmánczy Nándor képviselő táviratilag kérte. Az elnök megállapítván a holnapi ülés napirendjét, az ülést fél tizenkettőkor bezárta. A képviselőim ülése. — Kezdődik délelőtt tíz órakor. — Habos Ferenc alelnök megnyitván az ülést, Almay Olivér előadó beterjeszti a közgazdasági bizottság jelentését a képviselőházban végzendő átalakításokról s a buffet bérlőjének adandó szubvencióról. A jelentést kitűzték a holnapi ülés napirendjére. Ezután harmadszori olvasásban elfogadták a népszámlálásról, a legeltetési forgalom megtiltásáról és a nagy kölcsönről szóló törvényjavaslatokat. A konzuli bíráskodás. Következett a konzuli bíráskodás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Blanár Béla előadó ismerteti a javaslatot. Az 1891. évi XXXIV. t.-c. állapitotta meg a konzuli bíráskodás szabályait és ügyrendjét, ennek a törvénynek a hatálya azonban 1910. január elsején lejárt. A benyújtott javaslat ezt a törvényt akarja másfél évre meghosszabbítani. Bakonyi Samu nem fogadja el a javaslatot, mert nem foglalja magában a magyar állam szuverenitását. Helyesnek tartja, hogy az új török alkotmány ezt a helyzetet meg fogja szüntetni, ezért reméli, hogy ez a meghosszabbítás az utolsó. (Helyeslés balról.) Székely Ferenc igazságügyminiszter : Ha a magyar állam szuverenitása szempontjából bíráljuk meg a törvényt, az tagadhatatlanul hagy fenn kívánni valót. Mi itt kényszerhelyzetben vagyunk. A konzuli bíráskodás az 1867: XII. t.-cikkben gyökerezik s igy közös ügy. Gyakorlati szempontból nem lehet keresztülvinni másként, mint ahogyan eddig volt. Kéri a javaslat megszavazását. (Éljenzés a jobboldalon.) Ugron Gábor : Magyarország az igazságszolgáltatás tekintetében szuverén, a király szuverenitása a császáréval össze nem zavarható, közös hatóságokat ezen a téren az alkotmány nem ismer. A konzuli bíráskodást, mint ideiglenes kényszerűséget fogadtuk el. Szilágyi Dezső annak idején már ezzel okolta meg a javaslatot, a mostani megokolás ugyanazt mondja. Éppen ezért a javaslatot nem fogadhatja el. (Helyeslés a baloldalon.) Polónyi Géza: Az igazságügyminiszter megjegyzésével szemben, hogy a múlt kormány nem foglalkozott a konzuli bíráskodás reformjával, kijelenti, hogy ő maga, mint e kormány tagja, előkészítette az idevonatkozó munkálatokat, irányította is azokat, utóda aztán a meghosszabbításra terjesztette elő a javaslatot, melyet a függetlenségi párt csak egy sajátságos elnézés folytán fogadott el. Budapest, aug. 1. A horvát válság: Zágrábból jelentik : Tomasics dr. horvát bán tegnap több képviselővel tanácskozott a politikai helyzetről, köztük Magdics doktorral, a horvát országgyűlés első alelnökével is. Magdics dr. ez értekezlet folytán a horvát jogpártot keddre értekezletre hívta egybe. Ezen az értekezleten megvitatják a politikai helyzetet és tárgyalni fognak egy módozatot, amely hivatva van a horvát országgyűlés föloszlatása nélkül megjavítani a politikai helyzetet és pedig a bánnal való egyetértésben. Zágrábból jelentik : Itteni politikai körökben elterjedt hírek szerint Tomasics Miklós dr. horvát bán már a tegnapi nap folyamán magántermészetű megbeszélést folytatott a horvátszerb koalíció mérsékelt irányzatához tartozó egynéhány politikussal, hogy megnyerje őket amaz eszméjének, hogy a koalíció ezen elemeiből egy új pártot alakítson. Hogy ez a kísérlet eredménynyel fog-e járni, azt ma még nem lehet tudni. Koalíciós körökben hangsúlyozzák, hogy a koalíció szétzüllésére gondolni sem lehet, még arra az esetre sem, ha a koalíciónak egyik vagy másik tagja csatlakoznék is a bánhoz. Beszélnek arról is, hogy a bán az új pártalakítás kombinációjából a következő képviselőket zárta ki: Lerkovics dr., Surmin dr., Pólyák dr. és Krzpelka képviselőket, akik a haladópárt tagjai, továbbá Kulmer gróf, Nikolics dr., Mazuranics dr., Lukinics és Pribicsevics dr. Miután ezek voltak a horvátszerb koalíciónak a fő szóvivői és különösen a haladópárt volt eddig a koalíciónak nyugtalan eleme, nem hiszik, hogy a koalíció a bán ezen kívánságait teljesíteni fogja. Zágrábi tudósítónk táviratozza : A patikai helyzet tisztázására irányuló tárgyalásokat ma is folytatták avégből, hogy megállapítsanak valamelyes módot, amelyen a koalíció józan elemeivel megegyezésre lehet jutni. A bán különben várakozó magatartást foglal el. A horvát jogpártnak csütörtökre egybehívott konferenciája iránt politikai körök nagy érdeklődéssel tekintenek. Pinterovics és Maacsevics képviselők ideérkeztek, hogy a bánnal tárgyaljanak, miképen lehetne feleslegessé tenni a tartománygyűlés feloszlatását a Spanyolország a Vatikán ellen. A spanyol kormány válasza a Vatikánnak. Abban az egész világot meglepett, váratlan kultúrharcban, melyet a klerikalizmus elbizakodottsága előidézett a legkatholikusabb Spanyolországban, nevezetes mozzanat történt. A kormány elküldte válaszát a vatikáni nagykövet útján a szentszék legutóbbi jegyzékére s a minisztertanács mai ülésén a miniszterelnök közölte is, hogy mi a tartalma a táviratilag küldött válasznak. Kanalejas miniszterelnök lapja, a »Manana» úgy ismerteti a jegyzéket, hogy az világos és tiszta. Nem fogadja el a Vatikán által szabott föltételeket, annál kevésbbé, mert nem ezek idézték föl az ádáz harcot, mert hiszen a katholikusok már régebben is nyíltan állást foglaltak a kormány ellen. A válaszjegyzék azzal végződik, hogy a kormány, mely a Vatikánnak nem vétett, a diplomáciai viszony megszakításából származó következményekért a felelősséget nem vállalja el. A spanyol belügyminiszter tegnap úgy nyilatkozott, hogy a Vatikánban tévednek, ha azt hiszik, hogy a spanyolok még mindig fanatikusak és ha majd megértik, hogy már nem élünk a múlt században," akkor talán velünk sem bánnak másképen, mint a többi nagy nemzettel. Egyéb legújabb értesüléseink itt következnek : A pápai nuncius elutazik. Frankfurt, aug. 1. (Saját tudósítónk távirata.) A »Frankfurter Zeitung» jelentése szerint a madridi pápai nuncius elutazása már legközelebb megtörténik. A Vatikán álláspontja: Róma, aug. 1. (Saját tudósítónk távirata.) Vatikáni körökben kijelentik, hogy a Canalejas-korrpány kezdettől fogva egyebet sem tett, mint szakadatlanul sértette a konkordátum szellemét és betűjét. Ez a rendszeres eljárás az egész világon azt a benyomást kelti, hogy a spanyol kormány nem akar tárgyalni, nem akar megegyezésre lépni, hanem csakis minél több zavart kíván kelteni, hogy azután bonyodalmak keletkezzenek. Teljesen indokolatlan ezek után, ha a spanyol kormány jegyzékében azt állítja, hogy a szentszék a tárgyalások folytatását ahoz a feltételhez kötötte, hogy a spanyol kormány az egyházi ügyekre vonatkozó legutóbbi intézkedéseit felfüggeszsze. A spanyol kormány különben is igen tapintatlan, amennyiben a lapokkal közli válaszait, mielőtt azokat még a szentszéknek elküldené és ez is már eléggé bizonyítja, hogy ilyen szellemben kívánja a spanyol kormány a Vatikánhoz való viszonyát irányítani. A spanyol sajtó Kanalejasról Madrid, aug. 1.. A köztársasági és liberális lapok helyeslik Kanalejas férfias eljárását és felszólítják, hogy maradjon meg továbbra is ezen az úton. A katolikus lapok a miniszterelnököt elpártolással vádolva, kijelentik, hogy a katolikusok készek a küzdelemre. A pápa hatalma csak annyira nemzeti, mint a királyé. Forrongás a katolikusok közt. Madrid, aug. 1. (Saját tudósítónk távirata.) A babaói klerikálisok azért, mert tervezett tüntető