Budapest, 1975. (13. évfolyam)
6. szám június - Wellner István: Új pihenőpark a Hajógyári szigeten
lönösen alkalmassá teszi a területet hajók szerelésére, vízre bocsátására, javítására. A régészek persze mégis azt szeretnék, ha a hajógyár elkerülne innét, hiszen akkor újból és teljes egészében fel lehetne tárni az ókori maradványokat, hazánk legmonumentálisabb római kori lakóépületét. És akkor vissza lehetne helyezni a fölszedett mozaikpadlókat, a leválasztott falfestményeket és fővárosunk olyan látványos műemlékkel gazdagodnék, mely párját ritkítja Közép-Európában. De ha ez egyáltalán megvalósul valaha — mindenképp csak a távoli jövőben. Nézzük inkább a közeljövőt, mely félig már valóra vált. A sziget északi felében, mely azelőtt mezőgazdasági művelés alatt állott, illetve elhagyatott bozótos, fás vidék volt, részben már megnyílt az a nyilvános park, melyet cikkünk elején említettünk. De ezzel még nem valósult meg az a sok szép elképzelés, melyeket a tervezők és a Tanács célként kitűztek. Maga a park — vagy hivatalos nyelven szólva a „közcélú zöldterület" — mintegy 60 hektárnyi lesz. Az északi szigetcsúcs a csendre, nyugalomra, sétára, pihenésre vágyók otthonává alakul. A már meglevő feketenyár- és szilfaerdő jó alapot szolgáltat ehhez. A szigetnek ez az a része, amelyet a főváros közönsége a felszabadulás 30. évfordulóján birtokába vehetett. Megközelítése egyelőre a Szentendrei útból kiágazó Mozaik utca tengelyében fekvő régebbi vasúti hídon át történik. A hídtól délre műemléki bemutatókert létesül, ahol a római kori helytartói palota fentemlített mozaikpadlóit — megfelelő alapozás és védőépület készítése után — újra le fogják fektetni, így azok teljes egészükben megtekinthetők lesznek. Itt fogják kiállítani a sziget gazdag múltját illusztráló történelmi-régészeti emlékanyagot. Ide kerülhetnek majd azok a leletek is, amelyek a most meginduló földmunkák során esetleg napvilágra kerülnek. Mert a Hajógyári-szigeten még elég sok és sokféle munkát terveznek. Nagyjából a sziget közepén lesz a nyári úttörőtábor, ahol minden évben sokezer gyerek üdülhet majd szervezetten, romantikus természeti környezetben, de civilizált körülmények között. Az úttörőtábor közelében készülnek majd a sportlétesítmények. Mindenekelőtt a labdapálya, mely telente korcsolyapályává alakulhat. De lesz itt lengőteke, sakkasztalok és pingpongasztal, többféle hinta és sok más testgyakorló eszköz, nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek részére is. A tervek szerint szabadtéri vendéglőt, büfét, tejcsárdát, eszpresszót is építenek, a Nagy-Duna-ág mentén pedig üdülőket emelnek. A Margitszigeten ugyanis több intézmény, vállalat üdülőjét megszüntetik, és azok a Hajógyári-szigetre költözhetnek át. Természetesen szükséges a sziget közművesítése; villany, víz, csatornázás nélkül mindez elképzelhetetlen. A Hajógyári-szigetnek majdnem háromnegyed része kerül a tervek szerint a nagyközönség, az úttörők, az üdülők birtokába. A sziget déli részén megmarad a hajógyár, sőt fejlesztése is lehetséges lesz a rendelkezésére álló területen. A most megnyílt zöldterület a maga csaknem 60 hektárnyi felületével óriási nyeresége fővárosunknak. A jóváhagyott tervek pedig garantálják a sziget további fejlődését. A 2-es számú terem (Gyárfás Lajos felvétele) A 10-es számú helyiség küszöb-mozaikjának részlete (Molnár Ilona felvétele)