Budapest, 1975. (13. évfolyam)

6. szám június - Wellner István: Új pihenőpark a Hajógyári szigeten

lönösen alkalmassá teszi a te­rületet hajók szerelésére, vízre bocsátására, javítására. A régészek persze mégis azt szeretnék, ha a hajógyár elke­rülne innét, hiszen akkor újból és teljes egészében fel lehetne tárni az ókori maradványokat, hazánk legmonumentálisabb ró­mai kori lakóépületét. És akkor vissza lehetne helyezni a föl­szedett mozaikpadlókat, a le­választott falfestményeket és fő­városunk olyan látványos mű­emlékkel gazdagodnék, mely pár­ját ritkítja Közép-Európában. De ha ez egyáltalán megvaló­sul valaha — mindenképp csak a távoli jövőben. Nézzük inkább a közeljövőt, mely félig már va­lóra vált. A sziget északi felében, mely azelőtt mezőgazdasági mű­velés alatt állott, illetve elha­gyatott bozótos, fás vidék volt, részben már megnyílt az a nyil­vános park, melyet cikkünk ele­jén említettünk. De ezzel még nem valósult meg az a sok szép elképzelés, melyeket a tervezők és a Ta­nács célként kitűztek. Maga a park — vagy hivatalos nyelven szólva a „közcélú zöldterület" — mintegy 60 hektárnyi lesz. Az északi szigetcsúcs a csendre, nyu­galomra, sétára, pihenésre vá­gyók otthonává alakul. A már meglevő feketenyár- és szilfa­erdő jó alapot szolgáltat ehhez. A szigetnek ez az a része, ame­lyet a főváros közönsége a fel­szabadulás 30. évfordulóján bir­tokába vehetett. Megközelítése egyelőre a Szentendrei útból ki­ágazó Mozaik utca tengelyében fekvő régebbi vasúti hídon át tör­ténik. A hídtól délre műemléki be­mutatókert létesül, ahol a ró­mai kori helytartói palota fent­említett mozaikpadlóit — meg­felelő alapozás és védőépület készítése után — újra le fogják fektetni, így azok teljes egészük­ben megtekinthetők lesznek. Itt fogják kiállítani a sziget gaz­dag múltját illusztráló történel­mi-régészeti emlékanyagot. Ide kerülhetnek majd azok a leletek is, amelyek a most meginduló földmunkák során esetleg nap­világra kerülnek. Mert a Hajó­gyári-szigeten még elég sok és sokféle munkát terveznek. Nagyjából a sziget közepén lesz a nyári úttörőtábor, ahol min­den évben sokezer gyerek üdül­het majd szervezetten, roman­tikus természeti környezetben, de civilizált körülmények kö­zött. Az úttörőtábor közelében készülnek majd a sportlétesít­mények. Mindenekelőtt a labda­pálya, mely telente korcsolya­pályává alakulhat. De lesz itt lengőteke, sakkasztalok és ping­pongasztal, többféle hinta és sok más testgyakorló eszköz, nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek részére is. A tervek szerint szabadtéri vendéglőt, büfét, tejcsárdát, eszpresszót is építenek, a Nagy-Duna-ág mentén pedig üdülőket emelnek. A Margitszigeten ugyanis több intézmény, vállalat üdülőjét megszüntetik, és azok a Hajógyári-szigetre költözhet­nek át. Természetesen szükséges a sziget közművesítése; villany, víz, csatornázás nélkül mindez elképzelhetetlen. A Hajógyári-szigetnek majd­nem háromnegyed része kerül a tervek szerint a nagyközönség, az úttörők, az üdülők birtokába. A sziget déli részén megmarad a hajógyár, sőt fejlesztése is le­hetséges lesz a rendelkezésére álló területen. A most megnyílt zöldterület a maga csaknem 60 hektárnyi felületével óriási nye­resége fővárosunknak. A jóvá­hagyott tervek pedig garantál­ják a sziget további fejlődését. A 2-es számú terem (Gyárfás Lajos felvétele) A 10-es számú helyiség küszöb-mozaikjának részlete (Molnár Ilona felvétele)

Next