Szent Szív szerzetesnők VIII. kerületi katolikus leánygimnáziuma, Budapest, 1923

r.T­V *2010 I. ISKOLÁNK MÚLTJA. A budapesti Szent Szív­ intézeti «Sophianum» katholikus leánygimnázium 1914. szeptember hó 8-án nyílt meg. Az iskolát dr. Csernoch János bíboros hercegprímás támogatásával a hazai nevelés- és oktatásügy terén már ezideig is nagy érdemeket szerzett budapesti Szent Szív-intézet állította fel, mivel a fővárosban mind erősebben megnyilatkozott a közódaj, hogy a már működő egynéhány leánygimnáziumhoz katholikus jellegű hasonló intézmény is csatlakozzék. Az első tanévben csak az első és ötödik osztállyal nyílt meg, a további tanévekben azután fokozatosan fejlődött. Az első érettségi vizsgálatot 1918-ban tartották. A tanulóifjúság eleinte a Sacré Coeur-zárdában (VII., István­ út 75.) nyert elhelyezést. Mai épületünkbe 1917. október havában költöztünk, miután a Szent Szív-szerzet nagy áldozatok árán a hazai oktatásügy és a keresztény ifjúság érdekében a Vili. ker., Mikszáth Kálmán­ téren új zárdát nyitott és a gimnáziumot a Sacré Coeurek alapítója, K. Barát Zsófia után «Sophianum» néven idetelepítette. Az épület eredetileg a báró Révay-család palotája volt. E ház lakója volt egy ideig néhai Tisza Kálmán gróf, majd kiváló írónk, Mikszáth Kálmán, ki itt is halt meg 1910-ben. Ezért kapta a palota előtti kis tér is a Mikszáth Kálmán nevet. A gimnáziumot fenntartó zárda és nevelőintézet főnöknői: nt. M. Schaffgotsch Mária Anna 1919-ig, nr. Galbert Mária Antonia 1919—■. A gimnázium igazgatói: Danczer Béla 1914—1918., dr. Fallenbüchl Ferenc 1918. Eddigi rendes tanárok : Frenyóné Bakács Jolán (1914), dr. Pétergálné Kardoss Izabella (1914), Gsemer Mária (1915), dr. Pickl Paula (1915), Csapody Vera (1916), Töttösyné Bakács Irma (1917), Brückner József (1919), dr. Ottó Ilona, Holley Adrienne (1920), Vendi Józsa (1921), Juhász Margit, Benedek Margit, Dobokai Margit és Pápai István dr. Iskolánk az 1922—1923. iskolai tanévben fennállásának 10. évét töltötte be. II. ISKOLÁNK AZ 1923/24. TANÉVBEN. Iskolánk a lefolyt tanévben fennállásának tizedik évét töltötte be. A világ­háború kitörésekor nyílt meg és bár erősen érezte utóbbinak bénító hatását, mégis még befejezése előtt teljes nyolc osztályúvá fejlődött s önálló épületébe is költözött. Megsínylette a kettős forradalom átkos viszonyait, hiszen szinte poraiból új életre kellett kelnie, mert fenntartó és neki határozott jelleget adó szerzetesrendjének a száműzetésből kellett visszatérnie, újabb anyagi áldozatokkal kapuit megnyitnia s visszahelyezni a kommün hatalmasságaitól szélnek eresztett tanári karát. A tanulók oly nagy számban keresték fel az újból megnyílt katholikus intézetet, hogy az alsóbb osztályokat párhuzamosakká kellett tenni. Utóbbiakat az intézettel kapcsolatos

Next