VIII. kerületi női felső kereskedelmi iskola, Budapest, 1934
Az előttünk levő tér, a nyílegyenes utcák, a villamosok, az autók, mind nagyvárosi benyomást keltettek. Gyors léptekben indultunk meg, hogy amennyire ezt egy nap alatt lehet, megismerjük Debrecent. Először a Ferenc József úton mentünk végig, melynek egyik legrégibb és legszebb épülete a református kis templom, mely 1729-ben épült. Süppedékes talajon tölgyfacölöpökön áll román stílusban készült tornya, melynek bádogsisakját még a század első felében leszedték. Falán emléktábla hirdeti, hogy itt hangzott el a kálvinista magyarság tiltakozása 1860-ban a szabadságrabló császári pátens ellen. A magyarosstílű régi városháza tornyán Árpád szobra áll, színes üvegablakai pedig a hét vezért ábrázolják. Itt tartózkodott Kossuth Lajos 1848-as kormánya. Az út végén áll a hatalmas méretű református nagytemplom. Kéttornyú, monumentális épület. 19 évig készült. Széles homlokzatát nyolc ion oszlop tagolja. Kívül is, belül is, nagyon egyszerű, csak korinthoszi levelekkel befejezett pillérek díszítik. Tornyában helyezték el a híres Rákóczi harangot. A templom előtt Kossuth Lajos szobra áll, Margó és Pongrácz szobrászművészek híres alkotása. Háta megött van az ú. n. Emlékkert. A szemben levő parkban áll Csokonai V. Mihály szobra, hazánk legrégibb, Csokonairól elnevezett kőszínháza előtt. Itt van az ősi Kollégium is, ahol először tanítottak magyar nyelven. Itt tanult Csokonai is. A postaigazgatóság mellett haladva, kiérünk a Déri-térre. Itt áll a »Déri-múzeum«, amely Déri Frigyesvilághírű műgyűjteményét tartalmazza. Két részből áll: a magyar és külföldi részből. A magyar rész az alföldi magyar élet fejlődését mutatja a legrégibb időktől napjainkig. Vannak itt őskori, kőkori, bronzkori leletek. Egyszerű, fatörzsből vájt csónakok, kezdetleges hálók és a csikós és gulyás minden eszköze, ruhája, fegyvere, kulacsa, hangszere stb. Láttuk egy falusi parasztház belsejét, benne a búboskemencét, a magasra felvetett, hímzett párnás nyoszolyát, a kis faragott bölcsőt, a tulipános ládát és a fiókos szekrényt. Egy másik teremben híres műemlékek, régi érmek, pénzek, kézzel írott krónikák, régi levelek vannak, köztük néhány örökbecsű Csokonai-kézirat. Gyönyörű képekkel teleaggatott termeken haladtunk át. Láttuk Strobl Zsigmond szobrait, Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Mányoki, Kupeczky, Lotz Károly, Szüle Péter, Szinyei Merse Pál és más festők remekeit. Külön csarnokban van Munkácsy : »Ecce homo»-ja, Székely Bertalan : »Zrínyi kirohanásai és más festők munkája. Nem győztünk betelni a sok szép és értékes látnivalóval, de sietnünk kellett,, mert a Nagyerdőbe igyekeztünk. Útközben vezetőnk bevitt a központi egyetem aulájába. Az egyetem alapját még Tisza István gróf vetette meg, de Klebelsberg Kunó gróf áldozatkészsége folytán készült el 1932-ben s akkor nyitották meg. Mellette van aTisza István-internátus, előtte alapítójának bronzszobra áll. A Simonyi-úton, a villasoron vezet ütünk keresztül. Végén áll a Hősök emlékműve, itt kezdődik a Nagyerdő. Most a krematórium felé vettük utunkat. Már messziről szembetűnt érdekes tetőzete, amely az alkonyuló délutánon lila-zöldes színben játszott. Bár éppen szertartás volt, bemehettünk és megtekinthettük az égetőkemencét is, amely most nincs üzemben. Felmentünk az egyik ravatalozó terembe is, melyet valláskülönbség nélkül lehet használni. Harangi Jenő nagy freskója , »Attila temetése« díszíti a termet a ravatal fejénél, kétoldalt pedig színes ablaküvegeken látszanak a kopjavivők, a táltosok, a siratóleányok, az igricek és a har