Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)
1845-10-19 / 270. szám
Vasárnap 270 October 19. 1845. BUDAPESTI Hírt,DO. Előfilethetnl helyben az adó-hivatalban, hatvani az ozai Horváth-házban 483 iksz alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az auistrai birodalomba ’s külföldre menendő példányok csak a bécsi császári postahivatalnál rendelhetnek meg. zen lapok minden héten négyszer, n. m. kedden, csütörtökön, pont, és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Budapesten luszhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán borítékban 6 ft. ez. p. A hirdetmények minden apróbetűs hasábjoráért 5 (öl) ez. kr. fizettetik. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések A pest-szegedi csatorna ügyében V. P. úr komoly szózatára őszinte szózat Horváth Józseftől. (Folyt) Megyék: Közgyűlés Békésben — Horvat-, Tót- és Dalmátországok tartománygyűlése. Komáromi levél (Ellenészrevételek a Pesti Divatlapban közlöttekre.) Budapesti hirharang. Nemz. színház (Jutalmazott pályaszinm.) Állatkínzás elleni társulat. Ausztria (Az Írók emlékirata — Folytatás.) Külföld. Francziaország. Norvégia. Görögország. Hivatalos és magánhirdetések. SZACZYJÜELORSZÁG és ERDÉLY. Ő cs. ap. kir. Fölsége Spécz Antal m. kir. udv. kamrai számfeletti tanácsnokot és Besze Ferenc, k. udv. kamrai titoknokot valóságos k. magy. udv. kamrai tanácsnokokká méltóztatott legkegyes m. kinevezni. (A pest-szegedi csatorna ügyében Vásárhelyi Pál ur komoly szózatára, egy őszinte szózat. Folytatás.) ’S most, miután V. urat a való ’s helyes adatok korlátai közé szorítottuk, térjünk át Beszédes ur tervének vázlatára, ’s taglaljuk V. urnak arra kelt czáfolatát, és taglaljuk : várjon a pestszegedi csatornát, létező körülményeinél fogva, mind gazdasági, mind kereskedelmi szempontból czélszerűbbé álló- vagy folyóvizűvé építeni? ’S pedig mindenekelőtt ezen főelveket szükség megállapítanunk és ezekkel szükség előbb tisztába jönnünk, hogy a részletes nehézségek és kérdések lényegébe érdemileg bocsátkozhassunk. Jól tudja a tisztelt olvasó , hogy a pestszegedi csatorna létrehozásában jelenleg már csak a kivitel módja felett áll a vita ’s illetőleg azon elvnek meghatározása ’s megállapítása felett: váljon azon csatorna folyó vagy állóvizűvé épittessék-e? B. ur az elsőt javasolja , V. ur pedig ezt, és hasonlóan eleinte az állóvízre építendőt is, mint az 1839dik évi ,Figyelmezésben közrebocsátott értekezéséből következtetőleg ítélhetni — lehetségesnek merőben tagadja. Később azonban látván, hogy ezen csatornának eszméje nagy népszerűségre talált, az állóvízre építendő elvet karolta fel, és arról költségvetést is tott 13,860,000 pontban. Hogy pedig következetlenségről ne vádoltassék , ezen tervet, mint fölebb láttuk, hamisan Bálla úr vonalára alapítottnak keresztelő. Később ismét mások után szerelmessé válván azon eszmébe, miszerint az alsó csatornából a felsőbbe a víz gőzszivattyúkkal felemeltethetik, jónak vélte saját szülöttét elélni az által, hogy a 13,860,000 p. forintra számított költséget , azon állítólagos oknál fogva, miszerint az ásak földtömeget csekély árba vette fel, 23 millióra rugtatta fel;s ezt, a mint értekezése folyamából kiveszem , csak azon tekintetből téve , hogy későbbi divatos gőzös eszméje , mellynek kivihetőségét csak 5 millió körül bátorkodik számítani, az illetőknél több elfogadó kebelre találjon. Én, főkép vízépítésben, eszélyes practicus főnek az ollyan embert tartom, ki nem midig egy rámára húzva , hanem a sokféle tájbeli körülményekhez és helyszinti viszonyokhoz alkalmaztatólag intézi, vezeti ’s rendeli el technikai munkáját. ’S ollyant látok én itt Beszédes urban, kinek abeli tulajdonát több megyében, a régiektől eltérő egészen új elvekre alkalmazott, ’s a legjobb sikerrel koronázott munkát leghívebben tanúsítják. Beszédes úr megfontolván a pestszegedi csatornát környező helyszinti körülmények ’s viszonyok közt a folyóvizü csatornának előnyeit az állóvizü felett, és bő tapasztalatinál fogva ismervén a víznek roppant erejét, ’s ezen erőnek saját czéljára fordítása módját tökéletesen kitanulván , inkább az elsőre — ’s igen helyesen — határozta el magát, mint a másodikra. Most hozzunk párhuzamot, a pestszegedi csatorna viszonyaihoz alkalmazva, a folyós állóvizű csatornázási elvek egymás ellenében álló előnyei felett. Jör A pestszegedi csatornát, ha folyóvizűvé alkottatik, 2—4 öllel nagyobb mélységre szükség ugyan lefenekelni, mint ha az állóvízre épittetnék; de az ezen oknál fogva keletkezett nagyobb munkát sokszorosan kipótolja a Duna vizének a Tiszához lejtő nagy ereje, ha azt a technikus, műértőleg tudja, ’s tapasztalatilag tanulta használni; ’s innen következik ber Hogy midőn az állóvizű csatornát, a hozzá alkalmazandó hajók nagyságához képest tökéletes méretekre nagy költséggel tisztán ki kell ásni a folyóvizet, olly esettel birót, mint a pestszegedi csatorna, eleinte csak olly bő ásással szükség ellátni, hogy az meglehetős mennyiségű vizet felfoghasson , és aztán csak vezérárkokkal és alkalmas kuvetkozási rendszerrel — miről alább bővebben — szükség időnkint a víz segedelme után mélyíteni. ’S itt még azon nagy költségkülönbség is van , hogy az állóvizü csatornának egész földét a partszélektől messze el kell takarítani, a folyóvizűnek pedig az előásásból kiemelt, jóval kevesebb földet, a psrtszélektöl csekélyebb távolaira vehetni, a folytonos mélyítéseknél pedig a vezérárkokból nyert földet, csak az alsó pandalokra szükség hányni, melly földet elaprózott állapotában itt a pestszegedi csatornánál a nagyesetü viz részint felolvasztva, részint darabonkint is az alsó tájakra lesodor. Errenézve a folyóvizü csatornának kiképeztetése sokkal kevesebb költségbe kerül mindamellett, hogy nagyobb bőséggel biránd, mint az állóvizü csatornának tökéletes kiásása ’s földének a partoktól messze takarítása. 3er A folyóvizü csatorna, ha egyszer tökélyre jő, kevés gonddal mondhatni örökös, midőn az állóvizü csatornát sokféle körülmény veszélyezteti. 4 er a pest-szegedi csatorna vonalát közel eső több homok- buczkasorok környezik, ’s ezek számtalanszor egész porfellegekkel lepik a vidéket; következéskép az állóvizü csatornának még nagy ideig veszedelmes ellenségei lesznek, ellenben a folyóvizünek ártalmára nem lehetnek; mert ez már természeténél, ’s mint alább fogjuk látni, mesterséges szerkezeténél fogva is, fenekét ’s egész ágyát önerejével képes lesz kitisztítani. 5ör Az orgoványi, bugaczi ’s több határban, a csatorna homokos földezeten vitetvén, a ki csak hasonló helyen 3—4 öl mélységű csatornát ásatott, tudja, hogy a csatornának homokos oldalait a szelek ki szokták sodrani és a csatornát nagy részben feltölteni. Ez ismét költséges gyöpölés nélkül csak az állóvizü csatornának lehet halálos ellensége, nem pedig a folyóvizűnek. Gor A pest-szegedi vonalban, állóvizü csatornánál a szelek és hajók járása alkalmával, a vízszint feletti partok, ha nagy költséggel nem otalmaztatnak, a hullámzásnak kitéve , iszonyú rongálásokat szenvednek, és a lehullott földtömeggel az allóvizű csatorna nem kis mértékben töltetik el, ellenben a folyóvizinél a munkáltatás ideje alatt a víz megszaggatván a partokat , azokat tömegéhez képest mindaddig szokta mosni, míg annak természetes állandó oldalrézsűt nem szerez. De ha hulladoznának is a partokról földdarabok a csatornába, azt a folyóvíz feloszlatván , lassankint magával elviszi. Hasonló tekintetből veszélyes ellensége a Pest-Szeged közti földalkathoz képest az állóvizü csatornának az ollyan tél, melly gyakorta fagygyal, és felváltva lágy nedves idővel jár; az illyen idő, ha költséges paribiztosítások ellent nem állnak, sok földet beomlaszt a legnagyobb oldalrézsa mellett is a csatornába. Az elsorolt 4, 5, és 61k pontra nézve az állóvizü csatornának fentarlása sokkal költséges!), mint a folyóvizűé. Maga V. ur az oldalak területét 648 holdra számitja, ’s annak fentarlását tetemes költségbe kerülőnek vallja, mit hiányzó tapasztalatinál fogva biztosan meg nem határoz. Én csak megerősítem, és mindenki , ki a kérdéses csatorna vonalának földezetét mélységeiben is vizsgálta, biztosíthatja V. urat azon véleményében, mert a partoldalak fentartása valóban roppant költséget fog évenkint elnyelni, ha a csatorna állóvízre fog építtelni; ellenben a folyóvizű csatornánál keveset, vagy semmit sem árthat. Mez Azon ellenvetése V. urnak , hogy egy lé az állóvizű csatornán 1500 mázsát, a 3 láb sebességgel ellátott folyóvizün pedig csak 375 mázsát bírna el, elenyészik, ha figyelmeztetem , hogy Beszédes csatornája nem V. ur tapasztalatlan felfogása szerint fog készülni, hanem egészen máskint, és pedig akint, miszerint a csatorna esése Majsáig legalább két helyütt mérsékelve lesz ollyannyira, hogy rendes állásakor nem több mint/0 láb sebességgel biránd, és csak a csatorna czélba vett kiöblítése, és tisztítása alkalmával fog a szekrényes zugok mesterséges készületénél fogva 2—2'/j öllel esete szaporultatni és sebessége növekdni. A különbség tehát a vonóerőben az állóvizű és 1 láb sebességgel ellátott csatornán csekély leend, és általán véve kipótoltatik ez is, ha a víz utáni menetel könnyebbségét, azon körülménynyel, miszerint a csatorna, ha folyóvizű leend, majd egyenlő költségek mellett nagyobb szélességet nyerhet, tekintetbe veszszük , mert caeteris paribus a szélesebb csatornán, mint közönségesen tudva van, a hajók könnyebb erővel vonathatnak. Bár Ha a folyóvizű csatorna előásása után, a víz ereje használata mellett foganatba vett mesterséges munkákkal olly bőségre kiképeztetett, hogy jövendő tökéletes állapotában lefolyó víztömegnek legalább felét már elfogadni képes, ezen állapotjától kezdve folytatólag sokkal kevesebb költséggel, aránylag jóval szélesebbre nagyittathatik, mint az állóvizü csatorna,mellynek minden földét tisztára szükséges kitakarítani; következéskép a folyóvizü csatornát, ha az egyszer már közép állapotát elérte, egyúttal érdemes nagyobb hajók alkalmazhassa czéljául szélesebbre kidolgoztatni. Mer A pest-szegedi csatornába , ha folyóvizű lesz, mintegy 2—3 százezer hold térségről szárító árkok vágaltathatnak be, ellenben az állóvizű csatorna, minthogy a turján fenekeknél magasb állást fog tartani, azon árkokat magába nem fogadhatja, és ha némely helyein egyes kisebb lapályok vizeit felvehetné is, ezeknek lecsapolása a csatornába mindenkor vigyázattal és költséggel fog megtörténhetni, mivel a szárító árkokból főkép homokos földezeten nagy záporok alkalmával lehúzódó vizek többé kevésbbé iszaposak szoktak lenni. 10er A pest-szegedi csatornának, ha folyóvizű leszen, egész víztömegét a hajózás mellett egyszersmind roppant erőművekre igen gazdaságosan és iszonyú haszonnal lehet mesterségesen alkalmazni, és ez ismét nagy figyelmet érdemlő körülmény olly vidékben , melly különben a vizet és tüzelő szert nélkülözi. 11 ev Majsa vidékétől ’s hasonlóan Haraszti környékétől mesterségesen elágaztatott csatornák által roppant téreket — mellyeknek a folyóvizü csatorna előbb tökéletes kiszárítását eszközlötte — öntözés alá lehet venni. 12er A pest-szegedi csatorna, ha álló vízre alkalmaztatik , legalább 10—12 szekrényzugóval ellátandó leszen, ha pedig folyó vizre, legfölebb 4—5vel. Ezen épületeknek fentartása is évenkint nagy költségbe kerül. 13er A pest-szegedi folyóvizű csatorna tökéletes elkészítése után, könnyű leend Csongrád felé a Tiszáig, és Bölcske felé a Dunáig, a két ágvonalt is létrehozni, és ezek — miután a csatorna víztömegének már egész ereje meg leszen nyerve — mondhatni, aránylag csekély költségbe fognak kerülni; pedig ezen vonalak, ha nem is rögtön , de a kereskedelem haladásával bizonyosan jótékony hatásúak fognak lenni, mivel a Körösök vidékét a Balaton vidékével egyenesen kapcsolatba hozzák. 14e1 Ha ezen csatorna folyóvízre építtetik, kisebb felügyelő személyzetet kíván, mint ellenben. Mindezen előszámlált körülmények, és még számos melléktekintetek , olly figyelemre méltók, hogy ha a folyóvizü csatorna kétszer haladná is az állóvizü csatorna költségeit — mi ezen esetben épen ellenkező — mindenkor a folyónak lehet elsőbbséget adni, mert az a természettől magában hordja az örökös állandóságot, midőn az állóvita roppant költséget igényel fentartására. S most térjünk át B. ur tervének rövid vázlatára. — Horváth József. (Folytatjuk.) ........................Megyék. Békésből. Gyula, oct. 11. F. évi October 6kán kedvelt m. főispánunk elnöklete alatt folytatva tartatott közgyűlésünk nevezetes tárgyairól, jelen tudósításomban igyekszem a legrövidebb lenni. A jegyzői tisztség részéről bemutatott polg. pereket vizsgáló törvényszék jegyzőkönyvének azon javaslata, hogy minden sz.bírák minden szóbeli perre nézve egyformaság kedvéért is külön jegyzőkönyvet vigyenek a törvény rendelete szerint — elfogadtatott; a bünrenyitó törvényszék pedig azon nevezetes körülményre híván fel figyelmünket , hogy megyei börtönünkben bűnhődő legerősebb rabok is részint a börtönök rothasztásig nedvessége, részint a folytonos szöszfonás miatt, nemcsak átalában elegészségtelenülnek, de ez évben még eddig nem tapasztalt számmal el is haltak, miután a valóban szükségessé vált egészen új börtön készítését most a megye rendei azon okból, mert nem tudhatni előre, várjon a büntetésre nézve minő rendszert fog a jövő országgyűlés megállapítani, eszközlésbe nem vehetik, az ajánlott javaslathoz képest, most ezen baj enyhítése tekintetéből elrendeltetett, az alsó börtönöknek kipadoltatása, és a raboknak, úgy délelőtt mint délután egyegy óráig a megye udvarán leendő járkálása; ezen kívül küldöttség bízatott meg, melly az eddig gyakorlott szöszfonás helyett czélirányosb ’s egészségesének javaslati gyapjúfonás mikinti alkalmazása iránt adandó tervét a jövő közgyűlés ekibe terjeszsze. — Ezek után a nmgu m. udv. cancellaria rendeletet olvastatván fel, ezek között a gyermekek iskoláztatását tárgyazó rendelet örömmel fogadtatott ugyan; amennyiben azonban az ország mindig fentartotta magának az illy oktatás rendezésébe lehető befolyását, ez iránti óvásunkat jegyzőkönyvbe iktattuk. — A következett megyei levelezések folytán Zalamegye levele a részek vissza kapcsoltatása iránt pártoltatott; Szabolcsé azonban az admistratorok uj munkálkodása ellen, mint a múlt közgyűlésen Nógrádé ugyan e tárgy iránt, azon okból, mivel e megye rendei a bizonytalan hirek és gyanakodások valóságáról még diplomatica után nem értesültek, sőt némelly részben a terjesztett hirek valótlanságáról győződtek meg, mint még időelőtti, nem pártoltatott. Következett az olly nevezetessé lett honti levél; ennek elolvasása után darabig szünet és mély csend jön teremünkben , mintha a rendek e kényes tárgy mikénti tárgyalásáról még egyszer önmagokkal számot vetettek volna; végre N. F. ib. megtörte a hallgatást, röviden oda nyilatkozván, hogy ő a kellő formaságok barátja lévén, e levelet, mint mellyen a fökellék, t. i. a megye szokott pecsétje nincs, a közönségének el nem fogadhatván, azt tárgyalandónak nem véli. Többen keltek fel e nyilatkozatra, melly okozta, hogy tanácskozásunk délutáni 3/1 óráig terjedt. Ezek között tb. b. E. J. fogván szót, e levelet mint a megye nevében írottat elismeri és tárgyalandónak vélte; mert, úgymond , ha a levél egész tartalma, nem főkép annak elősorolása volna, mi okból nem használtatott a megye szokott pecsétje, ő talán egyetértene az előtte szólóbíróval; de hiszen egyik épen azon sérelmét kéri itt orvosoltatni, hogy miután a sérelmet okozott főispán helyettes pártján lévő alispán, e napi gyűlésen meg nem jelent, ennek végzését, bár az a többsége volt, nem akarván elismerni, a pecsétet ki nem adta, hogy pedig ezt érvényesnek kellett volna venni, bizonyítja az, mert e napra volt megyeileg kitűzve a közgyűlés ideje, mit egyeseknek önkéntesen megváltoztatni nem lehet; törvény pedig, hogy ha sem főispán, sem a két alispán, sem a két fizetéses tá birák jelen nem volnának, ugy nevezni fognak a szolgabirák közöl a rendek magoknak elnököt; ha ez sem volt, mit tehettek mást az egybegyült rendek, mint egy t.birót nevezni ki illy czélból idősbálabiráik koszorújából; — az igy többség által hozott végzést azért érvénytelennek nem tekintheti, ’s annak megerősítésére köteles lett volna az alispán a megye pecsétjét kiadni, mert a megyét nem a tisztviselők teszik, mint annak határozata is nem a tisztviselők határozataiból áll, de teszik azt a megyének öszves karai és rendei, azért ezek többségének végzését a tisztviselők is érvényesnek elismerni kötelesek; azért is ő e levélben felemlített környülállásokat tekintve e levelet elfogadván, az abban foglalt végzést mint a megye öszves egyeteme végzését elismervén, pártolja. Mikre Sz. A. főjegyző fogván szót, elismerte ugyan, hogy a megye többségét nem a tisztviselők teszik, de ellenben azt állította, hogy ezen többség akarata nyilvánításának megszabta a törvény szokott formáját, melly nélkül ő az igazgatás rendét felzavarva híven, azt mindenkor megtartatni kívánja; annál fogva nem helyeselheti ugyan soha a sérelmes eljárásokat , de azért sem a gyűlést érvényesnek el nem ismer