Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-08-07 / 434. szám

8ö­ vid kivonatokban *), mellyeknek felolvasása és kölcsönös vi­tatása után valamint egy részről örömmel tapasztalta a felol­vasott kivonatokból e választmány azt, hogy a fentczimzett véleményezők, bár külön irányokban kiindulva, bár Beszé­des J. ur tervét, költségeinek kiszámítását sokban megtá­madva és módosítva; mindamellett az általa tervezett vonalt, vizeserést ábrázoló kiszámításait helyeselve, a csatornának lehetőségét és kivihetőségét általánosan kétségbe nem hoz­ták; mi több, Fünye urnak véleményéből és javaslati módo­sításából remélhető az is, hogy azon nehézségek, mellyek a csatorna kivihetőségét eddig leginkább kétségbe hozták, mintha annak megásatása a tiszai és szomszéd vidékeket víz­­áradásokkal fenyegetné, el fognak oszlatni, v­agy más részről aggodalmat gerjesztett az, hogy e csatorna létreho­zására kivántató költségeknek öszvege B. úr kiszámításától lényegesen különbözik, sőt azt annyira felmulja, hogy a társulat alakulhatását kétségbe hozza, és azért ezen indo­kokból kiindulva szóba hozatott és velős okokkal inditványoz­­tatott egynémelly választmányi tagok által, mikép felhagyva annyi akadályokkal már is küzködő csatorna eszméjével, in­kább az olcsóbb áron készíthető, a közlekedést hamarább létrehozó vaspályának készítése tétetnék javaslatba, ajánl­­tatván az is, hogy legközelebb ide megérkezendő J. Clark úr ez érdemben bővebben kihallgattassék. Azonban a vá­lasztmány többsége figyelmezvén a törvény jótékonyságára, és arra is, hogy e választmány mint illy vállalat kivitelére alakult társulat képezője, nem látván még minden ide vágó körülményt annyira kifejtve, hogy már jelenleg a csatorna­eszmével felhagyhatna; de komolyan megfontolva azt is, mi­kép ezen kiszámított költségeknek megfogyasztására az annyi népszerűséggel pártolt dunatiszai csatorna vállalata nemcsak azon földbirtokosoknál, kiknek határain ezen csatorna ve­zettetik, kik nemcsak a feléledt közlekedés és a kiszáritott posványos földeknek jövedelmeit élvezni fogják; de azon törvényhatóságoknak is, mellyeknek kereskedelmi viszonyaik felélednek, olly ajánlatokra és adakozásokra, nemcsak a kisajátítási költségek elengedésével, de akár a kiszáritott térségek kellő megváltásával, akár napszámosok felajánlá­sával számot tarthatna, mellyek szerint a költségek neveze­tes része megkiméltetnék; — más részről meggondolva azt is, hogy e csatornának remélhető jövedelmei iránt még ekorig eléggé biztos adatok nem lennének, mihez képest nem látja magát e választmány azon helyzetben, hogy akár a csatorna vállalatát elejthesse, akár pedig a részvényes társaságnak alakulhatását kellő biztossággal javasolhassa. Mindezeknél fogva tehát a választmány következőkben állapodott meg , úgymint: 1­ Méltóságos gróf Dessewffy Emil és Wodianer S. urak megbizattak, hogy legközelebb megérkezendő T. Clark úr­ral ezen tárgyat újra megvitassák, az annak eredményérőli tudósítások elváratván. 2) Beszédes J. urnák ezen három rendbeli vélemények kiadatnak olly utasítással, hogy az abban előadott nehézsé­gekre körülményes nyilatkozatát haladék nélkül elkészítse és a választmány elnökének beküldje. 33 Wodianer S. úr megbizatik, hogy hoszas kereske­delmi tapasztalása szerint az egész csatorna irányában a ke­reskedési forgalmakról és a kép a csatornán remélhetőképen szállítandó termesztményeknek és más egyéb szállítmányok­nak mennyisége felől hiteles adatokat szerezne, e csatorna remélhető jövedelmeit, alkalmaztatva azt a naponkint in­kább viruló kereskedelmi viszonyokhoz, hova előbb világos­ságba hozza.­­­ Elnök úr e nagyméltósága megkéretik, miszerint Beszédes J. úrtól megszerezvén azon térek kiszámításait, mellyek a csatorna által kiszám­­tandók, kitudva azoknak bir­tokosait is, ezen földek tulajdonosait, valamint szintén a szomszéd törvényhatóságokat és szabadalmas kerületeket a csatorna kiásatási költségeinek fogyasztására vezető és a fen­tebb írt eszmékből kifolyó szabad ajánlatokra megkeresni, és annak eredményét a legközelebb tartandó választmányi ülésnek bemutatni szíveskedjék, hogy mindezen adatokkal ellátva, ezen terv érdemében a választmány maga velős, körülményes és lehető biztossággal ellátott tökéletesen ki­mentő javaslatát az azontúl tartandó társulati közgyűlésnek bemutathassa. 53 Miután a haza feszült várakozása javaslaná, hogy ezen társulati ügy minél előbb végkép eldöntessék, megbi­zatik elnök urő excllja,hogy ezen fent megjegyzett adatok és tudósításoknak beérkeztük után a választmányi tagokat a fent­­irt vélemény elkészítésére sz. k. Pest városában egybehívja, de egyszersmind a társulati közgyűlést is illy formán a hír­lapok utján megrendelje és kihirdesse, hogy az a választmányi három napokra kitűzött tanácskozások után kezdetét vegye. Július 11 én folytatólag választmányi ülés tartatván, az előbbi választmányi ülés jegyzőkönyve meghitelesíttetett. Azután Wodianer S. ur mint a dunatiszai csatorna vállalatára előlegezett segedelmek beszedője előterjeszté az eddigi min­dennemű bevételek és kiadások hiteles jegyzékét az illető utalványok és nyugtatványokkal ellátva, melly számadások megvizsgálására mgos gr. Károlyi György ur­­. Békés vár­megye főispánjának elnöklete alatt mgos gr. Dessewffy Emil, Bérczy Antal szegedvárosi, és Koller Ferencz pestvárosi ta­nácsnok urak olly utasítással küldetnek ki, hogy folyó évi november 12én egybeülve annak megvizsgálását befejezzék, addig is a számadások­­minden oklevelekkel visszaadatván. — Elnök úr ő excllja figyelmeztetvén a választmányt aziránt, hogy miután még sem Klenze, sem T. Clark urak a dunati­szai csatorna tervének megvizsgálatáért a társulattól kellő jutalommal meg nem tiszteltettek, e részben hozandó hatá­rozatot kikérte azon megjegyzéssel, hogy Klenze urnak illő jutalmát­­. Sina György ur ő méltósága, a mint értesittetett, fentartotta légyen, mire nagy gróf Széchenyi ur ő excllja is, kinek közbenjárásának köszönheti főleg e társulat T. Clark ur kijövetelét és a csatornavállalat körül tett fáradozásait, mgos gr. Dessewffy E. és Wodianer S. urak megbizattak, hogy T. Clark ur ide érkeztével, ezen urnák mennyiben való megjutalmaztatását, figyelmezve a társulat érdekeire, elha­tározzák és egyszersmind utalványozhassák. Végezetre újra feléledvén e választmányi ülésben azon köz­hajtás, hogy a csatornás vállalat ügye minél előbb, de mindenesetre ezen év lefolyta alatt érdemileg elhatároztassék, jóllehet ugyan alig lehet forróbb kívánsága e választmány­nak annál, hogy körülményes véleményét minél előbb a társu­lati közgyűlésnek bírálata alá terjeszthesse, de megfontolva mégis, hogy a tegnapi határozatokban foglalt adatok sikeres összeszedése hosszabb időt kívánna — a jövő választmányi ülés 1. évi november hava­­­­ára, a társulati közgyűlés egy­­beülésére ugyanazon évi és havi leára ezennel kitüzetett, melly időre a társulatnak rendes tagjai, úgy az előleges költségekben adakozásaik által részesült társulati részvénye­sek sz.­k. Pest városában a casino teremében délelőtti 10 órakori megjelenésükre a hírlapok útján megkérendők, an­nál is inkább, mivel ezen közgyűlés határozatára hagya­tott fel e vállalat iránti további intézkedés, a számadá­soknak teljes bírálata, és a fenmaradandó összeggeli rendel­kezés. Weber János m. k., egyesületi titoknok.­­A tolnai szeder-selyem-egylet ápril 20dik és május 14ik napján volt közgyűléseinek főbb eredménye.) April 20án: 13 Bezerédj István elnök úr távollétében Fejős János alelnök úr elnökölvén, midőn szívesen üdvözölné a részvényes társakat, kötelessége érzetéből a múlt évi sep­­temberi közgyűlés óta történtekről jelentette, miképen a szegzárdi és palánki szedres­kertekből a múlt őszszel, és jelen tavaszszal a dombóvári járásban létező szedres­ker­tekbe ültetés végett 12,150 darab szederfa osztatott ki, és minthogy Mittenberger Miklós alelnök úr jelentette a választ­mánynak , hogy az ottani lakosok kapva kapnak a szeder­­­fákon, a választmány annyi darab fát vélt az ottani kertekbe kiosztani, a mennyi csak jövő őszszel kitelhetik. Az egylet kertjeit jó rendben lenni jelentette, tudtára kívánta mégis az egyletnek adni, hogy a múlt 1845ik évi tavaszi vizáradás hatását csak most tapasztaljuk, minekutánna több mint 5000 darab már igen szép fáink kiszáradtak, mellyek azon remény­ségben,hogy majd talán uj hajtásokat tesznek tőben elvágattak. — Továbbá jelenté elnök ur, hogy a 141 font 20 lat lemo­ *) Mint mi azokat legközelebbi számainkban már közlöttük. — S z e r­k. Kiadás: 13 Statusadósságokra u. m.: a 3 kamatfizetés 4,961,885 r. tall.; b) adósságtisztázás 2,251,115 r. tall.; c) tartományi adósságok kamatja 40,920 r.tall.; öszvesen 7,253,920 r. tallér. —23 Nyugdíjak a) a status hivatalnokok részére 985,527 r. tall.; b) eltörlött szerzetbeli atyák életdíja 1,232,121 r.tall.;­­ öszvesen 2,217,648 r. tallér.­­ 3) Folyó adózások: a) kár­­i mentesítések eltörlött jogok ’s haszonvételekért 254,527 ; b)­­ tisztviselői cautiók kamatja 211,845; intézeti alapítványok ’sat.­­ kamatja 358,840; d) polgári özvegy intézet biztosítása 310,193; öszvesen 1,134,988 r. tallér. 4) Különféle központi hatóságok­ra 330,508 r. tall.; 5) lelki ügyek ministeriuma, oktatási és or­vosi intézetek 3,119,940 r. tall.; 63 belső és főbiztosság mi­­ nisteriuma 2,752,656 r.tall.; 7)küliigyck ministeriuma729,304 r.tall.; 83 hadi ministerium, a potsdami árva fő- és több fiók­­intézetekkel 24,604,208 r.tall.; 9) igazságszolgáltatási ’s tör­vényvizsgáló ministerium 5,985,193 r.tall.; 10) financzministe­­rium’s közpénztár 158,653 r.tall.; 11) királyi uradalmak és erdők főigazg. 99,909 r.tall.; 12) pénzügyi ministerium , ke­reskedés, és míripar igazgatása, száraz és vizi közlekedési eszkö­zökkel együtt, kivéve a köutakat 2,008,917 r.tall.; 1­3) a kö­­utak föntartására , felügyelésére, valamint azok építési költségé­nek kamatra 2,782,800 r.tall.; 14) főkormány­os uralkodó 1,704,489 r.tall.; 15) fő- és országos ménes 173,306 r.tall.; 16) kisebb szenvedőleges tartozások beváltása 100,000 r. tall.; 17) évek folytán beesőkben csökkenő pénzek hiánya 400,000 r.tall.; 18) fiscusra szállott örökségek jótékonyságokra fordítása 16,000 r.tall.; 19) rendkívüli költségek 2,500,000 r.tall.; 20) mindenféle érdemjutalmak 350,000 r.tall.; 21) gratilicatiókra 1,000,000 r.tall.; 22) Előre nem látható költségek 500,000 r.tall.; 23) vasutak ’st, illy szükségek fedezésére gyűjtött tar­talék-pénztár szaporítása 1,462,000 r.tall. — Kiadási öszveg 61,384,449 r.tallér. (Vége köv.) madik évben átalános kimutatást készít, ennek nyomán az 1844-i kincstári számadás következőleg állott: Bevétel: szám bevétel alap nyers jö­vedelem kezelési költség tiszta jö­vedelem1A királyi uradalmak és er­dők 9,924,541 levonandó a) a kezelési költség 3,261,279 b) koronás hitbizomány 2,573,099 , öszvesen 5,834,378 4,090,1632Királyi uradalmak kiváltá­sa és eladása, a státus­adósságok hamarabb tisz­tázására 1,000,000 1 ,000,000 3Bányák, huták, sóaknák ; e-1,607,838 507,838 i 'ooo­ooo­zekhez járul a berlini porczellángyár 17,241 17 241 4Posták 1,400,0001 /ioo­ooo 5Lotteria 863,200 863 2006Adó: a) földadó 10,427,944 585,637 9,842,307 b) Rendadó (Classen) 7,188,107 297,701 6,890 346 c) kézműadó 2,435,460 98,491 2,336/969 d) fogyasztási adó h­arminczadi vám 29,081,434 3,006,35625,475,078 e)­sóeladási jöved. 6,981,720 2,666,420 4,315,300 7Különfélék ,343,590 343,5908Törvényhatósági díjak 3,707,255 3,707,255 öszvesen 74,981,330113,596,881 161,384,449 tólázott selymet a választmány minden iparkodása mellett sem adható el drágábban 9 ft 30 p.krnál, mellyből bejött öszvesen 1331 ft 45 kr, ha tehát felszámítjuk a gubákért kifizetett 896 ft 10 kr; a szükséges tűzifáért kifizetett 67 ft 36 kr , a motollatásért fizetett 197 ft 8 kr, öszvesen 1160 ft 54 kr pengőt, ki fog tűnni, hogy a gubák legombolyitásánál öszvesen 170 ft 51 kr­t. tiszta nyereségünk volt, mi bizo­nyosan szaporodik, ha fonóink jobbak voltak volna, kik többnyire ujonczok lévén, a gyakorlat hiátayát nekünk kelle szenvedni. — illyes bajoknak elhárítása tekintetéből jel­ente elnök úr a választmány megbízásából a múlt évben Szeg­­zárdon működő mesternővel szerződött, ki ennélfogva töké­letesen jártas, é s tapasztalt főnónőket tartozik szerezni; a választmány e tekintetbeni gondoskodását azzal is szaporí­totta, hogy az egylet pénztárnokát is megbízta, ki Fehér­­templomból gondolkodik jó mozd­álónőket szerezni. Pénztárunkban, melly jó rendben találtatik, van kész­pénzben 121 ft 58 kr, kötelezőkben 1800 ft, az idei selyem ára 1331 ft 45 kr, öszvesen 3253 forint 43 kr pengőben, a hová nem számíttatnak a részvénytartozások, mellyek fize­tése most sem történik nagyobb renddel mint ezelőtt, és mi­vel az évi részvényfizetéseknek elmulasztása ellen az alap­szabályok 16dik szakasza értelmében történt megintésétől számított hat hónap mindeddig sem folyt le , a választmány e végből folyó évi május hó 14dik napjára, d. u. 4 órára a megyeházában a részvényfizetéseknek elmulasztása felett ha­tározó rendkívüli közgyűlést hirdetett. Végre jelentő elnök úr különös figyelmébe ajánlá a gyűlésnek a választmány ebeli véleményét, miszerint gazdasági szempontból bizonyos fizetés mellett, midőn az egylet gubói lemotolázását elvé­gezte , a mololázást másoknak is engedné meg; — továbbá gondoskodásába ajánlotta a külmegyékben leendő gubó vá­sárlását, és az idei részvényfizetések határidejének híresz­telését. — Ezen elnöki jelentésben foglalt választmányi in­tézkedések gyülésileg is jóváhagyatnak, az egyleti gubókn­ak lemotolálása után, a selyemgubókat nagyobb mennyiségben tenyésztőknek, semmi esetre azonban az ezzeli kereske­dőknek az egylet fonodájában a motolálás a választmány ál­tal meghatározandó bér mellett megengedtetik, a külme­gyékben leendő gubóvásárlás pedig az egylet érdekei elő­mozdításának tekintetvén­y­e feletti gondoskodás nemcsak a választmánynak, hanem minden részvényes társ erkölcsi kötelességének ismertetett, különösen mégis jelentő alel­nök és pénztárnok urak bízatnak meg, hogy levelezés útján Fehértemplomba mint a gubótenyésztésnek főhelyére a gu­bók vásárlását kiterjeszteni iparkodjanak , a folyó évi rész­vénytartozásoknak lefizetési határideje május 30-i napjára határoztatván, mi végett a felszólító-levelek kinyomatni és szétküldetni rendeltetnek, és mivel illyés felszólitgatások az egyletnek évenkintes teendői közé számíttatnak, a felszólítá­soknak mintája egy rizma papirosra évenkinti használat végett kinyomatni,és az ezzel járó költségek kifizettetni határoztatnak. — 23 A szeder-selyemtenyésztést czélul kitűző jelen egylet is Tolnamegye utalma alatt létezvén, mellynek kormányzása ő felsége által mizgos Ürményi József cs.k. kamarás arra ru­­háztatott, ki minekutánna a főügyek iránt meleg részvétét szokta tanúsítani, ennélfogva inditványoztatott, hogy ő mél­tósága az egyletnek czélzásba vett jelen állásával megismer­tetvén , a hozzájáruláshoz egész tisztelettel felszólittassék — melly indítvány következésében nem késett e jelen gyűlés­t. Augusz Antal urat, mint Tolna megye első alispánját meg­keresni, miszerint a megyében fenálló jelen egyletnek czélja, működése felől ő matgát a főispán urat értesítvén, illy köz­jóra munkálkodó vállalatnak hozzájárulása végett őt felszó­lítani , és az egyletet eljárása felől tudósítani méltóztassék. 1­33 Tormay Károly részvényes társ ur azon inditványnyal lépett föl, hogy valamint az országutak a városon kivül, úgy annak melléke Szegszárd mvárosában a bátaszéki és budai utczában szederfákkal elültettessék, mi a selyemhernyóte­nyésztő szegszárdi lakosoknak hasznukra lévén, egyszers­mind nemcsak a levegőt tisztítja, hanem a tűzi veszedelem további harapódzhatásának elfojtására is nagy gátul szolgál; mivel azonban az egyletnek a fatenyésztést érdeklő köre a megyében ollyannyira szétágaznék, hogy midőn az érintett indítványt eszközlésbe venni iparkodnék, a más helyeken eszközlésbe veendők körében éreszné mulasztását, a képen vélekedett tehát, miszerint a m.szegszárdi uradalom amúgy is elegendő szederfákkal ellátva lévén, keressék meg, mikint jobbágyainak érdekét előmozdíthatási tekintetből, a már idősb és magasabb szederfák számából e czélra elegendő mennyiséget, úgyszinte azoknak épségbeni tarthatása végett a megkivántató védkarokat kiszolgáltatni szíveskednék, melly indítványnak czélszerüségéről a közgyűlés is meggyőződvén, a m­ uradalmat folyamodás által akint rendelte megkéretni, miszerint ha jövő őszre választ nyerhetni szerencsés nem lenne, az egylet részéről az indítványozott ültetések min­denesetre teljesittessenek.— 43 A tüzelőfa szüksége ország­szerte érezhetőbb lévén, ésannyira, hogy ebeli hiánynak pót­lásáról gondoskodni az egyletnek is méltó figyelmét felhívta, mi okból a szükséges tűzifának megvétele midőn elrendel­tetik, egyszersmind Fejős János alelnök úr megbizatik, hogy az egylet fanódájában ez évben legalább egy kazánnál a mo­­zolálást szénnel kisértse teljesíteni, minek sikeréről min­denesetre jelentést tegyen. (Vége köv.) Erdélyi szemle. A kölcsönös tűzkármentés ügye terjed, de a megyék vonako­znak egyesülni a czélra, holott tudva van: minél szélesebb a biztosítás sub­­strátuma, annál csekélyebbek a kártérítési ravatalok ; aztán ha tíz kormány helyett egy van, tízszer kevesebb az igaz­gatási költség és fáradság is. E dolgot legczélszerübb volna országossá tenni ’s a legfelsőbb directiót ,’s a pénz kezelését a kormányra bízni, évenkinti számadás terhe alatt. — Az oj­­tozi szoroson, melly a székely földet Háromszék északkeleti

Next