Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)
1846-08-07 / 434. szám
8ö vid kivonatokban *), mellyeknek felolvasása és kölcsönös vitatása után valamint egy részről örömmel tapasztalta a felolvasott kivonatokból e választmány azt, hogy a fentczimzett véleményezők, bár külön irányokban kiindulva, bár Beszédes J. ur tervét, költségeinek kiszámítását sokban megtámadva és módosítva; mindamellett az általa tervezett vonalt, vizeserést ábrázoló kiszámításait helyeselve, a csatornának lehetőségét és kivihetőségét általánosan kétségbe nem hozták; mi több, Fünye urnak véleményéből és javaslati módosításából remélhető az is, hogy azon nehézségek, mellyek a csatorna kivihetőségét eddig leginkább kétségbe hozták, mintha annak megásatása a tiszai és szomszéd vidékeket vízáradásokkal fenyegetné, el fognak oszlatni, vagy más részről aggodalmat gerjesztett az, hogy e csatorna létrehozására kivántató költségeknek öszvege B. úr kiszámításától lényegesen különbözik, sőt azt annyira felmulja, hogy a társulat alakulhatását kétségbe hozza, és azért ezen indokokból kiindulva szóba hozatott és velős okokkal inditványoztatott egynémelly választmányi tagok által, mikép felhagyva annyi akadályokkal már is küzködő csatorna eszméjével, inkább az olcsóbb áron készíthető, a közlekedést hamarább létrehozó vaspályának készítése tétetnék javaslatba, ajánltatván az is, hogy legközelebb ide megérkezendő J. Clark úr ez érdemben bővebben kihallgattassék. Azonban a választmány többsége figyelmezvén a törvény jótékonyságára, és arra is, hogy e választmány mint illy vállalat kivitelére alakult társulat képezője, nem látván még minden ide vágó körülményt annyira kifejtve, hogy már jelenleg a csatornaeszmével felhagyhatna; de komolyan megfontolva azt is, mikép ezen kiszámított költségeknek megfogyasztására az annyi népszerűséggel pártolt dunatiszai csatorna vállalata nemcsak azon földbirtokosoknál, kiknek határain ezen csatorna vezettetik, kik nemcsak a feléledt közlekedés és a kiszáritott posványos földeknek jövedelmeit élvezni fogják; de azon törvényhatóságoknak is, mellyeknek kereskedelmi viszonyaik felélednek, olly ajánlatokra és adakozásokra, nemcsak a kisajátítási költségek elengedésével, de akár a kiszáritott térségek kellő megváltásával, akár napszámosok felajánlásával számot tarthatna, mellyek szerint a költségek nevezetes része megkiméltetnék; — más részről meggondolva azt is, hogy e csatornának remélhető jövedelmei iránt még ekorig eléggé biztos adatok nem lennének, mihez képest nem látja magát e választmány azon helyzetben, hogy akár a csatorna vállalatát elejthesse, akár pedig a részvényes társaságnak alakulhatását kellő biztossággal javasolhassa. Mindezeknél fogva tehát a választmány következőkben állapodott meg , úgymint: 1 Méltóságos gróf Dessewffy Emil és Wodianer S. urak megbizattak, hogy legközelebb megérkezendő T. Clark úrral ezen tárgyat újra megvitassák, az annak eredményérőli tudósítások elváratván. 2) Beszédes J. urnák ezen három rendbeli vélemények kiadatnak olly utasítással, hogy az abban előadott nehézségekre körülményes nyilatkozatát haladék nélkül elkészítse és a választmány elnökének beküldje. 33 Wodianer S. úr megbizatik, hogy hoszas kereskedelmi tapasztalása szerint az egész csatorna irányában a kereskedési forgalmakról és a kép a csatornán remélhetőképen szállítandó termesztményeknek és más egyéb szállítmányoknak mennyisége felől hiteles adatokat szerezne, e csatorna remélhető jövedelmeit, alkalmaztatva azt a naponkint inkább viruló kereskedelmi viszonyokhoz, hova előbb világosságba hozza. Elnök úr e nagyméltósága megkéretik, miszerint Beszédes J. úrtól megszerezvén azon térek kiszámításait, mellyek a csatorna által kiszámtandók, kitudva azoknak birtokosait is, ezen földek tulajdonosait, valamint szintén a szomszéd törvényhatóságokat és szabadalmas kerületeket a csatorna kiásatási költségeinek fogyasztására vezető és a fentebb írt eszmékből kifolyó szabad ajánlatokra megkeresni, és annak eredményét a legközelebb tartandó választmányi ülésnek bemutatni szíveskedjék, hogy mindezen adatokkal ellátva, ezen terv érdemében a választmány maga velős, körülményes és lehető biztossággal ellátott tökéletesen kimentő javaslatát az azontúl tartandó társulati közgyűlésnek bemutathassa. 53 Miután a haza feszült várakozása javaslaná, hogy ezen társulati ügy minél előbb végkép eldöntessék, megbizatik elnök urő excllja,hogy ezen fent megjegyzett adatok és tudósításoknak beérkeztük után a választmányi tagokat a fentirt vélemény elkészítésére sz. k. Pest városában egybehívja, de egyszersmind a társulati közgyűlést is illy formán a hírlapok utján megrendelje és kihirdesse, hogy az a választmányi három napokra kitűzött tanácskozások után kezdetét vegye. Július 11 én folytatólag választmányi ülés tartatván, az előbbi választmányi ülés jegyzőkönyve meghitelesíttetett. Azután Wodianer S. ur mint a dunatiszai csatorna vállalatára előlegezett segedelmek beszedője előterjeszté az eddigi mindennemű bevételek és kiadások hiteles jegyzékét az illető utalványok és nyugtatványokkal ellátva, melly számadások megvizsgálására mgos gr. Károlyi György ur. Békés vármegye főispánjának elnöklete alatt mgos gr. Dessewffy Emil, Bérczy Antal szegedvárosi, és Koller Ferencz pestvárosi tanácsnok urak olly utasítással küldetnek ki, hogy folyó évi november 12én egybeülve annak megvizsgálását befejezzék, addig is a számadásokminden oklevelekkel visszaadatván. — Elnök úr ő excllja figyelmeztetvén a választmányt aziránt, hogy miután még sem Klenze, sem T. Clark urak a dunatiszai csatorna tervének megvizsgálatáért a társulattól kellő jutalommal meg nem tiszteltettek, e részben hozandó határozatot kikérte azon megjegyzéssel, hogy Klenze urnak illő jutalmát. Sina György ur ő méltósága, a mint értesittetett, fentartotta légyen, mire nagy gróf Széchenyi ur ő excllja is, kinek közbenjárásának köszönheti főleg e társulat T. Clark ur kijövetelét és a csatornavállalat körül tett fáradozásait, mgos gr. Dessewffy E. és Wodianer S. urak megbizattak, hogy T. Clark ur ide érkeztével, ezen urnák mennyiben való megjutalmaztatását, figyelmezve a társulat érdekeire, elhatározzák és egyszersmind utalványozhassák. Végezetre újra feléledvén e választmányi ülésben azon közhajtás, hogy a csatornás vállalat ügye minél előbb, de mindenesetre ezen év lefolyta alatt érdemileg elhatároztassék, jóllehet ugyan alig lehet forróbb kívánsága e választmánynak annál, hogy körülményes véleményét minél előbb a társulati közgyűlésnek bírálata alá terjeszthesse, de megfontolva mégis, hogy a tegnapi határozatokban foglalt adatok sikeres összeszedése hosszabb időt kívánna — a jövő választmányi ülés 1. évi november havaára, a társulati közgyűlés egybeülésére ugyanazon évi és havi leára ezennel kitüzetett, melly időre a társulatnak rendes tagjai, úgy az előleges költségekben adakozásaik által részesült társulati részvényesek sz.k. Pest városában a casino teremében délelőtti 10 órakori megjelenésükre a hírlapok útján megkérendők, annál is inkább, mivel ezen közgyűlés határozatára hagyatott fel e vállalat iránti további intézkedés, a számadásoknak teljes bírálata, és a fenmaradandó összeggeli rendelkezés. Weber János m. k., egyesületi titoknok.A tolnai szeder-selyem-egylet ápril 20dik és május 14ik napján volt közgyűléseinek főbb eredménye.) April 20án: 13 Bezerédj István elnök úr távollétében Fejős János alelnök úr elnökölvén, midőn szívesen üdvözölné a részvényes társakat, kötelessége érzetéből a múlt évi septemberi közgyűlés óta történtekről jelentette, miképen a szegzárdi és palánki szedreskertekből a múlt őszszel, és jelen tavaszszal a dombóvári járásban létező szedreskertekbe ültetés végett 12,150 darab szederfa osztatott ki, és minthogy Mittenberger Miklós alelnök úr jelentette a választmánynak , hogy az ottani lakosok kapva kapnak a szederfákon, a választmány annyi darab fát vélt az ottani kertekbe kiosztani, a mennyi csak jövő őszszel kitelhetik. Az egylet kertjeit jó rendben lenni jelentette, tudtára kívánta mégis az egyletnek adni, hogy a múlt 1845ik évi tavaszi vizáradás hatását csak most tapasztaljuk, minekutánna több mint 5000 darab már igen szép fáink kiszáradtak, mellyek azon reménységben,hogy majd talán uj hajtásokat tesznek tőben elvágattak. — Továbbá jelenté elnök ur, hogy a 141 font 20 lat lemo *) Mint mi azokat legközelebbi számainkban már közlöttük. — S z e rk. Kiadás: 13 Statusadósságokra u. m.: a 3 kamatfizetés 4,961,885 r. tall.; b) adósságtisztázás 2,251,115 r. tall.; c) tartományi adósságok kamatja 40,920 r.tall.; öszvesen 7,253,920 r. tallér. —23 Nyugdíjak a) a status hivatalnokok részére 985,527 r. tall.; b) eltörlött szerzetbeli atyák életdíja 1,232,121 r.tall.; öszvesen 2,217,648 r. tallér. 3) Folyó adózások: a) kári mentesítések eltörlött jogok ’s haszonvételekért 254,527 ; b) tisztviselői cautiók kamatja 211,845; intézeti alapítványok ’sat. kamatja 358,840; d) polgári özvegy intézet biztosítása 310,193; öszvesen 1,134,988 r. tallér. 4) Különféle központi hatóságokra 330,508 r. tall.; 5) lelki ügyek ministeriuma, oktatási és orvosi intézetek 3,119,940 r. tall.; 63 belső és főbiztosság mi nisteriuma 2,752,656 r.tall.; 7)küliigyck ministeriuma729,304 r.tall.; 83 hadi ministerium, a potsdami árva fő- és több fiókintézetekkel 24,604,208 r.tall.; 9) igazságszolgáltatási ’s törvényvizsgáló ministerium 5,985,193 r.tall.; 10) financzministerium’s közpénztár 158,653 r.tall.; 11) királyi uradalmak és erdők főigazg. 99,909 r.tall.; 12) pénzügyi ministerium , kereskedés, és míripar igazgatása, száraz és vizi közlekedési eszközökkel együtt, kivéve a köutakat 2,008,917 r.tall.; 13) a köutak föntartására , felügyelésére, valamint azok építési költségének kamatra 2,782,800 r.tall.; 14) főkormányos uralkodó 1,704,489 r.tall.; 15) fő- és országos ménes 173,306 r.tall.; 16) kisebb szenvedőleges tartozások beváltása 100,000 r. tall.; 17) évek folytán beesőkben csökkenő pénzek hiánya 400,000 r.tall.; 18) fiscusra szállott örökségek jótékonyságokra fordítása 16,000 r.tall.; 19) rendkívüli költségek 2,500,000 r.tall.; 20) mindenféle érdemjutalmak 350,000 r.tall.; 21) gratilicatiókra 1,000,000 r.tall.; 22) Előre nem látható költségek 500,000 r.tall.; 23) vasutak ’st, illy szükségek fedezésére gyűjtött tartalék-pénztár szaporítása 1,462,000 r.tall. — Kiadási öszveg 61,384,449 r.tallér. (Vége köv.) madik évben átalános kimutatást készít, ennek nyomán az 1844-i kincstári számadás következőleg állott: Bevétel: szám bevétel alap nyers jövedelem kezelési költség tiszta jövedelem1A királyi uradalmak és erdők 9,924,541 levonandó a) a kezelési költség 3,261,279 b) koronás hitbizomány 2,573,099 , öszvesen 5,834,378 4,090,1632Királyi uradalmak kiváltása és eladása, a státusadósságok hamarabb tisztázására 1,000,000 1 ,000,000 3Bányák, huták, sóaknák ; e-1,607,838 507,838 i 'oooooozekhez járul a berlini porczellángyár 17,241 17 241 4Posták 1,400,0001 /iooooo 5Lotteria 863,200 863 2006Adó: a) földadó 10,427,944 585,637 9,842,307 b) Rendadó (Classen) 7,188,107 297,701 6,890 346 c) kézműadó 2,435,460 98,491 2,336/969 d) fogyasztási adó harminczadi vám 29,081,434 3,006,35625,475,078 e)sóeladási jöved. 6,981,720 2,666,420 4,315,300 7Különfélék ,343,590 343,5908Törvényhatósági díjak 3,707,255 3,707,255 öszvesen 74,981,330113,596,881 161,384,449 tólázott selymet a választmány minden iparkodása mellett sem adható el drágábban 9 ft 30 p.krnál, mellyből bejött öszvesen 1331 ft 45 kr, ha tehát felszámítjuk a gubákért kifizetett 896 ft 10 kr; a szükséges tűzifáért kifizetett 67 ft 36 kr , a motollatásért fizetett 197 ft 8 kr, öszvesen 1160 ft 54 kr pengőt, ki fog tűnni, hogy a gubák legombolyitásánál öszvesen 170 ft 51 krt. tiszta nyereségünk volt, mi bizonyosan szaporodik, ha fonóink jobbak voltak volna, kik többnyire ujonczok lévén, a gyakorlat hiátayát nekünk kelle szenvedni. — illyes bajoknak elhárítása tekintetéből jelente elnök úr a választmány megbízásából a múlt évben Szegzárdon működő mesternővel szerződött, ki ennélfogva tökéletesen jártas, é s tapasztalt főnónőket tartozik szerezni; a választmány e tekintetbeni gondoskodását azzal is szaporította, hogy az egylet pénztárnokát is megbízta, ki Fehértemplomból gondolkodik jó mozdálónőket szerezni. Pénztárunkban, melly jó rendben találtatik, van készpénzben 121 ft 58 kr, kötelezőkben 1800 ft, az idei selyem ára 1331 ft 45 kr, öszvesen 3253 forint 43 kr pengőben, a hová nem számíttatnak a részvénytartozások, mellyek fizetése most sem történik nagyobb renddel mint ezelőtt, és mivel az évi részvényfizetéseknek elmulasztása ellen az alapszabályok 16dik szakasza értelmében történt megintésétől számított hat hónap mindeddig sem folyt le , a választmány e végből folyó évi május hó 14dik napjára, d. u. 4 órára a megyeházában a részvényfizetéseknek elmulasztása felett határozó rendkívüli közgyűlést hirdetett. Végre jelentő elnök úr különös figyelmébe ajánlá a gyűlésnek a választmány ebeli véleményét, miszerint gazdasági szempontból bizonyos fizetés mellett, midőn az egylet gubói lemotolázását elvégezte , a mololázást másoknak is engedné meg; — továbbá gondoskodásába ajánlotta a külmegyékben leendő gubó vásárlását, és az idei részvényfizetések határidejének híresztelését. — Ezen elnöki jelentésben foglalt választmányi intézkedések gyülésileg is jóváhagyatnak, az egyleti gubóknak lemotolálása után, a selyemgubókat nagyobb mennyiségben tenyésztőknek, semmi esetre azonban az ezzeli kereskedőknek az egylet fonodájában a motolálás a választmány által meghatározandó bér mellett megengedtetik, a külmegyékben leendő gubóvásárlás pedig az egylet érdekei előmozdításának tekintetvénye feletti gondoskodás nemcsak a választmánynak, hanem minden részvényes társ erkölcsi kötelességének ismertetett, különösen mégis jelentő alelnök és pénztárnok urak bízatnak meg, hogy levelezés útján Fehértemplomba mint a gubótenyésztésnek főhelyére a gubók vásárlását kiterjeszteni iparkodjanak , a folyó évi részvénytartozásoknak lefizetési határideje május 30-i napjára határoztatván, mi végett a felszólító-levelek kinyomatni és szétküldetni rendeltetnek, és mivel illyés felszólitgatások az egyletnek évenkintes teendői közé számíttatnak, a felszólításoknak mintája egy rizma papirosra évenkinti használat végett kinyomatni,és az ezzel járó költségek kifizettetni határoztatnak. — 23 A szeder-selyemtenyésztést czélul kitűző jelen egylet is Tolnamegye utalma alatt létezvén, mellynek kormányzása ő felsége által mizgos Ürményi József cs.k. kamarás arra ruháztatott, ki minekutánna a főügyek iránt meleg részvétét szokta tanúsítani, ennélfogva inditványoztatott, hogy ő méltósága az egyletnek czélzásba vett jelen állásával megismertetvén , a hozzájáruláshoz egész tisztelettel felszólittassék — melly indítvány következésében nem késett e jelen gyűlést. Augusz Antal urat, mint Tolna megye első alispánját megkeresni, miszerint a megyében fenálló jelen egyletnek czélja, működése felől ő matgát a főispán urat értesítvén, illy közjóra munkálkodó vállalatnak hozzájárulása végett őt felszólítani , és az egyletet eljárása felől tudósítani méltóztassék. 133 Tormay Károly részvényes társ ur azon inditványnyal lépett föl, hogy valamint az országutak a városon kivül, úgy annak melléke Szegszárd mvárosában a bátaszéki és budai utczában szederfákkal elültettessék, mi a selyemhernyótenyésztő szegszárdi lakosoknak hasznukra lévén, egyszersmind nemcsak a levegőt tisztítja, hanem a tűzi veszedelem további harapódzhatásának elfojtására is nagy gátul szolgál; mivel azonban az egyletnek a fatenyésztést érdeklő köre a megyében ollyannyira szétágaznék, hogy midőn az érintett indítványt eszközlésbe venni iparkodnék, a más helyeken eszközlésbe veendők körében éreszné mulasztását, a képen vélekedett tehát, miszerint a m.szegszárdi uradalom amúgy is elegendő szederfákkal ellátva lévén, keressék meg, mikint jobbágyainak érdekét előmozdíthatási tekintetből, a már idősb és magasabb szederfák számából e czélra elegendő mennyiséget, úgyszinte azoknak épségbeni tarthatása végett a megkivántató védkarokat kiszolgáltatni szíveskednék, melly indítványnak czélszerüségéről a közgyűlés is meggyőződvén, a m uradalmat folyamodás által akint rendelte megkéretni, miszerint ha jövő őszre választ nyerhetni szerencsés nem lenne, az egylet részéről az indítványozott ültetések mindenesetre teljesittessenek.— 43 A tüzelőfa szüksége országszerte érezhetőbb lévén, ésannyira, hogy ebeli hiánynak pótlásáról gondoskodni az egyletnek is méltó figyelmét felhívta, mi okból a szükséges tűzifának megvétele midőn elrendeltetik, egyszersmind Fejős János alelnök úr megbizatik, hogy az egylet fanódájában ez évben legalább egy kazánnál a mozolálást szénnel kisértse teljesíteni, minek sikeréről mindenesetre jelentést tegyen. (Vége köv.) Erdélyi szemle. A kölcsönös tűzkármentés ügye terjed, de a megyék vonakoznak egyesülni a czélra, holott tudva van: minél szélesebb a biztosítás substrátuma, annál csekélyebbek a kártérítési ravatalok ; aztán ha tíz kormány helyett egy van, tízszer kevesebb az igazgatási költség és fáradság is. E dolgot legczélszerübb volna országossá tenni ’s a legfelsőbb directiót ,’s a pénz kezelését a kormányra bízni, évenkinti számadás terhe alatt. — Az ojtozi szoroson, melly a székely földet Háromszék északkeleti