Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-03-24 / 794. szám
Ezen lapok hétfőt kivéve naponkint jelennek meg. Előfizetési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nélkül 7 ft, postán borítékban hetenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Péntek 794 BUDAPESTI Martius 24. 1848. HÍRADÓ. Előfizethetni Pozsonyban kiadó-hivatalban, ventur-utczai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvaniutczai Horváth-házban 583. szám alatt földszint és minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és külföldre menendő példányok csak a bécsi császári királyi főpostahivatalnál rendeltethetnek meg. Nemzetiségek és osztályok közti béke! Monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! TARTALOM. Magyarország és Erdély. Ministerelnöki körlevél. Országgyűlés. Előleges közlés. Kér. és förldi ülések márt. 22. és 23. Ausztria. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Németország. Olaszország. Legujabb. Hivatalos és magánhirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Ministerelnöki körlevél első szám: Tisztelt törvényhatósági elnök úr! Az események rendkívüli gyorsasága miatt, még talán szét nem küldhetett kegy. kir. körlevél hiányában , a mellékelve olvasható nádorfőherczegi kinevező iratra hivatkozva: első és haladéktalan kötelességemnek tartom a törvényhatóságok fejeit, elnökeit és így önt is, uram, ő felsége nevében a polgári hűség kötelességeire hivatalosan felhívni és megbízni , hogy a küzdéke és nyugalom fentartására minden tekintélyüket, hatásukat, alárendelteiket erélyesen felhasználni és az erőszakos és ingerlő eljárásokon kívül minden segédmódokat igénybe venni, — a csend és népkedély bujtogatóira és a most még fenállós viszonyok netáni tapodóira nézve pedig a törvények rendeletét szigorún alkalmazni siessenek; nehogy ministérium és országyűlés, mint az átalakulás és törvényesség orgánumai, a nagy és nehéz munka megoldásában kicsapongások, vagy időelőtti követelések által akadályoztassanak ; ’s a nemzet boldogsága, mielőtt alkotmányos tökélyét elérné , zavartassák. — És mig egyfelől, törvényes köreiket és hatalmukat a státuspolgárok irányában igénybe veendik, hazafiailag törekedjenek másfelől a nemzetben a birodalom lelkét és nyugtató érzelmeit a nemzetszerető királyi felséges nádorfőherczeg, mint szinte a törvényesség orgánumai iránt is , gerjeszteni és öregbíteni, szóval: polgári és hivatalos erélylyel eszközleni azt, hogy a hon, magához méltólagos boldogságát elősegítőleg érezze át a nemzeti szabadság első örömeit. És mindennek pontos és hűséges teljesültét annál biztosabban várom és remélem , minthogy valamint én a kormányzat eredményeiről felelősséget vállaltam, úgy a törvényhatóságok elnökeit felelőssekké teszem , mind azon nem remélendő botrányok és zavarokra nézve, mellyek az általában nem várt hanyagságból vagy egykedvűségből származnának. Pozsony, martius 17-én 1848. Hazafius üdvözlettel és teljes bizodalommal tisztelt törvényhatósági elnök urnak kötelezettje gróf Batthyány Lajos s. k. nemzeti ministerelnök. Országgyűlés. Előleges közlés a mart. 23-i ülésekről. — A délelőtti kerületi ülésben a ministerelnök azon körülmény tekintetéből, mert a ministerek közöl rögtön Pestre kíván küldeni, mielőtt az általa alakított ministeriumot ő felsége kegyelmesen jóváhagyni méltoztatik , a ministerek névsorát közlé a t. kk. és rrkel, melly következő : Gróf Batthyány Lajos ministerelnök tárcza nélkül. Szemere Bertalan belügy . . . H. Eszterházy Pál ausztriávali érintkezési 1 ^ Kossuth Lajos pénzügy . . . I ® Mészáros Lázár ezredes hadügy . . [ « Gróf Széchenyi István közlekedési ügy ' " Báró Eötvös József nevelési ügy . . | — Klauzál Gábor földművelés- ipar-és keres- I ® kedési ügy . . . . . . . 1 g Deák Ferencz igazságügy . . . / Az első felelős magyar ministerek névsora déli 12 óra tájban hirdettetett ki. A köztisztelet és bizalom környezte nevek kijelentése a legnagyobb lelkesedésre buzditá a táblát , melly lelkesedés kitörése legnagyobb fokra emelkedett gróf Széchenyinek kinevezésénél , melly a nagy hazafi érdemei méltánylatának legszebb kisugározása. — A tek. rr. örömteli kebellel abban hagyták az ősiség szőnyegen levő kérdésének vitatását, ’s eloszlanak. — A két tábla minden használható időt igénybe vesz, ’s az ügyek kifejlődését a lehető leggyorsabb tevékenységgel vezeti czéljához. — Még egy két nap, ’s a történet befejezve , hazánk uj alkotmányának ’s szabadságunk dics-templomának sarkkövei letéve ’s szilárdítva ! Martius 22én reggeli 9 órától délutáni 2 óráig kerületi ülés tartatott, mellyben igen lényeges kérdések fordultak elő. Először is a mlgos forr. válaszüzenete a hitelintézet tárgyában vétetett fel ,s a mlgos forr. észrevételei minden vitatkozás nélkül elfogadtattak. Ezután a nemzeti őrseregrőli törvényczikkely tárgyaltatott. Az első §., mellyben a qualificatiók iratnak körül, vitatkozásra nyújtott alkalmat. Voltak, kik a képesség alapját szűknek, voltak, kik tágnak találták, a 30 vélemény a szerkezet mellett állapodott meg. Kik az alapot tágnak gondolák, attól féltek, hogy a honvédelem ollyanokra is bizatik, akik a hon iránt eléggé érdekelve nincsenek. Véleményök szerint a honvédelmet a politikai jogok gyakorlatához kell mérni ,s a tág qualificatiónak könnyen az leend eredménye, hogy a honvédelmi institutio czéljának meg nem felel, mert a nemzetőrsereg tagjai dijt hozni nem fogván, a szegényebb sorsuak illy szolgálatra képesek nem kezdnek. Attól is féltek, hogy illy után könnyű lesz a földnek szétdaraboltatása és kiosztása által visszaéléseket elkövetni. Ellenben akik a qualificatiót szűknek gondolák, olly véleményben voltak, miszerint kimondani nem lehet, hogy a szegény ember a közbátorságnak barátja ne legyen, a csend és béke fentartása érdekében áll annak is, a kit a sors birtokkal meg nem áldott, mert ha egyebe nincs, van személye, a melly neki kedves. Nemcsak a nagy urak ’s gazdagok szeretik a hazát, ’s a melly polgár jelleme tiszta, miért ne engedtessék meg neki, hogy hazáját otalmazza, főkép miután a törvényben lesz rendelkezés arról, hogy a bélyegzett erkölcsűek a nemzetőrségből kirekesztessenek. Ezen kívül figyelmet érdemel ama körülmény is, hogy a nemzetőrség már tényleg létezik, mellynek kezéből a fegyvert kivenni bajos. De legfőbb tekintet az, miszerint a többséget szükség felfegyverezni, mert különben a zavargó nagyobb tömeg ellenében a békét fentartani és helyreállítani képes nem leend. Hivatkozások történtek Bécsre, hol mindenki kapott fegyvert, é s Francziaországra, hol a nemzetőrség semmi qualificatióhoz nem köttetett. Akik e véleményben voltak tekintve azon körülményt, hogy a jelen törvényes intézkedés csak ideiglenes, a szerkezetet pártolók, némelly módosításokat nem ellenezve. A Hajdú és Jászkun kerület követei a feltételek helyett 10 hold földet kívántak qualificatióul vétetni. ’S midőn az elnökség a szerkezet mellett olly módosítással kimondó a többséget, miszerint kik városokban vagy rendezett tanácscsal ellátott községekben 200 forint értékű házat vagy földet, egyéb községekben fél telket vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonul bírnak ’stb. a nemzetőrseregbe beirandók ’stb. — Gr. Andrássy M. felszólalása, ki a jelen javaslat félretételével a honvédelemnek porosz lábra állítását inditványozá, miszerint a szolgálat 2 évig tartson és rendesen fizettessék, két év múlva pedig mindenki a Landner tagja legyen, s a kérdés új és ingerült vitát idézett elő. Ezen indítványt Kossuth L. elvileg nem támadván meg Torna kevetének megnyugtatásául előadó, miszerint most a honvédelem organisatiójáról nincs szó ,s a törvény csak ideiglenesen rendelkezik. Torna követe nem látta tanácsosnak e tárgyba belebocsátkozni, hanem a ministériumot vélte megbízandónak, hogy e tárgyban a jövő országgyűlésre javaslatot terjeszszen elő. Az ekép állított őrsereg a külellenség ellen biztosítékot nem nyújt ,s a cielnyugalom fentartására nem szükséges, mert azt biztosítja az, hogy a népnek minden megadatott. Babarczy A. Csongrád megye követe: Annyira kimerítette véleményemet Tolna megyének igen érdemes követe, miszerint igen rövid szavakban ismételhetem azt, hogy a nemzetőrség elrendezését illy rögtönözve elintézhetőnek nem tartom, — de midőn ezt mondom, koránsem törekedem arra, hogy a nemzetőrség fel ne állittassék, mert igen jól tudom, hogy ez eszme sokkal inkább átrezgette Európát, mint hogy azt megtámadnom a nélkül lehetne, hogy a roham ellen úszni látszatnám, — hanem egyedül azt kívánom elérni, hogy a végrehajtás rögtönzése végett a fegyver olly kezekbe ne adassák, mellyekben nem a rendnek lenne biztosítéka, hanem inkább az ellenkezőnek okozója; — és nem is látok a rendezés elhalasztásában veszélyt, mert igaza van Tolnamegye érdemes követének, hogy a külellenség ellen megóv a rendes katonaság, belellenségtől pedig talán azon pillanatban nem félhetünk, midőn a nemesség a népnek mindent oda adott, mit csak adhatott — óvatosságra pedig méltán int bennünket azon körülmény, miszerint a nemesség, az utóbbi felkelések óta fegyverben nem gyakoroltatott, — ellenben a nép soraiba minden 10 évben, talán jövőre minden 0 évben 30, 40 ezer kitanult katona tér vissza, — és igy könnyen megtörténhetnék, hogy az esetben, ha a nemzetőrség rögtönözve rendeztetnék, általunk, kik valljuk meg igazán, talán kevés kivétellel e nálunk legalább uj ügyben nem sok avatottsággal bírunk, — a fegyver talán épen ollyanok kezébe adathatnék, kik azt azon aristocratia ellen használhatnák, melly épen e pillanatban hozott olly nagyszerű áldozatokat. Ezeknél fogva úgy vélekedem, hogy a részletes intézkedés mellőzésével a ministérium bízatnék meg, hogy a honvédelem tekintetében — hazánk minden vidékeinek körülményeiről ismeretet szerezve egy körülményes törvényjavaslatot terjeszszen a legközelebb tartandó országgyűlés ekbe. — Kossuth L. az előtte szóló okainak taglalásába nem ereszkedik, mit Cs. követe, ha a körülményeket átgondolja, maga is jónak látand, — csak azt jegyzi meg, hogy Bécsben mindenkinek fegyver adatott, ’s a nemzetőrség már nálunk is életbe lép. Hol vesz Cs. követe elég hatalmat, hogy a fegyvert a nép kezéből kivegye, ezen institutiót törvényesíteni kell, mert a nép ki nem adja kezéből és compromittáltatnék azon intézkedés, miszerint az országgyűlés manifestumot bocsátott ki, melly szerint a nemzetőrség felállítását teendői közé sorolta. Az országgyűlés szavát beváltani köteles. Mocsonyi P. Csongrád követével egyetért. Vidoss J. Vas köv.: Nem kell feledni u. m., hogy mart. 16. óta nem castákat képviselünk többé, hanem az összes nemzetet. Ennek érdekében és kötelességében álland az alkotmányt szellemileg és erővel védelmezni, é s midőn a fegyver a nép kezében van, a rend és közbátorság érdeke megkívánja, miszerint e dolog úgy szabályoztassék, hogy a nép a fegyverrel vissza ne éljen. Az organisatiónak mikénti alkalmazását javaslatba hozni a ministeriumnak leend feladata, de hogy addig is ideiglenes rendelkezés ne történjék, ez iránt kérdést sem lehet tenni ’s e tekintetben az országgyűlés szavát beváltani köteles. Pázmándy D. Némelly ellenmondást lát Cs. követének azon okoskodásában, miszerint a belbéke védelmére nincs szükség, mert az aristocratia mindent engedett és a nép kezébe fegyvert adni annyit jelent, mint őt az aristocratia ellen felfegyverezni. Ha az aristocratia mindent engedett, nevetséges akkor attól tartani, hogy a nép ellene emelne fegyvert. Az őrsereg nem az aristocratia ellen van, de a rendetlenség ellen, az anarchiának pedig az organisatiónál nagyobb ellensége nincs. Ha a honvédelem nem organisáltatik, az aristocratia könnyen fog minden fegyver nélkül is megtámadtatni a proletariusok által. Madarász L. Somogy köv.: Cs. követének előadását cáfolja. A „nemesség“ kifejezésnek értelmét már most nem tudja. Eddig azon különbség volt ez és a nép között, hogy a nemesség nem adózott, nem katonáskodott, és úri hatalmának gyakorlása által felsőséget arrogált más emberek felett. Mi különbség van ezentúl ? A nép milliói az emberek soraiba vetettek be , a birtokosok osztályába soroltattak , ’s mint illyenek a proletariusok és elégedetlenek ellenében állanak. Kinek minden igazságos kivonata teljesült, nincs attól mit félni, hacsak félelmet nem okoz az, hogy a régi idők emléke a históriában fenmarad. A honvédelem rendezése tehát a békének biztosítása, ’s midőn a védelem a nép kezében van, szükség ezt organisalni. Több biztosságot lát ezen intézetben, mint az olygarchiában ’s a kis nemességben volt, melly a Ferdinandok alatt elkorcsosodott ’s eladóvá vált. A nagy birtokosok könnyen lehetnek más országoknak lakosai is, hol a szegény magyart bakternek sem vennék be, ’s azoknál a magyar nyelv társas körökben alig hallható. Hogy a honvédelem kérdés alá jöhessen, szó sincs róla, ez országgyűlés a mostani mozgalmak kifolyása, utasításokra várni nincs idő, ’s midőn mindent proclamal, most már vissza nem léphet. Egyébként, hogy a ministérium törvényjavaslatot adjon be, ezen nézetben osztozik. Bónis S. Szabolcs köv.: Igazsága volna Torna követének , ha a honvédelem ügyének rendszeresítéséről volna szó, de jelenleg csak a belbátorság fentartása forog kérdésben addig is, mig a honvédelem rendszeresítetik. A népet az adott concessiók vissza fogják tartóztatni, nem is ettől kell tartani, hanem rendelkezni szükség a népnek azon osztálya ellen, melly a concessiókban nem részesült, avagy nem örömest engedett, és rendelkezni kell annál inkább főkép most, midőn felelős ministeriumunk van , mert ha ez megbukik, azzal fognak vádolni , hogy magunkat kormányozni képesek nem vagyunk. E rendelkezést nem magyarázza oda, mint Cs. követe — kiről mellékesen megjegyzi, mikép ismét más útra látszik térni — miszerint a népnek fegyver fog adatni a nemesség ellen. Csodálkozik , hogy lehessen feltenni azon becsületes népről azt, hogy midőn concessiokat kapott, azok ellen törekedjék, akik concessiokat adtak. Ez nyilvánítása annak, hogy a nép a concessiokra érdemetlen. Át fogja azt látni a magyar nép, hogy a szabadság érdekében csak akkor cselekszik, ha a csend fentartására kezet fog. A honszeretet nem a birtok mennyiségétől függ. Ismer oligarchákat a kik birtokaik jövedelmeit külföldön pazarolták , ’s látott szegény emberi veríték között szántani a földet, aki áldzataival mindig első helyen állott. Senki ne vezettesse magát illusiok által félre, a törvényhozás kimondta, hogy a honvédelmi rendszert biztosabb lábra kívánja állítani, ez ellen tehát szó nem lehet, és ha szóló ezt veszedelmesnek tartotta volna, nem szavazott volna reá. Senki ne legyen olly illusioban, mintha az absolutismus jármát vissza lehetne hozni. Midőn a nemesség a néppel fogott kezet, szabaddá lön e nemzet. De hogy a szabadság szabadossággá ne fajuljon, és ezért kell rendezni az őrsereget. (Helyeslés.) Szentiványi K. : Midőn a nép mindent megnyert, olly állapotba tétetett, miszerint a közcsend érdekében áll, és s midőn a honnak akkor is védője volt, mikor az aristocratia mostoha vala iránta, annál kevésbé lehet most tartani tőle; s jelenleg is vannak Pozsonyban több községek küldöttségei, s mellyek hálát jöttek kifejezni, ezen példát több helységek is fogják követni, ’s az illy hálás községekre rá lehet bizni a hont. Hasonló értelemben nyilatkozott Bernáth Zsigmond, nem akarván balkézzel visszavenni azt, a mit a jobb kéz adott. Babarczy A. Csongrád megye köv.: Azok felhozására, miket Pest, Komárom, Somogy és Szabolcs megyék érdemes követei előadásomra vonatkozólag mondottak, okot épen nem adtam , mert azt távolról sem állítom, hogy a nemzetőrséget felállítani nem kell, sőt világosan nyilvánítottam, hogy e népszerű eszme sokkal inkább átrezgette a világot, minthogy az ellen felszólalva a roham ellen úszni akarnék — de igen is mondottam azt , mit ezúttal is ismétlek , hogy a nemzetőrség elrendezését , a ministérium által kidolgozandó javaslatot megelőzőleg, illy rögtönözve eszközlésbe vétetni czélirányosnak nem tartom, mert meg vagyok győződve, hogy ez institutio