Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-03-24 / 794. szám

Ezen lapok hétfőt kivéve na­ponkint jelennek meg. Előfize­tési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nél­kül 7 ft, postán borítékban he­­tenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Péntek 794 BUDAPESTI Martius 24. 1848. HÍRADÓ. Előfizethetni Pozsonyban kiadó-hivatalban, ventur-utczai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvani­­utczai Horváth-házban 583­. szám alatt földszint és min­den kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és kül­földre menendő példányok csak a bécsi császári királyi fő­­postahivatalnál rendeltethetnek meg. Nemzetiségek és osztályok közti béke! Monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! TARTALOM. Magyarország és Erdély. Ministerel­nöki körlevél. Országgyűlés. Előleges közlés. Kér. és förldi ülések márt. 22. és 23. Ausztria. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Németország. Olaszország. Legujabb. Hivatalos és magánhirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Ministerelnöki körlevél e­lső szám: Tisztelt törvényhatósági elnök úr! Az események rend­kívüli gyorsasága miatt, még talán szét nem küldhetett kegy. kir. körlevél hiányában , a mellékelve olvasható nádorfőher­­czegi kinevező iratra hivatkozva: első és haladéktalan köte­lességemnek tartom a törvényhatóságok fejeit, elnökeit és így önt is, uram, ő felsége nevében a polgári hűség köteles­ségeire hivatalosan felhívni és megbízni , hogy a küzdéke és nyugalom fentartására minden tekintélyüket, hatásukat, alá­rendelteiket erélyesen felhasználni és az erőszakos és ingerlő eljárásokon kívü­l minden segédmódokat igénybe venni, — a csend és népkedély bujtogatóira és a most még fenállós viszo­nyok netáni tapodóira nézve pedig a törvények rendeletét szigorún alkalmazni siessenek; nehogy ministérium és orszá­­gyűlés, mint az átalakulás és törvényesség orgánumai, a nagy és nehéz munka megoldásában kicsapongások, vagy idő­előtti követelések által akadályoztassanak ; ’s a nemzet boldog­sága, mielőtt alkotmányos tökélyét elérné , zavartassák. — És mig egyfelől, törvényes köreiket és hatalmukat a státus­polgárok irányában igénybe veendik, hazafiailag törekedjenek másfelől a nemzetben a birodalom lelkét és nyugtató érzelmeit a nemzetszerető királyi felség­es nádorfőherczeg, mint szinte a törvényesség orgánumai iránt is , gerjeszteni és öregbíteni, szóval: polgári és hivatalos erélylyel eszközleni azt, hogy a hon, magához méltólag­os boldogságát elősegítőleg érezze át a nemzeti szabadság első örömeit. És mind­ennek pontos és hűséges teljesültét annál biztosabban várom és remélem , minthogy valamint én a kormányzat eredményeiről felelősséget vállaltam, úgy a törvényhatóságok elnökeit felelőssekké te­szem , mind azon nem remélendő botrányok és zavarokra nézve, mellyek az általában nem várt hanyagságból vagy egy­kedvűségből származnának. Pozsony, martius 17-én 1848. Hazafius üdvözlettel és teljes bizodalommal tisztelt törvény­­hatósági elnök urnak kötelezettje gróf Batthyány Lajos s. k. nemzeti minister­elnök. Országgyűlés. Előleges közlés a mart. 23-i ülésekről. — A délelőtti kerületi ülésben a ministerelnök azon körülmény tekintetéből, mert a ministerek közöl rögtön Pestre kíván küldeni, mielőtt az általa alakított ministeriumot ő felsége kegyelmesen jóvá­hagyni méltoztatik , a ministerek névsorát közlé a t. kk. és rrkel, melly következő : Gróf Batthyány Lajos minister­elnök tárcza nélkül. Szemere Bertalan belügy . . .­­ H. Eszterházy Pál ausztriávali érintkezési 1 ^ Kossuth Lajos pénzügy . . . I ® Mészáros Lázár ezredes hadügy . . [ « Gróf Széchenyi István közlekedési ügy ' " Báró Eötvös József nevelési ügy . . | — Klauzál Gábor földművelés- ipar-és keres- I ® kedési ügy . . . . . . . 1 g Deák Ferencz igazságügy . . . / Az első felelős magyar ministerek névsora déli 12 óra tájban hirdettetett ki. A köztisztelet és bizalom környezte ne­vek kijelentése a legnagyobb lelkesedésre buzditá a táblát , melly lelkesedés kitörése legnagyobb fokra emelkedett gróf Széchenyinek kinevezésénél , melly a nagy hazafi érdemei méltánylatának legszebb kisugározása. — A tek. rr. örömteli kebellel abban hagyták az ősiség szőnyegen levő kérdésének vitatását, ’s eloszlanak. — A két tábla minden használható időt igénybe vesz, ’s az ügyek kifejlődését a lehető leggyor­sabb tevékenységgel vezeti czéljához. — Még egy két nap, ’s a történet befejezve , hazánk uj alkotmányának ’s szabad­ságunk dics-templomának sarkkövei letéve ’s szilárdítva ! Martius 22én reggeli 9 órától délutáni 2 óráig kerü­leti ülés tartatott, mellyben igen lényeges kérdések for­dultak elő. Először is a mlgos forr. válaszüzenete a hitelinté­zet tárgyában vétetett fel ,s a mlgos forr. észrevételei minden vitatkozás nélkül elfogadtattak. Ezután a nemzeti őrseregrőli törvényczikkely tárgyaltatott. Az első §., mellyben a qualifi­­catiók iratnak körül, vitatkozásra nyújtott alkalmat. Voltak, kik a képesség alapját szűknek, voltak, kik tágnak találták, a 30 vélemény a szerkezet mellett állapodott meg. Kik az ala­pot tágnak gondolák, attól féltek, hogy a honvédelem ollya­­nokra is bizatik, a­kik a hon iránt eléggé érdekelve nincse­nek. Véleményök szerint a honvédelmet a politikai jogok gyakorlatához kell mérni ,s a tág qualificatiónak könnyen az leend eredménye, hogy a honvédelmi institutio czéljának meg nem felel, mert a nemzetőrsereg tagjai dijt hozni nem fog­ván, a szegényebb sorsuak illy szolgálatra képesek nem kezd­nek. Attól is féltek, hogy illy után könnyű lesz a földnek szétdaraboltatása és kiosztása által visszaéléseket elkövetni. Ellenben a­kik a qualificatiót szűknek gondolák, olly véle­ményben voltak, miszerint kimondani nem lehet, hogy a sze­gény ember a közbátorságnak barátja ne legyen, a csend és béke fentartása érdekében áll annak is, a kit a sors birtokkal meg nem áldott, mert ha egyebe nincs, van személye, a melly neki kedves. Nemcsak a nagy urak ’s gazdagok szeretik a hazát, ’s a melly polgár jelleme tiszta, miért ne engedtessék meg neki, hogy hazáját otalmazza, főkép miután a törvényben lesz rendelkezés arról, hogy a bélyegzett erkölcsűek a nemzet­őrségből kirekesztessenek. Ezen kívül figyelmet érdemel ama körülmény is, hogy a nemzetőrség már tényleg létezik, melly­­nek kezéből a fegyvert kivenni bajos. De legfőbb tekintet az, miszerint a többséget szükség felfegyverezni, mert különben a zavargó nagyobb tömeg ellenében a békét fentartani és helyreállítani képes nem leend. Hivatkozások történtek Bécsre, hol mindenki kapott fegyvert, é s Francziaországra, hol a nem­zetőrség semmi qualificatióhoz nem köttetett. A­kik e véle­ményben voltak tekintve azon körülményt, hogy a jelen tör­vényes intézkedés csak ideiglenes, a szerkezetet pártolók, né­­melly módosításokat nem ellenezve. A Hajdú és Jászkun ke­rület követei a feltételek helyett 10 hold földet kívántak quali­­ficatióul vétetni. ’S midőn az elnökség a szerkezet mellett olly módosítással kimondó a többséget, miszerint kik városokban vagy rendezett tanácscsal ellátott községekben 200 forint értékű házat vagy földet, egyéb községekben fél telket vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonul bírnak ’stb. a nemzetőrseregbe beirandók ’stb. — Gr. Andrássy M. felszólalása, ki a jelen javaslat félretételével a honvéde­lemnek porosz lábra állítását inditványozá, miszerint a szol­gálat 2 évig tartson és rendesen fizettessék, két év múlva pe­dig mindenki a Landner tagja legyen, s a kérdés új és in­gerült vitát idézett elő. Ezen indítványt Kossuth L. elvileg nem támadván meg Torna kevetének megnyugtatásául előadó, miszerint most a honvédelem organisatiójáról nincs szó ,s a törvény csak ideiglenesen rendelkezik. Torna követe nem látta tanácsosnak e tárgyba belebocsátkozni, hanem a mini­­stériumot vélte megbízandónak, hogy e tárgyban a jövő or­­szággyűlésre javaslatot terjeszszen elő. Az ekép állított őrsereg a kül­ellenség ellen biztosítékot nem nyújt ,s a cielnyugalom fentartására nem szükséges, mert azt biztosítja az, hogy a népnek minden megadatott. Babarczy A. Csongrád megye követe: Annyira kimerítette véleményemet Tolna megyének igen érdemes követe, miszerint igen rövid szavakban ismétel­hetem azt, hogy a nemzetőrség elrendezését illy rögtönözve elintézhetőnek nem tartom, — de midőn ezt mondom, korán­­sem törekedem arra, hogy a nemzetőrség fel ne állittassék, mert igen jól tudom, hogy ez eszme sokkal inkább átrezgette Európát, mint hogy azt megtámadnom a nélkül lehetne, hogy a roham ellen úszni látszatnám, — hanem egyedül azt kívá­nom elérni, hogy a végrehajtás rögtönzése végett a fegyver olly kezekbe ne adassák, mellyekben nem a rendnek lenne biztosítéka, hanem inkább az ellenkezőnek okozója; — és nem is látok a rendezés elhalasztásában veszélyt, mert igaza van Tolnamegye érdemes követének, hogy a külellenség ellen megóv a rendes katonaság, belellenségtől pedig talán azon pillanatban nem félhetünk, midőn a nemesség a népnek min­dent oda adott, mit csak adhatott — óvatosságra pedig mél­tán int bennünket azon körülmény, miszerint a nemesség, az utóbbi felkelések óta fegyverben nem gyakoroltatott, — ellen­ben a nép soraiba minden 10 évben, talán jövőre minden 0 évben 30, 40 ezer kitanult katona tér vissza, — és igy kön­nyen megtörténhetnék, hogy az esetben, ha a nemzetőrség rögtönözve rendeztetnék, általunk, kik valljuk meg igazán, ta­lán kevés kivétellel e nálunk legalább uj ügyben nem sok ava­­tottsággal bírunk, — a fegyver talán épen ollyanok kezébe adathatnék, kik azt azon aristocratia ellen használhatnák, melly épen e pillanatban hozott olly nagyszerű áldozatokat. Ezeknél fogva úgy vélekedem, hogy a részletes intézkedés mellőzésével a ministérium bízatnék meg, hogy a honvédelem tekintetében — hazánk minden vidékeinek körülményeiről ismeretet szerezve egy körülményes törvényjavaslatot terjesz­­szen a legközelebb tartandó országgyűlés ek­be. — Kossuth L. az előtte szóló okainak taglalásába nem ereszkedik, mit Cs. követe, ha a körülményeket átgondolja, maga is jónak lá­­tand, — csak azt jegyzi meg, hogy Bécsben mindenkinek fegy­ver adatott, ’s a nemzetőrség már nálunk is életbe lép. Hol vesz Cs. követe elég hatalmat, hogy a fegyvert a nép kezéből kivegye, ezen institutiót törvényesíteni kell, mert a nép ki nem adja kezéből és compromittáltatnék azon intézkedés, mi­szerint az országgyűlés manifestumot bocsátott ki, melly sze­rint a nemzetőrség felállítását teendői közé sorolta. Az or­­szággyűlés szavát beváltani köteles. Mocsonyi P. Csongrád követével egyetért. Vi­do­ss J. Vas köv.: Nem kell feledni u. m., hogy mart. 16. óta nem castákat képviselünk többé, hanem az összes nem­zetet. Ennek érdekében és kötelességében álland az alkot­mányt szellemileg és erővel védelmezni, é s midőn a fegyver a nép kezében van, a rend és közbátorság érdeke megkívánja, miszerint e dolog úgy szabályoztassék, hogy a nép a fegyverrel vissza ne éljen. Az organisatiónak mikénti alkalmazását ja­vaslatba hozni a ministeriumnak leend feladata, de hogy ad­dig is ideiglenes rendelkezés ne történjék, ez iránt kérdést sem lehet tenni ’s e tekintetben az országgyűlés szavát bevál­tani köteles. Pázmándy D. Némelly ellenmondást lát Cs. követé­nek azon okoskodásában, miszerint a belbéke védelmére nincs szükség, mert az aristocratia mindent engedett és a nép kezébe fegyvert adni annyit jelent, mint őt az aristocratia ellen fel­fegyverezni. Ha az aristocratia mindent engedett, nevetsé­ges akkor attól tartani, hogy a nép ellene emelne fegyvert. Az őrsereg nem az aristocratia ellen van, de a rendetlenség ellen, az anarchiának pedig az organisatiónál nagyobb el­lensége nincs. Ha a honvédelem nem organisáltatik, az aris­tocratia könnyen fog minden fegyver nélkül is megtámadtatni a proletariusok által. Madarász L. Somogy köv.: Cs. követének előadását c­áfolja. A „nemesség“ kifejezésnek értelmét már most nem tudja. Eddig azon különbség volt ez és a nép között, hogy a nemesség nem adózott, nem katonáskodott, és úri hatalmá­nak gyakorlása által felsőséget arrogált más emberek felett. Mi különbség van ezentúl ? A nép milliói az emberek sorai­ba vetettek be , a birtokosok osztályába soroltattak , ’s mint illyenek a proletariusok és elégedetlenek ellenében állanak. Kinek minden igazságos kivonata teljesült, nincs attól mit félni, hacsak félelmet nem okoz az, hogy a régi idők em­léke a históriában fenmarad. A honvédelem rendezése te­hát a békének biztosítása, ’s midőn a védelem a nép kezében van, szükség ezt organisalni. Több biztosságot lát ezen inté­zetben, mint az olygarchiában ’s a kis nemességben volt, melly a Ferdinandok alatt elkorcsosodott ’s eladóvá vált. A nagy birtokosok könnyen lehetnek más országoknak lakosai is, hol a szegény magyart bakternek sem vennék be, ’s azoknál a ma­gyar nyelv társas körökben alig hallható. Hogy a honvéde­lem kérdés alá jöhessen, szó sincs róla, ez országgyűlés a mos­tani mozgalmak kifolyása, utasításokra várni nincs idő, ’s midőn mindent proclamal­, most már vissza nem léphet. Egyébként, hogy a ministérium törvényjavaslatot adjon be, ezen nézetben osztozik. Bónis S. Szabolcs köv.: Igazsága volna Torna követé­nek , ha a honvédelem ügyének rendszeresítéséről volna szó, de jelenleg csak a belbátorság fentartása forog kérdésben ad­dig is, mig a honvédelem rendszeresítetik. A népet az adott concessiók vissza fogják tartóztatni, nem is ettől kell tartani, hanem rendelkezni szükség a népnek azon osztálya ellen, melly a concessiókban nem részesült, avagy nem örömest engedett, és rendelkezni kell annál inkább főkép most, midőn felelős ministeriumunk van , mert ha ez megbukik, azzal fognak vá­dolni , hogy magunkat kormányozni képesek nem vagyunk. E rendelkezést nem magyarázza oda, mint Cs. követe — ki­ről mellékesen megjegyzi, mikép ismét más útra látszik tér­ni — miszerint a népnek fegyver fog adatni a nemesség ellen. Csodálkozik , hogy lehessen feltenni azon becsületes népről azt, hogy midőn concessiokat kapott, azok ellen törekedjék, a­kik concessiokat adtak. Ez nyilvánítása annak, hogy a nép a concessiokra érdemetlen. Át fogja azt látni a magyar nép, hogy a szabadság érdekében csak akkor cselekszik, ha a csend fentartására kezet fog. A honszeretet nem a birtok mennyi­ségétől függ. Ismer oligarchákat a kik birtokaik jövedelmeit külföldön pazarolták , ’s látott szegény emberi veríték között szántani a földet, a­ki áld­zataival mindig első helyen állott. Senki ne vezettesse magát illusiok által félre, a törvényhozás kimondta, hogy a honvédelmi rendszert biztosabb lábra kí­vánja állítani, ez ellen tehát szó nem lehet, és ha szóló ezt veszedelmesnek tartotta volna, nem szavazott volna reá. Senki ne legyen olly illusioban, mintha az absolutismus jár­mát vissza lehetne hozni. Midőn a nemesség a néppel fogott kezet, szabaddá lön e nemzet. De hogy a szabadság szaba­dossággá ne fajuljon, és ezért kell rendezni az őrsereget. (Helyeslés.) Szentiványi K. : Midőn a nép mindent megnyert, olly­­ állapotba tétetett, miszerint a közcsend érdekében áll, és s midőn a honnak akkor is védője volt, mikor az aristocratia­­ mostoha vala iránta, annál kevésbé lehet most tartani tőle; s jelenleg is vannak Pozsonyban több községek küldöttségei, s mellyek hálát jöttek kifejezni, ezen példát több helységek is­­ fogják követni, ’s az illy hálás községekre rá lehet bizni a hont. Hasonló értelemben nyilatkozott Bernáth Zsig­­mond, nem akarván balkézzel visszavenni azt, a mit a jobb kéz adott. Babarczy A. Csongrád megye köv.: Azok felhozására, miket Pest, Komárom, Somogy és Szabolcs megyék érdemes követei előadásomra vonatkozólag mondottak, okot épen nem adtam , mert azt távolról sem állítom, hogy a nemzetőrséget felállítani nem kell, sőt világosan nyilvánítottam, hogy e nép­szerű eszme sokkal inkább átrezgette a világot, minthogy az el­len felszólalva a roham ellen úszni akarnék — de igen is mon­dottam azt , mit ez­úttal is ismétlek , hogy a nemzetőrség el­rendezését , a ministérium által kidolgozandó javaslatot meg­előzőleg, illy rögtönözve eszközlésbe vétetni czélirányosnak nem tartom, mert meg vagyok győződve, hogy ez institutio

Next