Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-03-26 / 796. szám
294 az országban ’s ahoz kapcsolt részekben, a korona egységének, ’s a birodalom kapcsolatának épségben tartása mellett, a végrehajtó hatalmat a törvény ’s alkotmány ösvényén teljes hatalommal gyakorolja, ’s személye ez esetben hasonlóképpn sérthetetlen. 3) §. Ő felsége, ’s az ő távollétében a nádor ’s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, ’s bármelly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláíratnak. 4) §. A ministeriumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásáért felelős. 5) §. A ministerium székhelye Buda-Pest. 6) §. Mindazon tárgyakban, mellyek eddig a m. k. udvari cancelláriának, a k. helytartótanácsnak, ’s a k. kincstárnak, ide értve a bányászatot is, köréhez tartoztak, vagy azokhoz tartozniuk kellett volna, ’s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai és átalában minden honvédelmi tárgyakban ő felsége a végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni. 7) §. Azon tárgyak, mellyek a 6ik §ban említett kormánytestületek által végelhatározás végett ő felségéhez szoktak felterjesztetni, ő felségének az országbeli távollétében a ministerium által a nádor ’s királyi helytartó elhatározása alá terjesztendők. 8) §. A ministerium áll : egy elnökből, ’s ha az maga tárczát nem vállal, kivüle még nyolcz ministerből. 9) §. A ministerelnököt ő felségének az országbeli távollétében a nádor ’s királyi helytartó, ő felségének jóváhagyásával nevezi. 10) §. Ministertársait legfelsőbb megerősités végett az elnök teszi javaslatba. 11) §. A ministerek egyike folyvást ő felségének személye körül lesz, ’s mindazon viszonyokba, mellyek a hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik, befolyván, azokban az országot felelősség mellett képviseli. 12) §. A ministeriumnak, azon tagján kívül, melly a felség személye körül áll. §ban emlitett ügyekre ügyelend, következő osztályai lesznek : a) Belügyek, b) Országos pénzügy, c) Közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás, d) Földművelés, ipar és kereskedés, e) Vallás és közoktatás, f) Igazságszolgáltatás és kegyelem ; és g) Honvédelem ostályai. 13) §. Mindegyik osztálynak, valamint az ahoz tartozó, ’s az illető osztályfőnökök vezérlete alatt állandó hivatalos személyzetnek élén külön minister áll. 14) §. A kebelébeni ügykezelés módját a ministerium maga határozandja meg. 15) §. Az öszves ministerium tanácsülésében, midőn ő felsége, vagy a nádor királyi helytartó abban jelen nincs, a ministerelnök elnököl, ki e tanácsot, midőn szükségesnek látja, mindenkor összehihatja. 10) §. Mindegyik minister azon rendeletért, mellyet aláír, felelősséggel tartozik. 17) §. Az ország közügyei felett ő felsége, vagy a nádor és királyi helytartó, vagy a ministerelnök elnöklete alatt tartandó értekezés végett, Buda-Pesten álladalmi tanács állittatik fel, melly a legközelebbi országgyűlésen fog tillandóan elrendeztetni. 18) §. Az ő felsége személye körül leendő minister mellé a kivántató hivatalos személyzettel két álladalmi tanácsos rendeltetik, kik jelenleg a magyar kir. udv. cancellaria előadó tanácsosai közül fognak az illető minister előterjesztésére neveztetni. 19) §. A magyar kir. udv. cancellaria többi előadó tanácsosai a 17. §ban emlitett álladalmi tanácsba fognak áttétetni. 20) §. A magyar királyi helytartótanács és az udvari kincstár az illető ministeri osztályok között az álladalmi tanács alakitásánál is szemügyben tartandó 1791 : 581k. czikkre való figyelemmel feloszlatnak. 21) §. A 6ik §ban körülírt kormány testületeknek elölülő tagjai a 17ik§ban emlitett álladalmi tanácsban foglalnak helyet, és ott a felség, a nádor királyi helytartó, vagy ministerek távollétében elnökölnek. 22) §. A 6ik §ban emlitett kormánytestületeknek minden hivatalnokai és szolgái, ’s igy nemcsak azok, kik ujabb alkalmazást nyernek, hanem addig, mig másképen fognak alkalmaztathatni, azok is, kik a felebb említett ministeri osztályokban el nem helyeztetnek, jelenleges fizetésüket egészen megtartandják. 23) §. Az ország minden törvényhatóságainak eddigi törvényes hatósága ezentúl is teljes épségében fentartandó. 24) §. A törvényes bíróságok és ítélőszékek törvényes önállásukban, és a törvény további rendeletéig eddigi szerkezetükben fentartandók. 25) §. A miniszerek az országgyűlés mindegyik táblájánál üléssel birnak, ’s nyilatkozni kívánván, meghallgatandók. 26) §. A miniszerek az országgyűlés mindegyik táblájánál annak kivánatára megjelenni, ’s a megkívántató felvilágosításokat előadni tartoznak. 27) §. A ministerek hivatalos irataikat az országgyűlés mindegyik táblájának kivonatára, magának a táblának, vagy a tábla által kinevezett küldöttségnek megvizsgálása alá bocsátani köteleztetnek. 28) §. A miniszerek szavazattal az országgyűlésen csak azon esetben bírnak, ha a felő táblának törvény szerint tagjai, vagy követül az alsó tábláhozr megválasztatnak. 29) §. A miniszerek feleletre vonatkatnak : a) Minden olly tettért, vagy rendeletért, melly az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a fenálló törvények rendeletét, az egyéni szabadságot, vagy a tulajdon szentségét sérti, ’s általuk hivatalos minőségükben követtetik el, vagy illetőleg adatik ki. b) A kezeikre bízott pénz, ’s egyéb értékek elsikkasztásáért, vagy törvényellenes alkalmazásáért. c) A törvények végrehajtásában, vagy a közcsend és bátorság fentartásában elkövetett mulasztásokért, amennyiben ezek a törvény által rendelkezésükre bizott végrehajtási eszközökkel elháríthatók valának. 30) §. A ministerüknek vád alá helyheztetését az alsó tábla szavazatainak általános többségével rendeli el. 31) §. A bíráskodást a felső tábla által, saját tagjai közül titkos szavazással választandó bíróság, nyilvános eljárás mellett, gyakorlandja, és a büntetést a vétséghez aránylag határozandja íreg. Választatik pedig öscsen 36 tag, kik közül azonban tizenkettőt az alsó tábla által a vádper elővitelére kiküldött biztosok, tizenkettőt pedig a vád alá vont ministerek vethetnek vissza. Az ekként alakított, és tizenkét személyből álló bíróság fog fölöttök ítéletet mondani. 32) §. Az elmarasztalt ministerre nézve a királyi kegyelmezési jog csak általa..és közbocsánat esetében gyakorolt fen irat tovább terjeszkedik, mint a rendek akarata, és ha az teljesedésbe megy, ellenkezésbe jó azon proclamatioval, mellyet az országgyűlés kibocsátott, és ha ő felsége meg is tagadná a sanctiot a törvénytől, nincs az a hatalom, melly a törvényt megakadályoztathassa. (Kossuth L.: így áll.) Ezért befejezni kivánja e tárgyat azzal, miszerint intézkedés tétessék azon esetekre, hol a legelő* elkülönözve ’s a faizás meghatározva nincs. Babarczy A.: Nem látja az országot ugyan olly állapotban , hogy azt valamelly kérdésnek tárgyalása lángba boríthatná, mert e tekintetben megnyugtatja a bizalom , mellyet a ministérium erélyében helyez, mindazáltal, miután Pest követe, mint a ministerium egyik tagja a nyitrai 1. javaslat tárgyalás alá bocsátását nem kivánja, megegyez benne. Kossuth L.: Köszönetet mond Csongrád követének, miszerint a rendfentartás érdekében a kormányban bízik , de a jelen körülmények között a rendfentartás lehetősége véleménye szerint kettőt kíván meg; első az , hogy az országgyűlés missióját bevégezze, é s minél hamarább szétoszoljék, s mert midőn az ország forradalmi állapotban van , nem jó, ha van olly testület, mellyhez mindenféle követelésekkel járulni , lehet, miknek, ha elnyomatni nem akar , engedni kénytelen. Második az, miszerint értsék meg Bécsben, hogy ha a minisztérium hatásköre azonnal tisztába nem hozatik , a trón foroghat veszélyben. Legyen azon törvény sanctionálva, és a miniszerek kezébe hatalom adva, érezni fogják ezek a kötelességet, hogy azon vonalon, mellyet az országgyűlés kijelölt, senki túl ne csapongjon; de ha Bécsben 3 napig vitatkoznak a kérdés felett, a következményekről nem áll jót. Végezze be tehát az országgyűlés missióját és legyen meghatározva a min I nisterek hatásköre, mert különben, ha dictatorok lenni nem akarnak, mit nem akarhatnak, a czélnak meg nem felelnek. Addig is jelenti a termék, miszerint a miniszerelnök a királyi helytartóval egyetértve Nyáry Pált és Pulszky Ferenczet a rend fentartására országos biztosokul nevezte ki, ez iránt a törvényhatóságok tudósítva vannak. . Szintay J. és Madarász L. a nyitrai szerkezetet hasonlóul nem pártolják. A meghatalmazást illetőleg azt jegyzi meg Somogy követe, hogy ha az hivatalos formában áll, a ministeriumnak önfelelőssége alá tartozik, és nehogy táblai határozatnak mondassák ki, tudomásul vétetni kivánja, örömét fejezve ki egyébiránt a ministeriumnak erélyes magas viselete felett. Kossuth L.: Felvilágosításul előadja, mikint az országos biztosok kinevezését csak megnyugtatásul említi , nem ,hogy a t.rv. helybenhagyását vagy határozatát provocálja, mert miután a miniszeriális törvények sanctionálása olly sokat késik, a miniszerelnöknek kellett a rendfentartás iránt intézkednie. Jelenti egyébként, hogy a képviseleti törvényjavaslat végszerkezetén egy ügyes toll működik, és a javaslat holnap felveendő, mellyet azonban kinyomatás előtt felolvastatni kiíván. Különben az irományokra nézve azt jegyzi meg, hogy bárki valamit nyomat, írja oda nevét, és a nemzetben van annyi érettség, hogy egyes vélemény nyilatkozatát az egész táborának felróni nem fogja. Biró I. elnök : A tett nyilatkozatok után felhija a tek.riket, hogy a nyitrai javaslat tárgyalásától álljanak el. Paczolay J. Hont köv.: Beszédének azon pontja vont magára figyelmet és éles czáfolatot, mellyben a ministeriumot dictátorsággal vádolta, miután hatásköre törvényben még s szentesitve nem lévén, már is működik. (Zaj, a jelen nem lévők helyéről: „ki vele“ hang, mellyen a közelülő követ urak méltán megbotránkoztak.) Bónis S.: Nyitra követe ellenében megjegyzi, miszerint őt mindig önkeble szózata nyugtatta meg, é s az kárhoztatása hibázott. Csekély személyéről fontos ügyekben szólani nem szokott, de miután Nyitra követének tetszett alkotmányellenes mázzal bemeszelni jellemét, szükségesnek tartja válaszolni, hogy 17 éves politikai pályáján Feneion mondata vala iránytűje, miszerint háza népét jobban szereti mint önmagát, ’s hazáját jobban, mint háza népét, (Tetszés). ’S mult életét Nyitra követének életével bizton vett mérlegbe. A hatalomnak, azért mert hatalom, soha vakon nem hódolt; ha törvényes és a hon boldogitására czéloz, azt istápolja, de mihelyest a hon ellen törekszik, megdöntésére mindig ott áll, hol Nyitra követe, de mig a ministerium cselekedete a többség akaratának kifolyása ’s szóló véleményével egybehangzik , támogatni fogja. Indítványa az idők rendkívüli körülményeiből merülve fel, arra támaszkodott, hogy : quid consilii. ’S ezért felhivja Nyitra követét, hogy őt ne mázolja be, mert mig egy lelke lesz, az mindig a hazáé lesz , ’s biztositja, hogy Bónis S. absolutisticus iránynak hódolni nem fog soha. (Éljenzés.) Olgyay T. Pozsony köv. : Midőn e fontos perczekben egyetértésre van szükség, kéri, hogy a tekerik ne szakadjanak. (Helyeslés). A szőnyegen lévő tárgyra véleménye az, hogy a törvénynek az úrbéri viszonyok megszüntetése volt czélja , a nyitrai javaslat pedig arról szól, mi fog történni azzal, ami nem úrbéri. Szóló azt hiszi, hogy bíró ezentúl is lesz ,s ha e kérdés ebbe kerül , úgy fogja elítélni, mint a törv.javaslat. Tarnóczy K. : Javaslata többséget nem nyervén , azt visszaveszi ’s attól eláll (szót is tépte.) Egyébkint mint nyitrai követ, felhivja a töriket, hogy a szőlők és irtványokra mondjanak ki valamit, mert ha a békét valami felzavarhatja, ezt nem a világos törvény teszi , de olly kérdések, mellyek elj döntetlenül maradnak. Szabolcs követének feleletével meg-s elégszik, a bemázolásra nézve megjegyezvén azt, hogy őt I semmiféle gyanúval nem illeté, sőt beszédében Szabolcs követének közbeszólása folytán kijelenté, hogy őt roszul értette. Megjegyzi azonban , hogy valamint Szabolcs követének politikai élete és szeplőtlen hazafiusága iránt mindig tisztelettel viseltetett, úgy viszont követeli , hogy az ő jellemében se kételkedjék senki. (Helyeslés.) ható. 33) §- Hivatalos minőségükön kívül elkövetett egyéb vétségekre nézve a miniszerek a köztörvény alatt állanak. 34) §. A ministerium az ország jövedelmeinek és szükségeinek kimutatását — ’s a múltra nézve az általa kezelt jövedelmekrők számadását országgyűlési megviszgálás, ’s illetőleg jóváhagyás végett — évenként az alsó táblánál bemutatni köteles. 35) §. A ministerium hivatalbeli fizetését, a törvényhozás további rendeletéig, a nádor és királyi helytartó határozandja meg. Törvényjavaslat: Az úrbéri megszüntetett magán úri javadalmak státusadóssággá leendő átváltoztatásáról.—Az úrbéri mindennemű tartozások t. törvényczikk által történt megszüntetése következésében rendeltetik : 1. §. Hogy az országgyűlés berekesztése után megszűnendő úrbéri javadalmak igazság szerinti megbecsültetését ő felsége ministérium a lehető legrövidebb idő alatt eszközölje. — 2. §. A megbecsülés alapjául egyedül azon haszon szolgáland, melly abból az illető földesurakra valósággal háramlott — nem pedig azon teher, mellyet az azt szolgáltató alattvalók viseltek. — 3. §. A megbecsülésnek miképen leendő eszközlését az illető minister határozandja meg, a megbecsülendő évi haszon értéke huszszorozva teszi a kármentesítési tőkét. — 4. §. A megbecsülés, helyessége ellen teendő kifogásokat az igazságminiszérium által országkerületenként nevezendő négy, és a kapcsolt részekben külön egy, öt öt tagból álló, és a státus által díjazandó választmány sommásan ítéli el. 5. §. Az ekét meghatározandó becsérték fejében a ministerium az illető birtokosoknak haladéktalanul státuskötelezvényeket ad. A kötelezvények kifizetésére a kincstári fekvő javak köttetnek le, és a ministerium felhatalmaztatik ezek alapján kölcsön eszközlésére, vagy az emlitett javaknak részletenkénti eladására. A mennyiben pedig az emlitett fekvő javak elegendők nem lennének,a kicstári és országos egyéb jövedelmek is azoknak kielégítésére hypothekaul szolgálandanak.—6. §. Az állomány az ekép biztosított tartozásnak kifizetését ezennel lekötelezi, ’s azt valóságos státusadósságnak elismeri. — 7) §. Ezen státusadósságnak mikép leendő kamatozása és törlesztése iránt a ministerium a legközelebbi országgyűlésnek törvényjavaslatot teend, melly is felőle végkép határozand. — 8. §. E törvényrendelet ezen státusadósság minden kötelezvényébe szorul szóra beleiktatandó. Marcius 25én reggeli 10 órától délutáni 1 óráig kerületi ülés tartatott, mellyben az úrbéri szolgálatok és fizetések megszüntetése felől hozott t. czikkely 3dikának bővebb értelmezése iránti 198dik sz. nyomtatvány lett volna tárgyalandó. Kossuth L. Az ország állapotát több alkalma van ismerni, mint sok másnak, ennek folytán kijelenti, hogy a 198- dik szám alatti nyomtatványt ollyannak tartja, hogyha annak tárgyalásába a t. rv. bocsátkoznak, meg van győződve, hogy az országot lángba hozza. Midőn az úrbéri viszonyok megszüntetése következtében a kármentesítés biztosíttatott, az e tárgybani 1. javaslat megnyirbálása egyedül a nemességnek a nemzet becsületével garantírozott kármentesítés iránti hitét ingatná meg. Arzek kívánsága volt, hogy a legelő és fajzás tisztába hozatala iránt tétessék meg a szükséges intézkedés, egyébiránt mi nem haszonbéri természetű, hanem állandó tartozás, az megszűnik, ez a 1. javaslat értelme, mi nélkül a haza elláthatlan szerencsétlenségekbe bonyolul, miért szeretné, ha Nyitra követe, mint a 198k számú nyomtatvány szerzője, javaslatát csak a legelő és faizásra szorítaná, megjegyezvén a 198k számú iratra azt, hogy részéről illy törvény végrehajtása iránt felelősséget magára soha el nem vállalna, és inkább kész volna részt nem venni a kormányban, sőt miután ezen irat csak egyes ember véleménye, annak szétküldetését nem tartja tanácsosnak, tartva azon veszélyes benyomástól, mellyet az országban okozna. Bón is S. Szabolcs köv.: Pest követének előadását pártolja, ’s a szóban forgott iratról az a hite, miszerint az nem lenne egyéb, mint az adott concessióknak megszüntetése. A jelen körülmények tekintetbe vételével, nehogy az illy magánvélemények szétküldetése visszahatást idézzen elő, miután olly szerencsések vagyunk, hogy a felelős ministériumot megnyertük, úgy vélekedik, hogy mielőtt az illy irományok nyomatás alá adatnának, előbb az illető miniszerekkel közöltessenek. Tarnóczy K. Nyitra köv.: A 198. számú irat az ő tollából folyván, felvilágosításul előterjeszti, miszerint azon tanácskozmányban, mellynek Pest köv. csak a végén volt jelen, hol a 1. javaslat fogalmazásával szóló bízatott meg , meghagyatott neki az is, hogy a szőlők és irtványokra nézve adjon javaslatot. Az előtte szóló kijelentésére azt jegyzi meg, miszerint a javaslatot nyomatás előtt közölnie lehetetlen vola, és hogy ez jövendőben így történjék, illy véleményben nem osztozik. (Szabolcs köv. valamit közbeszól, mire szóló kijelenti, hogy hát nem jól fogta fel.) Véleménye szerint az illy előleges közlés a terek hatalmát gyengítné, és ha szóló rendes jegyző volna is, illy feltétel alatt a jegyzőséget el nem vállalná, és pedig nem azért, mintha a kormányban bizalma nem volna, mert valamint ő teljes bizalommal van iránta, úgy azt jelenleg hazafias kötelességnek tartja. Kossuth L.: Szabolcs követének alkotmányos gondolkozásmódját sokkal jobban ismeri, hogy sem kijelentését akint érthette volna, miszerint ne initiáltassék addig semmi, míg a ministériummal nem közöltetik. Ha a parlamentáris kormánynak ezen következést lehetne tulajdonítani, nem volna benne nagy nyeresség. De Szabolcs követe úgy érte a dolgot, hogy a jelen perczenetekben szükség mindent előbb a ministeriummal közleni , mert ennek mégis némelly adatok vannak kezében ; egyébként alkotmányellenes azon vélemény, hogy az initiatíva a ministeriumtól legyen felfüggesztve. Tomcsányi J. Békés köv.: Véleménye szerint is a je