Budapesti Hírlap, 1853. június (127-152. szám)
1853-06-11 / 136. szám
Pest, Szombat. Megjelenik epp , hátfőt s a főbb finnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : fálávre : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: fálávre : 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országot Kunevalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek bérmentesítendők. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Előfizetés! felhívás. % A folyó félév végének közeledésével t. ez. olvasóinkat a következő 2-dik félévi előfizetésre korán figyelmeztetni annál inkább kívánjuk, mivel a BIRTAP“ a. tin.zz.ár'sat.n1 anrlA NIPT TlTTinSITfi« - 1 —uv. a—a ..ti „ 1 -t,inliL. i „BUDAPESTI HÍRLAP“ a hozzácsatolandó „NAPI TUDÓSÍTÓ“ s leginkább fővárosi és helyi érdekeket képviselő esti melléklappal nagyobb kiterjedést kap. Taniícinn« TUDÓSÍTÓ“ lényeges és kiegészítő része ugyan a „Budapesti Hirlap“-nak, de azért egy t. ez. előfizető sem köteles a főlappal együtt azt is tartani. TUDÓSÍTÓK-ra egyébiránt külön előfizetést is nyitunk, de csak itt helyben Budapesten; — külön e melléklap vidékre s igy postán nem fog küldetni. — Megjelenik az a négy legfőbb fnnepet kivéve, mindennap, s igy vasárnap és hétfőn is délután 4 órakor, s a délelőtt netalán érkező fontosabb bel- és külföldi híreket és távirati sürgönyöket közlendi. A „NAPI A.) A „Budapesti Hírlap“ és „Napi Tudósitó“ együtt. Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) pírt. kr. Félévre.............................10 — Évnegyedre .... 5 — Vidékre (postán) Félévre........................12 — Évnegyedre .... 6 30 Előfizetési feltételek B) A „Budapesti Hírlap“ csak magára: Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) : pírt ki. Félévre ..... 8 Évnegyedre ... 4 Vidékre (postán) : Félévre . . .10 C) „Napi Tudósító“ csak magára és itt helyben Budapesten (házhoz küldéssel): Félévre.......................................3 pírt. (E melléklapra évnegyedi előfizetés nem fogadtatik el.) Évnegyedre ... 520 A „NAPI TUDÓSÍTÓ“ jutányosan számítandó magánhirdetésekre is használtathatik. Az előfizetés szokott módon a lap kiadó hivatalához (Országút Kunewalder-ház, Lukács László nyomdájába), vagy a szerkesztőséghez lesz beküldendő. Pest, május 28. 1853. ^ ‘ Szerkesztőség. HIVATALOS HBSZ. Katonai rögtönbirósági Ítélet. Szabó Ferencz, törteli Pest-solt m. sz. 27 éves, kath. nős, két gyermek atyja, és kocsis gr. Tige szolgálatában Tiszakürtön, fegyvereltitkolás és tolvajlás miatt már büntetve volt, s törvényesen megállapított tényállás mellett bevallotta, hogy a m. é. kukoriczaszüret idején egy fegyvert birt, a már elítélt rabló Komáromyval Nagy-Révben két juhot rabolt, s őt néhány nappal később az izraelita Brill Tamáson az Inoka és N.-Rév közti úton elkövetett útonálló rablásban segítette; ennélfogva ismételt rablás és törvénytelen fegyverbirtoklás miatt az 1849. jul 1-ji, 1851. dec. 20-ki és 1852. dec. 4-ki proclamatio 1. és 7. §-a értelmében kötél általi halálra ítéltetett, s ez ítélet ma délután 5 órakor rajta végrehajtatott. Szolnok, jun. 8. 1853. A mozgó cs. k. katonai rögtönbiróságtól. NEMHIVATALOS RÉSZ PEST, junius 10.*) OH. Másik kitűnő üdvösségü következménye a telek- és betáblázási könyveknek az adózás könnyebbsége. Értjük mind magát az adókivetési rendszert, mind a polgárok e részbeni kötelességeit. Miután egy állami háztartás szükségeinek födözésére az adózás múlhatlanul szükséges , miután a közvetlen és közvetett adónemek közt a földadó kétségkívül legigazságosabb, mert a legváltozatlanabb, legingatlanabb értéket éri, ennélfogva, hogy a földbirtok az államra s polgárokra nézve ezen közszükség-fedözési tekintetben is lehető áldás kútforrásává váljék, nincs egyéb hátra, mint a földadónak a mindenkit egyaránt érő igazság elvei szerinti kivetése, s annak ez elvek nyomán történő részrehajlatlan alkalmazása. Hasonló rendelet példáját látjuk legközelebb azon császári nyiltparancsban, mely által a termőföld tiszta jövedelmének egytizenhatoda vétetik igénybe az állami pénztár részére. Azonban, hogy a semmi jólét mellett, semmi körülmények közt ki nem kerülhető földadó igazságos kivetéséről közmeggyőződés támadjon a társadalomban, erre legegyszerűbb, legtermészetesb út a birtokok evidentiában tartása, mi a telek-s földkönyvek által eszközölhető. Ennél nincs egyenesb eszköz az igazság kiderítésére. Hisz ama reclamationális bizottmányok is, melyek valamely adó-túlterhelési panasz eldöntése végett kiküldetnek, hivatalos eljárásuk alapjául ott, hol földkönyvek léteznek, ezeket mindenekelőtt használni utasítva vannak. És ez igazságnyomozási mód nemcsak egyenes, de lehető legméltányosb is. Mert ha valaki reálhitelet s birtoka utáni befolyását ingatlan vagyonához szabni kívánja, s utóbbinak ez előnyével élnie jól esik , akkor el kell fogadnia törvényszerű meghatározását azon mértéknek is, mely szerint az államtartás terheihez járulnia polgári kötelessége. Azt pedig nemcsak a progressiv adózásban, hanem az adó-mennyi*■) L. Budapesti Hírlap 134. számát. Mégnek a tiszta jövedelem százlakja szerinti mérésében is, igazságosan többi közt a földbirtok mennyiségének számbavétele által eszközölhetni, mely ellen ha valakinek kifogása van, mutassa föl a földkönyvet, s ez leghitelesb okmányul szolgálhat a kivetés aránytalanságának bebizonyítására. Midőn és ahol ezelőtt a telekkönyvek nem léteztek, az adókivetés számtalan önkényes esetre szolgáltatott alkalmat, mely ellen sem védők, sem fórum nem létezett, s e miatt kapott leginkább elbirált névre a martius előtti magyar adórendszer , mivel jóllehet a nemesség subsidiumát óhajtott siker ritkán követte, s mint mondani szokták volt, nem volt áldás rajta, mégis azon időkben, midőn a hazavédelem terhe kizárólag a nemesség vállait nyomta, a subsidium nem volt annyira igazságtalan — mint mikor aztán az említett teher nagyobb része is a kiváltságtalan osztályra hárittatott. Ellenben a földkönyvek létezésénél a fennebbihez hasonló aránytalanságok elő nem fordulhatnak, mert a tényálladékkal szemközt ott van a nyílt okmány, melyre csak alkalmazni kell az esetet, hogy a reclamationális bizottmány az igazságnak hibátlan kiszolgáltatását mielőbb eszközölje. Az adózási rendszer szükséges s igazságos voltáról meggyőződés, a társadalomban az adózás tetemes könnyebbségét idézi elő. Részvétet s közszellemet fejlesztvén a közérdek iránt, egyszersmind az ennek előmozdítására kellő eszközök és segélyforrásokhoz biztosabb úton vezeti az államot azon készség nyomán, mely az államfentartás erkölcsi s anyagi szükségének érzetéből a polgárok keblében születik, melynek terheit hogy többi polgártársaihoz képest egyenlően s igazságos arányban viseli,legjobban beláthatja mindenki azon lapokból, mik a birtok (a netán vitatott adóalap) mindenkori mennyiséges értékének nyilvános képviselői. Nem tartozik hozzánk itt mutogatni, mennyire lehet vagy kell a földbirtokot a többi adóalapok, mint például az ipar, a tőke stb ellenében kegyelni, csak arra figyelmeztetjük a nemességet, melynek egyik legsürgősb teendője most a magas kormány törekvéseit a telek- és betáblázási könyvek behozatalában lehető részvéttel s megelőző közremunkálással gyámolítani, miszerint épen ezen munkálatnak köszönhetik majd fekvőségeik értékének nem csekély mértékbeni emelkedését (mely jelenség már most is örvendetesen lepi meg a hazafit országszerte, de különösen a földkönyvekkel bíró heteken), s hogy a föld és termékei értékének növekedtével könnyebbülni fog az azokat érintő adó terhének elviselése, és úgy, mint kevesbbé érzi meg az adózást bármely iparág, midőn az virágzásban, emelkedésben van. Végre, hogy némi hasonlítással éljünk, a telekes betáblázási könyvek viszonya úgy áll az adókönyvekhez, mint például valamely ház vagyona s jövedelmes jegyzéke a kiadások azon rovatához, mely a legszükségesebbekre fordíttatik. Vájjon melyik okos államigazgatás megy túl a legszükségesb követeléseken a költségvetés-készítésben, s vájjon nem érdekli -e ilyenkor annak pontos ismerete: miből, mennyit számíthat igazságosan, hogy mind a 136 közszükségnek, mind a közérdeknek eleget tegyen ? S ezen számítás alapos segédforrásai, legalább s különösen a földadó-kivetésnél, a telek- és betáblázási könyvek. De ha már a státusnak érdekében fekszik az adó pontos kivetése, még inkább érdekli az az adózókat, kik a pontosságban mindenekelőtt az egyenlőséget, igazságot és arányosságot keresik. Mindezen futólag elősorolt okokból is szembetűnő a telek- és betáblázási könyvek hasznossága. Levelezések: Bécs, június 8. Ismételve emlegetik, hogy a bankreform következtében az iparbank nem fogna fölállíttatni; közép és alsóbb rendű iparosok fájlalják a dolog e fordulatát, mert ők — mint mondják — a bankreform által semmi előnyben sem részesülnek, a hitel csak azon kis körökre maradand korlátozva, melyekre eddig.Ha a hir igaz volna,méltónak tartanák a panaszt nem egyedül a közvetlenül érdekeltek, hanem iparviszonyaink magasabb szempontjából is. Mi igyekeztünk a tényállásról hitelesen értesülni, s örömünkre máskép találtuk azt: az iparbank beadott alapszabályai vettettek el a birodalmi tanács által, de nem az eszme maga, s e szerint új alapszabályok fognak fölterjesztetni. Szakemberek tanúsága szerint az előbbi alapszabályok némelyike egyáltalán nem volt helyeselhető , s bármi türelmetlen legyen egyfelől a hitelre vonatkozó intézkedések sürgetése, helyesebbnek kell tartanunk a szilárdságra törekvő fontolgatást, mint az igenis divatba jövő szédelgés rögtönzéseket, miknek egy egész nemzedék eshetik áldozatul. Egy a vasúti ügyekkel közel üzletviszonyban álló úrtól hallom, hogy a gloggniczi pálya átengedése kétségtelen a részvényesek részéről; mikép értendő az, midőn közelben várható e részvényesek gyűlése ? akármikép, azt tartom, ez eredmény kétségtelen. • A czélozott austriai-német postaegység iránti értekezletek majd csak akkor fognak újból fölvétetni, ha a foganatba ment vámszerződés tapasztalatai ez irányban némi adatokat szolgáltatnak. — A német egységes sajtótörvényt gyakrabban emlegetik mint eddig, de nem több valószínűséggel. — Az idei termés állásáról a birodalom több részeiből igen kedvező tudósítások érkeznek a belügyministeriumhoz, mik az élelem árának leszállítására már is hatással vannak. A török ügybeni legújabb távirati sürgönyök óta a hadikészületek komoly hiedelemmel fogadtatnak, míg ellenben más részről egész biztossággal egy Bécsben vagy Pétervárott tartandó fejedelmi congressust emlegetnek, mely ez ügyet közmegelégedésre elintézze. Megvalljuk ez kissé regényesnek tetszik előttünk. Egyébiránt százkaru levelező sem győzné a conjecturák tarka seregét elősorolni. Pária, junius 4. — S— A Constitutionnel, mely tegnap azon tételt állította fel, s igyekezett védeni, hogy az engedmények, melyeket Francziaországnak különböző időkben tett a porta, alig bírtak csak némi jelentőséggel is, de hogy az Oroszország által most támasztott követelések a legnagyobb mértékben túlzottak, s e czélból azon dicső szerepet, melyet Francziaország századokon át mint a keresztények utalmazója keleten játszott, hallatlan módon megtagadta, csak hogy annál nagyobb joggal támadhassa meg az orosz kabinet politikáját, ma szelídebb hangot vesz fel: „Az orosz császár, úgymond, öt év óta sokkal több zálogát adta az európai közrendnek, semhogy őt sértés nélkül azzal lehetne vádolni, mikép ezt terjeszkedési érdekben meg akarja háborítani. Ezért azt kell hinnünk , hogy követének jegyzéke nem fejeze ki híven, azt, gondolatát , s mikép ő csupán hatályos protectiót akart megnyerni a görög katholikusok részére , anélkül hogy a szultán törvényes tekintélyét meg akarta volna sérteni. Világos, jélkép e téren Törökország, nem fog ellenszegülni, s minden kabinetek közt egyetértés leend.“ Granier de Cassagnac ezen hangjai a tegnapelőtti czikkben használt hang közt nagy a különbsége mi talán azon panaszokból magyarázható, melyeket az orosz, követ a félhivatalos lapok magatartása iránt egyett.: A „Times“, visszatér ma azon általam már néhány nap előtt közlött hírre, hogy Anglia és Austria közösen fognak kiegyezést eszközölni. A Bécsből tegnap ide érkezett hir, Nesselrodenak keresztülutazásáról Konstantinápolyból Londonba, azon biit megerősítni látszik, s itt sokat tett a kedélyek megnyugtatására. Más részről nem hisznek az Anglia és Francziaország közti egyetértés iránti hírnek, a ,Times"nyilatkozatai szerint, Anglia a függőkérdésekben nem fogja magát Oroszország irányában kompromittálni. Hogy orosz csapatok szállták volna meg a dunai fejedelemségeket (?), ezt itt egész biztossággal állítják. Tegnapelőtt a miniszertanácsban azon kérdést vetették fel, vájjon nem tanácsos-e a ,Journal des Débats-t f elnyomni. De a legtöbb miniszerek, és maga a császár is nem tátták e rendszabályt czélszerűnek. Sőt mi több, a császár tulajdonkép egyet látszék érteni a „Jour, des Débats“ val, mert azon nap este, midőn ennek hírneves czikke megjelent, gr. Flahault, ki épen Saint- Cloudból jött volt, egy társaságban így nyilatkozott : „A császár nem elégedetlen a „Débats“ czikkével. Az nem egyéb mint a béke.“ Átalában megjegyzendő, hogy a kormánylapok harczias hangulata daczára a császárnak személyesen békés célzatokat tulajdonítnak. Tegnap sajátkezű irat ment el innen az orosz császárhoz. Minthogy senki sem tudhatja, mi a tartalma, ennélfogva a conjecturáknak szabad játékuk van. Anélkül hogy jobban akarnék értesülve lenni mint bárki más, mégis megjegyzem azt, hogy sajátkezű iratok fejedelmek közt mindig békés célratokat árulnak el. Beszélik, hogy udvarunk harczias pártja a munkásokat az elővárosokban felizgatni ügyekszik, és hogy erre nézve a volt ,,dec. 10-ki társulat“ tagjait használják. Annyi bizonyos, hogy a külvárosokban nem oly könnyen bocsátanák meg a császárnak a visszavonulást. Ezt tekintetbe kell venni; a császár főkép a tömegekre támaszkodik, melyeknek véleményét ennélfogva, mint hiszik, figyelem nélkül nem hagyhatja. A decembristák azzal ámítják a munkásokat, hogy a császár boszút akarna állni nagybátyjáért. Napóleon császár tegnap meglátogatta a Saint Eustach-piaczi uj csarnok pavillonját. Június 11-én 1853