Budapesti Hírlap, 1853. június (127-152. szám)

1853-06-11 / 136. szám

Pest, Szombat. Megjelenik e­pp , hátfőt s a főbb finnepek utáni napokat ki­­véve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : fálávre : 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: fálávre : 8 frt., évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször ha­lálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr. többszörért pe­dig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országot Kune­­valderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyan­ott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. post­a­­hivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek b­é­r­mentesítendők. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Előfizetés! felhívás. % A folyó félév végének közeledésével t. ez. olvasóinkat a következő 2-dik félévi előfizetésre korán figyelmeztetni annál inkább kívánjuk, mivel a BIRT­AP“ a. tin.zz.ár'sat.n1 anrlA NIPT TlTTinSITfi« - 1 —­uv. a—a ..ti „ 1 -t,in­liL. i „BUDAPESTI HÍRLAP“ a hozzácsatolandó „NAPI TUDÓSÍTÓ“ s leginkább fővárosi és helyi érdekeket képviselő esti melléklappal nagyobb kiterjedést kap. Taniícinn« TUDÓSÍTÓ“ lényeges és kiegészítő része ugyan a „Budapesti Hirlap“-nak, de azért egy t. ez. előfizető sem köteles a főlappal együtt azt is tartani. TUDÓSÍTÓ­K-ra egyébiránt külön előfizetést is nyitunk, de csak itt helyben Budapesten; — külön e melléklap vidékre s igy postán nem fog küldetni. — Megjelenik az a négy legfőbb f­nnepet kivéve, mindennap, s igy vasárnap és hétfőn is délután 4 órakor, s a délelőtt netalán érkező fontosabb bel- és külföldi híreket és távirati sürgönyöket közlendi.­­ A „NAPI A.) A „Budapesti Hírlap“ és „Napi Tudósitó“ együtt. Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) pírt. kr. Félévre.............................10 — Évnegyedre .... 5 — Vidékre (postán) Félévre........................12 — Évnegyedre .... 6 30 Előfizetési feltételek B) A „Budapesti Hírlap“ csak magára: Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) : pírt ki. Félévre ..... 8 Évnegyedre ... 4 Vidékre (postán) : Félévre . . .10 C­) „Napi Tudósító“ csak magára és itt helyben Budapesten (házhoz küldéssel): Félévre.......................................3 pírt. (E melléklapra évnegyedi előfizetés nem fogadtatik el.) Évnegyedre ... 5­20 A „NAPI TUDÓSÍTÓ“ jutányosan számítandó magánhirdetésekre is használtathatik. Az előfizetés szokott módon a lap kiadó hivatalához (Országút Kunewalder-ház, Lukács László nyomdájába), vagy a szerkesztőséghez lesz beküldendő. Pest, május 28. 1853. ^ ‘ Szerkesztőség. HIVATALOS HBSZ. Katonai rögtönbirósági Ítélet. Szabó Ferencz, törteli Pest-solt m. sz. 27 éves, kath. nős, két gyermek atyja, és kocsis gr. Tige szolgálatában Tiszakürtön, fegyvereltitkolás és tolvajlás miatt már büntetve volt, s törvénye­sen megállapított tényállás mellett bevallotta, hogy a m. é. kukoriczaszüret idején egy fegyvert birt, a már elítélt rabló Komáromyval Nagy-Rév­ben két juhot rabolt, s őt néhány nappal később az izraelita Brill Tamáson az Inoka és N.-Rév közti úton elkövetett útonálló rablásban segítette; ennélfogva ismételt rablás és törvénytelen fegy­­verbirtoklás miatt az 1849. jul 1-ji, 1851. dec. 20-ki és 1852. dec. 4-ki proclamatio 1. és 7. §-a értelmében kötél általi halálra ítéltetett, s ez íté­let ma délután 5 órakor rajta végrehajtatott. Szolnok, jun. 8. 1853. A mozgó cs. k. katonai rögtönbiróságtól. NEMHIVATALOS RÉSZ PEST, junius 10.*) OH. Másik kitűnő üdvösségü következ­ménye a telek- és betáblázási könyveknek az adózás könnyebbsége. Értjük mind magát az adókivetési rendszert, mind a polgárok e részbeni kötelességeit. Miután egy állami háztartás szükségeinek födözésére az­ adózás múlhatlanul szükséges , mi­után a közvetlen és közvetett adónemek közt a földadó kétségkívül legigazságosabb, mert a legváltozatlanabb, legingatlanabb érté­ket éri, ennélfogva, hogy a földbirtok az államra s polgárokra nézve ezen közszükség-fedözési te­kintetben is lehető áldás kútforrásává váljék, nincs egyéb hátra, mint a földadónak a minden­kit egyaránt érő igazság elvei szerinti kivetése, s annak ez elvek nyomán történő részrehajlatlan alkalmazása. Hasonló rendelet példáját látjuk legközelebb azon császári nyiltparancsban, mely által a termőföld tiszta jövedelmének egytizen­­hatoda vétetik igénybe az állami pénztár részére. Azonban, hogy a semmi jólét mellett, sem­mi körülmények közt ki nem kerülhető földadó igazságos kivetéséről közmeggyőződés tá­madjon a társadalomban, erre legegyszerűbb, legtermészetesb út a birtokok evidentiában tar­tása, mi a telek-­s földkönyvek által eszközölhető. Ennél nincs egyenesb eszköz az igazság kiderítésére. Hisz ama reclamationális bizottmányok is, melyek valamely adó-túlterhe­lési panasz eldöntése végett kiküldetnek, hiva­talos eljárásuk alapjául ott, hol földkönyvek lé­teznek, ezeket mindenekelőtt használni utasítva vannak. És ez igazságnyomozási mód nemcsak egye­nes, de lehető legméltányosb is. Mert ha valaki reál­hitelet s birtoka utáni befolyását ingatlan vagyonához szabni kívánja, s utóbbinak ez elő­nyével élnie jól esik , akkor el kell fogad­nia törvényszerű meghatározását azon mér­téknek is, mely szerint az államtartás terheihez járulnia polgári kötelessége. Azt pedig nemcsak a progressiv adózásban, hanem az adó-mennyi­*■) L. Budapesti Hírlap 134. számát. Mégnek a tiszta jövedelem százlak­ja szerinti mé­résében is, igazságosan többi közt a földbir­tok mennyiségének számbavétele által eszközölhetni, mely ellen ha valakinek ki­­fogása van, mutassa föl a földkönyvet, s ez leg­­hitelesb okmányul szolgálhat a kivetés arányta­lanságának bebizonyítására. Midőn és a­hol ezelőtt a telekkönyvek nem léteztek, az adókivetés számtalan önkényes esetre szolgáltatott alkalmat, mely ellen sem védők, sem fórum nem létezett, s e miatt kapott legin­kább elbirált névre a martius előtti magyar adó­rendszer , mivel jóllehet a nemesség subsidiumát óhajtott siker ritkán követte, s mint mondani szokták volt, nem volt áldás rajta, mégis azon i­dőkben, midőn a hazavédelem terhe kizáró­lag a nemesség vállait nyomta, a subsidium nem volt annyira igazságtalan — mint mikor aztán az említett teher nagyobb része is a kivált­­­ságtalan osztályra hárittatott. Ellenben a­ földkönyvek létezésénél a fen­­nebbihez hasonló aránytalanságok elő nem for­­­dulhatnak, mert a tényálladékkal szemközt ott van a nyílt okmány, melyre csak alkalmazni kell az esetet, hogy a reclamationális bizottmány az igazságnak hibátlan kiszolgáltatását mielőbb eszközölje. Az adózási rendszer szükséges s igazsá­gos voltáról­ meggyőződés, a társadalomban az adózás tetemes könnyebbségét idézi elő. Rész­vétet s közszellemet fejlesztvén a közérdek iránt, egyszersmind az ennek előmozdítására kellő esz­közök és segélyforrásokhoz biztosabb úton veze­ti az államot azon készség nyomán, mely az államfentartás erkölcsi s anyagi szükségének ér­zetéből a polgárok keblében születik, melynek terheit hogy többi polgártársaihoz képest e­­gyenlően s igazságos arányban viseli,legjob­ban beláthatja mindenki azon lapokból, mik a birtok (a netán vitatott adóalap) mindenkori mennyisége­s értékének nyilvános képviselői. Nem tartozik hozzánk itt mutogatni, men­nyire lehet vagy kell a földbirtokot a többi adó­alapok, mint például az ipar, a tőke stb ellenében kegyelni, csak arra figyelmeztetjük a nemességet, melynek egyik legsürgősb teendője most a magas kormány törekvéseit a telek- és betáblázási könyvek behozatalában lehető részvéttel s meg­előző közremunkálással gyámolítani, miszerint épen ezen munkálatnak köszönhetik majd f­e­k­­vőségeik értékének nem csekély mérték­­beni emelkedését (mely jelenség már most is ör­vendetesen lepi meg a hazafit országszerte, de különösen a földkönyvekkel bíró he­teken), s hogy a föld és termékei értékének növekedtével könnyebbülni fog az azokat érintő adó terhének elviselése, és úgy, mint kevesbbé érzi meg az a­­dózást bármely iparág, midőn az virágzásban, e­­melkedésben van. Végre, hogy némi hasonlítással éljünk, a te­leke­s betáblázási könyvek viszonya úgy áll az a­­dókönyvekhez, mint például valamely ház vagyo­na s jövedelmes jegyzéke a kiadások azon rovatához, mely a legszükségeseb­bekre fordíttatik. Vájjon melyik okos állami­gazgatás megy túl a legszükségesb követeléseken a költségvetés-készítésben, s vájjon nem érdek­li -e ilyenkor annak pontos ismerete: miből, mennyit számíthat igazságosan, hogy mind a 136 közszükségnek, mind a közérdeknek eleget te­gyen ? S ezen számítás alapos segédforrásai, leg­alább s különösen a földadó-kivetésnél, a telek- és betáblázási könyvek. De ha már a státusnak érdekében fekszik az adó pontos kivetése, még inkább érdekli az az adózókat, kik a pontosság­ban mindenekelőtt az egyenlőséget, igaz­ságot és arányosságot keresik. Mindezen futólag elősorolt okokból is szem­betűnő a telek- és betáblázási könyvek hasz­nossága. Levelezések: Bécs, június 8.­­ Ismételve emlegetik, hogy a bankreform következtében az iparbank nem fogna fölállíttatni; közép és alsóbb rendű iparosok fájlalják a dolog e fordulatát, mert ők — mint mondják — a bank­reform által semmi előnyben sem részesülnek, a hitel csak azon kis körökre maradand korlátozva, melyekre eddig.Ha a hir igaz volna,méltónak tar­tanák a panaszt nem egyedül a közvetlenül ér­dekeltek, hanem iparviszonyaink magasabb szem­pontjából is. Mi igyekeztünk a tényállásról hi­telesen értesülni, s örömünkre máskép találtuk azt: az iparbank beadott alapszabályai vettettek el a birodalmi tanács által, de nem az eszme ma­ga, s e szerint új alapszabályok fognak fölterjesz­tetni. Szakemberek tanúsága szerint az előbbi a­­lapszabályok némelyike egyáltalán nem volt he­lyeselhető , s bármi türelmetlen legyen egyfelől a hitelre vonatkozó intézkedések sürgetése, he­lyesebbnek kell tartanunk a szilárdságra törekvő fontolgatást, mint az igen­is divatba jövő szédel­gés rögtönzéseket, miknek egy egész nemzedék eshetik áldozatul. Egy a vasúti ügyekkel közel üzletviszonyban álló úrtól hallom, hogy a gloggniczi pálya áten­gedése kétségtelen a részvényesek részéről; mi­kép értendő az, midőn közelben várható e rész­vényesek gyűlése ? akármikép, azt tartom, ez e­­redmény kétségtelen. •­ A czélozott a­ust­riai-né­met postaegység iránti értekezletek majd csak akkor fognak újból fölvétetni, ha a foganatba ment vámszerződés tapasztalatai ez irányban némi adatokat szolgáltatnak. — A német egységes saj­­­tótörvényt gyakrabban emlegetik mint eddig, de nem több valószínűséggel. — Az idei termés állásáról a birodalom több részeiből igen kedvező tudósítások érkeznek a belügyministeriumhoz, mik az élelem árának leszállítására már is ha­tással vannak.­­ A török ügybeni legújabb táv­irati sürgönyök óta a hadikészületek komoly hiedelemmel fogadtatnak, míg ellenben más rész­ről egész biztossággal egy Bécsben vagy Péter­­várott tartandó fejedelmi­ congressust emleget­nek, mely ez ügyet közmegelégedésre elintézze. Megvalljuk ez kissé regényesnek tetszik előttünk. Egyébiránt százkaru levelező sem győzné a con­­jecturák tarka seregét elősorolni. Pária, junius 4. — S— A Constitutionnel, mely tegnap azon tételt állította fel, s igyekezett védeni, hogy az engedmények, melyeket Francziaországnak kü­lönböző időkben tett a porta, alig bírtak csak né­­­mi jelentőséggel is, de hogy az Oroszország által most támasztott követelések a legnagyobb mér­tékben túlzottak, s e czélból azon dicső szerepet, melyet Francziaország századokon át mint a ke­resztények utalmazója keleten játszott, hallatlan módon megtagadta, csak hogy annál nagyobb joggal támadhassa meg az orosz kabinet politiká­ját, ma szelídebb hangot vesz fel: „Az orosz csá­szár, úgymond, öt év óta sokkal több zálogát ad­ta az európai közrendnek, semhogy őt sértés nél­kül azzal lehetne vádolni, mikép ezt terjeszke­dési érdekben meg akarja háborítani. Ezért azt kell hinnünk , hogy követének jegyzéke nem fe­­jeze ki híven, az­t, gondolatát , s mikép ő csupán hatályos protectiót akart megnyerni a görög ka­­tholikusok részére , a­nélkül hogy a szultán tör­vényes tekintélyét meg akarta volna sérteni. Vi­lágos, jélkép e téren Törökország, nem fog ellen­szegülni, s minden kabinetek közt egyetértés leend.“ G­ranier de Cassagnac ezen hangjai a teg­­napelőtti czikkben használt hang közt nagy a kü­lönbsége mi talán azon panaszokból magyarázha­tó, melyeket az orosz, követ a félhivatalos lapok magatartása iránt egyett.: A „Times“, visszatér ma azon általam már néhány nap előtt közlött hírre, hogy Anglia és Austria közösen fognak ki­egyezést eszközölni. A Bécsből tegnap ide érke­zett hir, Nesselrodenak keresztülutazásáról Kon­stantinápolyból Londonba, azon biit megerősítni látszik, s itt sokat tett a kedélyek megnyugtatá­sára. Más részről nem hisznek az Anglia és Francziaország közti egyetértés iránti hírnek, a ,Times"nyilatkozatai szerint, Anglia a függőkér­désekben nem fogja magát Oroszország irányá­ban kompromittálni. Hogy orosz csapatok száll­ták volna meg a dunai fejedelemségeket (?), ezt itt egész biztossággal állítják. Tegnapelőtt a miniszertanácsban azon kér­dést vetették fel, vájjon nem tanácsos-e a ,Jour­nal des Débats-t f elnyomni. De a legtöbb minis­­zerek, és maga a császár is nem tátták e rendsza­bályt czélszerűnek. Sőt mi több, a császár tulaj­­­donkép egyet látszék érteni a „Jour, des Débats­“ val, mert azon nap este, midőn ennek hírneves czikke megjelent, gr. Flahault, ki épen Saint- Cloudból jött volt, egy társaságban így nyilatko­zott : „A császár nem elégedetlen a „Débats“ czik­­kével. Az nem egyéb mint a béke.“ Átalában megjegyzendő, hogy a kormánylapok harczias hangulata daczára a császárnak személyesen bé­kés c­élzatokat tulajdonítnak. Tegnap sajátkezű irat ment el innen az orosz császárhoz. Minthogy senki sem tudhatja, mi a tartalma, ennélfogva a conjecturáknak szabad játékuk van. A­nélkül hogy jobban akarnék értesülve lenni mint bárki más, mégis megjegyzem azt, hogy sajátkezű ira­tok fejedelmek közt mindig békés c­élratokat árulnak el. Beszélik, hogy udvarunk harczias pártja a munkásokat az elővárosokban felizgatni ügyek­­szik, és hogy erre nézve a volt ,,dec. 10-ki tár­sulat“ tagjait használják. Annyi bizonyos, hogy a külvárosokban nem oly könnyen bocsátanák meg a császárnak a visszavonulást. Ezt tekin­tetbe kell venni; a császár főkép a tömegek­re támaszkodik, melyeknek véleményét ennél­fogva, mint hiszik, figyelem nélkül nem hagyhatja. A decembristák azzal ámítják a munkásokat, hogy a császár boszút akarna állni nagybátyjáért. Napóleon császár tegnap meglátogatta a Saint Eustach-piaczi u­j csarnok pavillonját.­­ Június 11-én 1853

Next